Krisztus és az egyház

Előszó

Amit csak a legnagyobb történészeknél találunk: azt a zseniális szintézist, korszakokat és világrészeket átfogó, biztos és mély - ezer adat, történés tarka-barka, felszínes kavargásában lelket meglátó, lényeget markoló - intuiciót kapunk ebben az egyháztörténelemben. Mert, hogy egészen őszinték legyünk, ez a könyv (Christus, La religion chrétienne) nem más, mint Krisztus egyházának remekbeírt vázlatos története. Ragyogó, hatalmas éposz prózában. Nem száraz, csupán adatokat és dátumokat hűségesen és pontosan előszámoló kézikönyvnek készült, esetleg iskolai használatra. Nem a történelemben analfabéta közönségnek íródott, hogy oktasson és tanítson. Ellenkezőleg; annyi tudást és jártasságot tételez fel, hogy az ilyen közönség talán meg sem értené. De az, aki csak valamelyest is otthonos az évek és történések tudományában, s akinek legalább is általános ismeretei vannak a históriából, annak igen nagy szellemi élvezetet fog okozni ez a könyv, mely a már ismert és százszor hallott eseményeket meglepő beállításban adja, mindenütt a lélek, a szellem története után kutatva.
Igazi francia esprit csillog a könyv csaknem minden egyes lapján. Figyeljük majd meg, mily megkapó és tömör jellemzést ad Krisztusról, a szinoptikusokról, Szent Pálról, Szent Jánosról, majd később Szent Bernátról vagy Lutherről. Pár sorban szinte egy egész korszak élete lüktet, annyira a lényeget fogja, annyira a lelket látja. Nincs szüksége adathalmozásra; ami nélkülözhetetlen az a jegyzetekben húzódik meg szerényen. És mégis érezzük, hogy egy-egy jelzőben, kifejezésben, mondatban rengeteg történeti tudás és olvasottság van elraktározva; hogy tehát nem felelőtlen, merész fantázia vetít elénk színes délibábokat, hanem komoly és megbízható historikusokkal van dolgunk, akik nemcsak fínomtollú írók, hanem súlyosértékű tudósok is. Vissza