| Krimináltechnika | |
| Az azonosítás | 3 |
| Az azonosító tárgy | 3 |
| Az azonosító tárgy | 5 |
| A minták | 6 |
| Az azonosítás folyamata | 7 |
| Kriminalisztikai fényképezés | 10 |
| A kriminalisztikai fényképezés fogalma, jelentősége | 10 |
| Környezeti felvételek készítése | 11 |
| Áttekintő fényképfelvételek készítése | 13 |
| Csomóponti felvételek készítése | 16 |
| Részletfelvételek készítése | 16 |
| Ujjnyomrögzítés fényképezéssel | 17 |
| Láb, eszköz, közlekedési eszközök nyomainak fényképezése | 19 |
| Tárgyak helyszíni fényképezése | 22 |
| Írások helyszíni fényképezése | 22 |
| Az anyagmaradványok helyszíni fényképezése | 22 |
| Holttest helyszíni fényképezése | 23 |
| A nyomtan | 24 |
| A nyom fogalma | 24 |
| Nyomok osztályozása | 25 |
| A nyomok jelentősége, információtartalma | 28 |
| A nyomok felkutatása | 30 |
| A nyomok előzetes biztosítása | 30 |
| A nyomok előhívása | 32 |
| A nyomok rögzítése | 32 |
| A nyomok hasznosítása | 35 |
| A kéz- (ujj-, tenyér-) és talpnyomok | 36 |
| Körömnyomok | 48 |
| Fognyomok | 49 |
| Fedett testrészek nyomai | 50 |
| Lábnyomok | 51 |
| Eszközök és egyéb tárgyak nyomai | 57 |
| Zárak felnyitásakor keletkező nyomok | 62 |
| A közlekedési eszközök kerekei futófelületeinek nyomai | 67 |
| Az anyagmaradványok | 71 |
| Az anyagmaradvány fogalma | 71 |
| Az anyagmaradványok keletkezése és jelentősége | 72 |
| Az anyagmaradványok csoportosítása | 74 |
| A kriminalisztikai ballisztika fogalma, feladata, tárgya, jelentősége | 76 |
| A lőfegyverek felosztása, főbb részeik | 79 |
| A szemle speciális szempontjai | 83 |
| Alapvető és kiegészítő lövési elváltozások | 84 |
| A lőtávolságnak, a lövedék haladási irányának és a lőállás helyének meghatározása | 86 |
| A lövedék becsapódása során (különböző anyagokon) keletkezett elváltozások | 87 |
| A lőfegyveren, lövedéken, lőszerhüvelyen keletkezett elváltozások és azok szakértői vizsgálata | 89 |
| Az írásvizsgálat tárgya | 91 |
| Az írásvizsgálat célja | 97 |
| Az írásvizsgálat fajtái | 99 |
| A kézírás vizsgálata | 102 |
| Gépírás vizsgálata | 109 |
| Az írásvizsgálat tárgyainak biztosítása | 114 |
| Az írásminták biztosítása | 116 |
| Az írásminták fajtái, elkészítésük általános szabályai | 116 |
| A személyazonosítást elősegítő ismérvek | 118 |
| Az emberi külső anatómiai jellemzői | 119 |
| Az ember funkcionális sajátosságai | 129 |
| A ruházat | 130 |
| Krimináltechnikai csapdák | 131 |
| Krimináltaktika | |
| A helyszíni szemle | 132 |
| A szemléről általában | 132 |
| A szemle fogalma, célja, jelentősége | 132 |
| A helyszín fajtái | 134 |
| A helyszíni szemlét megelőző feladatok | 136 |
| A helyszínbiztosítás feladatai | 136 |
| A kihallgatás | 139 |
| A vallomás mint bizonyítási eszköz | 139 |
| A tanú vallomása | 140 |
| A sértett vallomása | 141 |
| Felkészülés a kihallgatásra | 142 |
| Az iratok tanulmányozása | 143 |
| A kihallgatás helyének és idejének meghatározása | 144 |
| A kihallgatáson résztvevő személyek | 145 |
| A kihallgatás tervezése | 146 |
| A pszichológiai kontaktus felvétele | 147 |
| Az előzetes kötetlen beszélgetés | 147 |
| A személyi adatok felvétele, a jogok és kötelességek ismertetése | 148 |
| A vallomás összefüggő előadása | 151 |
| A kérdések | 153 |
| A vallomás menetközbeni értékelése és ellenőrzése | 156 |
| A helyszínelés | 157 |
| A helyszínelés fogalma és szerepe a nyomozásban | 157 |
| A helyszínelés változatai | 164 |
| A bizonyítási kísérlet | 166 |
| A bizonyítási kísérlet fogalma | 166 |
| A bizonyítási kísérlet elhatárolása egyes bizonyítási eszközöktől | 169 |
| A helyszíni szemlétől való elhatárolás | 170 |
| A felismerésre bemutatástól való elhatárolás | 170 |
| A helyszíneléstől való elhatárolás | 170 |
| A bizonyítási kísérlet célja, fajtái | 171 |
| A bizonyítási kísérlet célja | 171 |
| A bizonyítási kísérlet fajtái | 172 |
| Jelenségek észlelésének lehetőségét (vagy lehetetlenségét) megállapító kísérletek | 172 |
| Cselekvés elkövetési lehetőségének tisztázása | 172 |
| Az esemény vagy egy fázisa megtörténtének, lefolyásának tisztázása | 172 |
| Az időtartam tisztázása | 173 |
| Az ingerküszöb tisztázása | 173 |
| Nyomcsoport keletkezési folyamatának tisztázása | 173 |
| Felismerésre bemutatás | 175 |
| A felismerésre bemutatás fogalma, jelentősége, szerepe a nyomozásban | 175 |
| A felismerésre bemutatás fajtái | 180 |
| A felismerésre bemutatás feltételeinek biztosítása, tervezése | 182 |
| A kutatás | 188 |
| A kutatás fogalma | 188 |
| A házkutatás | 190 |
| Nyilvános helyek, többek által lakott és más helyek átkutatása | 192 |
| Járművek átkutatása | 193 |
| Kutatás nyílt terepen | 194 |
| Az adatgyűjtés | 195 |
| Az adatgyűjtés általános kérdései | 195 |
| Az adatgyűjtés fogalma, szerepe a nyomozásban | 195 |
| Az adatgyűtéshez kapcsolódó egyes fogalmak | 197 |
| Az adatgyűjtés általános elvei | 198 |
| A megkeresés | 201 |
| Az írásbeli és a szóbeli megkeresések | 201 |
| A személyes megkeresés | 204 |
| A puhatolás | 205 |
| Környezettanulmány (KT) készítése | 208 |
| A megfigyelés | 214 |
| A megfigyelés tárgyai | 214 |
| A megfigyelés módszerei | 217 |
| A megfigyelés előkészítése és taktikája | 219 |
| A lakosság bevonása az adatgyűjtésbe | 222 |
| A csapda | 224 |