| Előszó | 3 |
| Első könyv | |
| A lelki életre hasznos intelmek | |
| A világ hiúságait vessük meg és kövessük Krisztust | 9 |
| Az öntudatunk legyen alázatos | 12 |
| Az igaz tudomány | 15 |
| Meggondolva kell cselekednünk | 21 |
| A jó könyveket olvassuk | 22 |
| A rendetlen indulatok | 24 |
| A hiú reménykedést és a fölfuvalkodást kerülni kell | 26 |
| Kerüljük a nagy bizalmaskodást | 28 |
| Engedelmeskedjünk s magunkat rendeljük alá | 29 |
| Kerüljük a hiábavaló beszédeket | 31 |
| Lelki békére és buzgóságra törekedjünk | 33 |
| A bajok s kellemetlenségek haszna | 37 |
| A kísértésekkel szembe kell szállnunk | 39 |
| A vakmerő ítélkezéstől tartózkodjunk | 45 |
| A szeretetből származó cselekedetek | 47 |
| Mások gyarlóságait el kell viselnünk | 40 |
| A szerzetesi élet | 52 |
| A szentatyák példája | 53 |
| A jó szerzetesnek lelkigyakorlatai | 58 |
| Szeressük a magányosságot és a hallgatást | 64 |
| A szívbeli töredelem | 70 |
| A földi élet nyomorúsága | 74 |
| Elmélkedés a halálról | 80 |
| Az ítélet s a bűnök büntetése | 87 |
| Gyökeresen javítsuk meg egész életünket | 94 |
| Második könyv | |
| Buzdítások a lelki életre | |
| A lelki élet | 103 |
| Az alázatosság | 110 |
| A békességes jó ember | 112 |
| Szívünk legyen tiszta és szándékunk egyszerű | 115 |
| Tartsuk szemmel magunkat | 117 |
| A jó lelkiismeret öröme | 120 |
| Jézust szeressük mindenek felett | 124 |
| Jézus barátsága | 126 |
| A vígasztalás teljes hiánya | 131 |
| Az isteni kegyelemért adjunk hálát | 138 |
| Jézus keresztjét kevesen szeretik | 143 |
| A szent kereszt királyi útja | 147 |
| Harmadik könyv | |
| A lelki vígasztalásról | |
| Krisztus belső szava a hűséges lélekhez | 158 |
| Az igazság hangos szó nélkül beszél a lélekhez | 161 |
| Alázattal kell hallgatni Isten igéjét, melyet sokan nem vesznek lelkükre | 164 |
| Alázatosságban és igazságban járjunk Isten előtt | 169 |
| Az isteni szeretetnek csodálatos ereje | 173 |
| Az igaz szeretet próbája | 179 |
| A kegyelmet az alázatosság oltalma alá kell rejteni | 184 |
| Isten színe előtt kevésre tartsuk magunkat | 189 |
| Mindent Istenre kell visszavinnünk mint végső célra | 192 |
| A világot megvetve gyönyörűség szolgálni Istennek | 194 |
| Szívünk vágyait meg kell vizsgálnunk és mérsékelnünk | 199 |
| Béketűréssel küzdjünk a rossz indulatok ellen | 201 |
| Az alázatos engedelmesség Jézus Krisztus példája szerint | 205 |
| Fontoljuk meg Isten rejtett ítéleteit, nehogy a jóban elbizakodjunk | 208 |
| Miképpen viselkedjünk kívánságainkkal szemben s hogyan szóljunk róluk? | 211 |
| Az igazi vígasztalást egyedül Istenben kell keresnünk | 215 |
| Bízzuk magunkat Istenre | 217 |
| A földi élet bajait Krisztus példája szerint békességgel kell tűrnünk | 219 |
| Az igazán béketűrő ember elviseli a méltatlanságokat | 222 |
| Gyarlóságunk bevallása s az életnek nyomorúsága | 226 |
| Mindenek fölött Istenben kell megnyugodnunk | 230 |
| Emlékezés Isten sokszoros jótéteményeire | 236 |
| A lelki békét négy dolog szerzi meg | 240 |
| Mások életét ne kutassuk kíváncsian | 245 |
| Lelkünk békéje legyen állandó és haladjunk a jóban | 247 |
| A földiektől ment lélek magasztossága, melyet nem a tanulás, hanem a buzgó imádság érdemel ki | 250 |
| A magunk szeretete leginkább visszatart bennünket a legtöbb jótól | 253 |
| A megszóló nyelvek | 257 |
| A lelki baj idején miként kell Istent segítségül hívnunk és áldanunk? | 258 |
| Ha az isteni segítségért könyörgünk, a kegyelem visszaszerzését remélhetjük | 260 |
| Hogy a Teremtőt megtaláljuk, minden teremtményről le kell mondanunk | 266 |
| Tagadjuk meg magunkat s minden kívánságunkról mondjunk le | 270 |
| Szívünk állhatatlan lévén, végső szándékunkat Istenre irányítsuk | 273 |
| Istent szeressük mindenek fölött | 275 |
| A földi életben nincs biztosság a kísértetek ellen | 279 |
| Az emberek ítélete felületes | 282 |
| A szív felszabadulásának útja: hogy magunkról teljesen és tökéletesen megfeledkezzünk | 284 |
| Dolgainkat tartsuk rendben és veszélyekben meneküljünk Istenhez | 287 |
| Dolgainkban nem szabad türelmetlenkednünk | 290 |
| Semmi jót sem mondhat az ember magáénak s nincs mivel dicsekednie | 291 |
| Minden világi tisztességet meg kell vetni | 296 |
| Békességünket ne az emberekben keressük | 297 |
| A világi tudomány hiábavaló | 299 |
| Külső dolgokkal ne foglalkozzunk | 303 |
| Ne higyjünk mindenkinek, hisz a magunk nyelve is könnyen botlik | 304 |
| Ha rágalmak érnek, bizakodjunk Istenben | 310 |
| Az örök életért bármely nagy szenvedést el kell viselnünk | 315 |
| Az örökkévalóság nappala s a földi élet nyomorúsága | 318 |
| Vágyódás az örök élet után s a küzdők nagy jutalma | 324 |
| A levert ember ajánlja magát Istennek | 331 |
| Kicsiny dolgokban buzgólkodjunk, ha nagyokra gyengék vagyunk | 338 |
| Magunkat ne a vígasztalásra, hanem a büntetésre tartsuk méltónak | 340 |
| Isten kegyelmében nem részesül, aki a földieket hajszolja | 343 |
| A természet és kegyelem különböző módon érinti lelkünket | 347 |
| A természet romlottsága s a kegyelem ereje | 355 |
| Magunkat meg kell tagadnunk s Krisztust a Kereszt viselésével követnünk | 361 |
| Nem szabad nagyon kislelkűnek lennünk, ha némi bajba esünk | 365 |
| A mélységes dolgokat és Istennek elrejtett ítéleteit nem kell feszegetnünk | 368 |
| Minden reménységünket és bizodalmunkat Istenbe vessük | 377 |
| Negyedik könyv | |
| Az Oltáriszentségről. Jámbor buzdítás a szent áldozásra | |
| Mily nagy tisztelettel kell Krisztust magunkhoz vennünk | 382 |
| Az Oltáriszentségben Istennek nagy jósága és szeretete nyilatkozik meg az emberek iránt | 393 |
| A gyakori áldozás haszna | 399 |
| Aki áhitattal áldozik, sok jóban részesül | 404 |
| Az Oltáriszentség méltósága s a papi hivatás | 410 |
| Előkészület a szent áldozáshoz | 414 |
| Lelkiismeretünk megvizsgálása és javulásunk megfogadása | 415 |
| Krisztus keresztáldozata s magunk feláldozása | 420 |
| Magunkat s mindenünket ajánljuk föl Istennek s imádkozzunk mindenkiért | 423 |
| A szent áldozást nem szabad könnyelműen elhanyagolnunk | 428 |
| Krisztus teste s a Szentírás két főszükséglete a hívő léleknek | 434 |
| Az áldozónak nagy buzgósággal kell Krisztus vételére készülnie | 442 |
| A jámbor léleknek egész szívvel kell vágyódnia, hogy Krisztussal az Oltáriszentségben egyesüljön | 446 |
| A buzgó lelkek lángoló szívvel vágyódnak Krisztus teste után | 450 |
| Az ájtatosság kegyelmét alázatosság és önmegtagadás szerzi meg | 453 |
| Szükségeinket tárjuk föl Krisztus előtt s kérjük kegyelmét | 456 |
| Krisztust lángoló szeretettel és nagy vágyódással kell magunkhoz vennünk | 459 |
| Az Oltáriszentséget nem szabad kíváncsian fürkésznünk, hanem mint Krisztus alázatos követői, érzékeinket rendeljük alá hitünknek | 464 |
Folytatás Microsoft-tal