Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok 35.

Előszó

Ezerkilencszázhatvankettőt írtunk, amikor e tanulmánykötet-sorozat útjára indult. Az I. kötetbe a szakma olyan kiválóságai írtak, mint Cséka Ervin, Vermes Miklós, Molnár József, Viski László, Székely János. Közülük ma már csak ketten vannak életben - hál' Istennek jó erőben. Viski Lászlót fiatalon és nagyon régen elvesztettük. Hiánya e sorok íróját élete végéig fogja kísérni, hiszen egyike volt azoknak, akik pályáját egyengették. Vermes Miklós ugyancsak régóta nincs közöttünk, Székely Jánostól pedig 1997-ben vettünk végső búcsút, szűk körben. Öröm, hogy Cséka Ervin ereje teljében tevékenykedik, s az is, hogy Molnár József mind a mai napig Intézetünk kutatója és egyik szellemi táplálója, e sorozatnak talán legszorgosabb szerzője.
A jelen kötetben szerzőként közreműködő szakemberek egy része - életkoránál fogva - még nem is ismerhette személyesen az előbb említettek egyikét-másikát. Nevüket azonban tisztelik, miképp azt is, hogy ugyanazon ház falai között tevékenykedhetnek, mint elődeik. Ilyesmi Európa e viharos és huzatos táján meglehetős ritkaság. Köszönet érte mindazoknak, akik előttem - rendszerváltáson innen és túl - az Intézetet irányították, kutatási irányait megszabták.
Az OKKrI mindig megpróbált válaszolni a kor kihívásaira. Ezt a hagyományt kívánja folytatni és bizonyítani e kötettel is. Intézetünk súlya korábban is akkor volt nagyobb, amikor empirikus kutatásokat tudott közkinccsé tenni. Miért lenne ez a jelenben és a jövőben másképp? Hogy ez sokkal fáradságosabb, mint három tanulmányból egy negyediket készíteni? Kétségtelen. De a sikerek korábban is azt bizonyították, hogy megérte. Vissza