Kriminalisztika

Előszó

I. fejezet
1. § A KRIMINALISZTIKA FOGALMA, TÁRGYA ÉS RENDSZERE
A kriminalisztika (bűnügyi nyomozástan) a bűncselekmények nyomozásának, felderítésének a tudománya. Céllá, hogy a tételes jog által meghatározott keretekben olyan módszereket és eljárásokat dolgozzon ki„ amelyeknek segítségével a készülő bűncselekmények leleplezhetek, megakadályozhatók, a már elkövetett bűncselekmények felderíthetők, elkövetőjük megállapítható és felelősségre vonható.
A szocialista országokban a társadalom osztályszerkezetének átalakulását törvényszerűen követi az elkövetett bűncselekmények számának az állandó csökkenése. A kommunizmusba való átmenet és a kommunizmus megvalósításának történelmi időszakában reális célkitűzéssé válik a bűnözés teljes felszámolásának a követelménye. E cél elérése, a szocialista törvényesség megtartása megköveteli, hogy az elkövetett bűncselekmények közül egy se maradjon felderítetlenül, ugyanakkor pedig egyetlen ártatlan embert se ítéljenek el. A bűnügyi nyomozás az e téren reá háruló feladatokat csak akkor képes teljesíteni, ha a bűncselekmények felderítése, a bizonyítékok összegyűjtése nem ösztönösen, csak a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva történik, hanem tudományos megalapozottsággal és felkészültséggel, tervszerűen megy végbe. Ennek az igénynek a kielégítését kell biztosítania a nyomozás véghezvitelének kérdéseit és módszereit, eszközeit és gyakorlatát tanulmányozó, kidolgozó tudományágnak, a kriminalisztikának.
A kriminalisztika, mint a bűncselekmények felderítésének a tudománya, mind végső céljában, mind közvetlen hatásában is a bűncselekmények megelőzésének, a bűnözés felszámolásának az eszköze. A kriminalisztika eredményes alkalmazása lehetővé teszi
5 Vissza