| A tenger tagozódása | 1 |
| A víz és a szárazföld viszonya | |
| A vízszinek elosztása féltekék és földrajzi szélességek szerint | |
| A tengeri térségek beosztása | |
| Óczeánok és melléktengerek | |
| Földközi tengerek és partszéli tengerek | |
| A melléktengerel eloszlása földrajzi szélességek szerint | |
| Egyszerű és összetett melléktengerek | |
| A tengerek elnevezése | |
| A tenger mélységei | |
| A tenger felszíne | 32 |
| A szárazföldnek a tengerre ható vonzása | |
| Az elváltozás terjedelme | |
| Mélységbéli mérések | 37 |
| A kézi mélységmérő vagy pióm | |
| A tenger mélységeiről való ismeretek az ó-korban, az új-korban Maury előtt | |
| Egyszerű mélységmérő | |
| Brooke, Baillie, Singsbee mélységmérője | |
| Közvetett mérések Massey, Thomson, Siemens szerint | |
| A tengermedenczék talajának domborzata | 56 |
| A mélységeket illető első térképek Buache-től | |
| A tengerfenék sík volta | |
| Az Atlanti-óczeáni korallpartokon jelentkező rendellenes hajlások | |
| Az Északi-tenger feneke | |
| A 200 méteres vonal | |
| A földközi-tengerek beomlott völgyei | |
| A három nagy óczeán fenékbeli domborzata | |
| A legnagyobb mélységek | |
| Közepes mélységek | |
| A tengernek nevezett víziburok térfogata | |
| A kontinensek magasságaival való összehasonlítás | |
| Fenéküledék | 85 |
| A régiek ismeretei | |
| A Keleti-tenger homok- és kőtalaja | |
| Az óczeánok parti üledékei | |
| Mélytengeri üledékek: foraminifeaiszap, mélytengeri anyagok | |
| A tenger alatt levő vulkánkitörések és a poreső hatása | |
| A tenger vize | 109 |
| A tengervíz általános tulajdonságai | 109 |
| A sók, a sótartalom és a fajsúly | |
| A sótartalom földrajzi elterjedése | |
| Araeométer és a vízmerítő edények | |
| A sótartalom merőleges eloszlása | |
| Gáztartalom | |
| A tengeri víz savának eredete | |
| Átlátszósága, színe | |
| A melegség eloszlása | 131 |
| A tengerszín hőmérsékletének napi és évi ingadozásai | |
| Régibb nézetek a tengerek hőmérsékleti rétegződéseiről | |
| Miller-Casella és Negretti-Zambra hőmérője a mély tengerek számára | |
| A fenéken levő hőmérsékletek | |
| A hőmérséklet rétegződése a földközi tegerekben, az Északi- és Keleti-tengerben, a jeges tengerekben | |
| A jégviszonyok | 165 |
| Az édesvizi jég, glesccserjék vagy jéghegyek, rögös jég | |
| A délsarki jégfal | |
| A "jeges esztendők" | |
| A tenger mozgása | 181 |
| A tenger hullámai | 181 |
| A hullámok keletkezése | |
| Sebességök, hosszúságuk, magasságuk mérése | |
| A hullámalakzatok módosulása a partokon | |
| Vándorhullám | |
| Gördülő, megtorlódó hullám, habtorlás, hullámverés | |
| Földrengés okozta hullámok | |
| "Álló hullámok" és a marrobbio meg a resaca | |
| A tengerjárás | 207 |
| A tengerjárás oka | |
| Szökő és csökkenő dagály | |
| Napi és parallaktikus egyenlőtlenségek | |
| A dagályra vonatkozó régibb elméletek Airy és Börgenig | |
| Kikötői időszak | |
| Dagályváltozás és a legnagyobb tengerjárás | |
| A tengerjárás szülte áramlások különösen a csatornákban | |
| Keringő vagy örvénylő áramok | |
| A "Bore" és a "Mascaret" | |
| A földkéregnek a tengerjárással való együttes hullámzása | |
| A tenger áramai | 231 |
| A megfigyelés módjai: az áramáttétel, áramlásmérők, áramlásjelzők | |
| Közvetett út a hőmérséklet, jéghegyek, fukusz-szálak, őszó palaczkok segítségével | |
| Az Atlanti-óczeán egyenlítői áramai | |
| A Florida-áram és a Golfstrom | |
| Elágazása a magas északon | |
| A Szargasszo-tenger | |
| A déli Atlanti-óczeán áramai | |
| Az Indiai, Csendes és Déli-Jeges-óczeán áramai | |
| Régibb elméletek: a tehetetlenség hatása, a hőmérséklet és a sótartalom közti különbség | |
| A szél legújabb elmélete | |
| A Guinea-áram magyarázata | |
| A Föld keringésének befolyása | |
| Kiegyenlítő áramok és a nyugati partok hideg parti vize | |
| Függelék | 271 |
| Műszótár | 277 |
| Betűrendes tárgymutató | 279 |
Folytatás Microsoft-tal