| Panaszok a mai kritika ellen | 5 |
| A neoklasszikus kritika története | 9 |
| A "tökéletes kritika" a priori megkonsturálása helyett a kritika történeti szükségszerűséggel kialakult formáit vizsgáljuk | |
| A kritika csírái az ókorban és a reneszánszban | |
| A neoklasszicizmus a feudális életformák tükrözése | |
| A francia neoklasszicizmus Boileau-tól Brunetiére-ig | |
| Az angol neoklasszicizmus | |
| Lessing | |
| A magyar kritika kezdetei | |
| Kölcsey, Bajza, Henselmann | |
| Magyar Szépirodalmi Szemle | |
| Salamon, Gyulai, Beöthy | |
| Neoklasszikus kísérlet a 20. században: Lukács | |
| Tételes vagy ösztönös kritika? | 32 |
| Miért keresünk szilárd mértéket? | |
| Miért nem találunk? | |
| A tételes kritika kritikája | |
| Az ösztönös kritika jogossága | |
| Miért nem vezet anarchiára? | |
| Élményeinkben - legalábbis egy-egy nagy típuson belül - egyformák vagyunk | |
| Az ösztönös kritika is, bár öntudatlan, de határozott igények alapján jön létre | |
| Miért igazabb a kritikus ítélete, mint másoké? | |
| A egyéniség szerepe az ítéletben | |
| A romantikus kritika története | 44 |
| A kritika a 18. században válik önálló műfajjá | |
| A romantika mint a polgárság művészete | |
| A romantikus kritika fő vonásai esztétizmus és ösztönösség; elágazássai l'art és impresszionizmus | |
| A romantikus kritika kezdetei: Chateaubriand, a Schlegelek, Victor Hugo, Sainte-Beuve, az angolok. | |
| Erdélyi János, Zilahy K., Asbóth J., Komjáthy, Palágyi M., Péterfy | |
| L'art pour l'art | |
| A l'art pour l'art lényege és különböző formái | |
| Polgárellenessége csak látszólagos | |
| Gautier, Arany, Swinburne, W. Pater, Wilde. | |
| A modern magyar l'art pour l'art inkább a polgárság felkelése, mintsem lázadás ellene | |
| Babits, Kosztolányi, Halász G. | |
| Az impresszionizmus | |
| Háttere az igazságba és értékelő elvekbe vetett hit bukása | |
| Átmenet az impresszionista kritikához: a "tudományos" vagy leíró kritika | |
| Az impresszionista kritika fő képviselői France, Lemaitre, Kerr, Ignotus, Schöpflin | |
| Az impresszionizmus művészeteszménye | |
| Nem volt olyan anarchikus, mint hirdette magáról | |
| A romantikus kritika mérlege | |
| Virulása és bukása a polgárság sorsával párhuzamos | |
| Az esztétikai kritika | 89 |
| Különböző fajtái | |
| A tiszta esztétika kritikai ritkasága | |
| Elégtelensége | |
| A kritika nem lehet pártatlan | |
| Mindig egy nép és kor kultúráját fejezi ki | |
| Mit jelent a kritika objektív igazsága? | |
| A kritika és a kritikus | 99 |
| A kritika különböző irányainak különböző kritikusi típusok felelnek meg | |
| Mégis a kritikus egyéniségében van valami állandó | |
| Nagy beleolvadni és ugyanakkor eltávolodni tudás jellemzi | |
| A kritika feladatai | |
| Szükségessége | |
| A világnézetes kritika története | 108 |
| A győzelmes polgárság korában a világnézetes kritika csak elszótan jelentkezik | |
| Változatai | |
| Az erkölcsi kritika | |
| Nyugaton konzervatív, keleten forradalmi | |
| Schiller, Arnold, Brunetiére, Tolsztoj, Németh László | |
| A politikai kritika | |
| A nemzeti és faji kritika | |
| Beőthy, Rákosi, Horváth J., Szabó Dezső, a fajvédők | |
| Az osztályharcso, haladó szellemű kritika | |
| A szocialista kritika napjainkban bontakozik ki | 121 |
| Ősei Heine s az oroszok: Bialinsky, Csernisevszkij, Dobroljubov | |
| Az automatizált embert kifejező romantikus kritika bukása után a mai kritika megint a társadalom nevében ítél | |
| Legjelentősebb képviselője Lukács György | |
| A szocialista kritika módszere és irodalomideálja | |
| Módszere a történelmi materializmus, mely azonban itt nemcsak magyarázó, hanem értékelő elv is | |
| Ideálja a társadalmi haladást szolgáló realista irodalom | |
| A szocialista kritika túlzásai: a politikai szemlélet totalitása, türelmetlenség, tartalmi és formai érték, túlságos egybekapcsolása | |
| Az új társadalomban szükségszerűen a szocialista kritika válik uralkodóvá | |