Kubában térképeztünk

Fülszöveg

Már Kolumbusz a legszebb gyöngyszemnek nevezte Kubát, amikor földjén partra szállt. Aztán megvetették rajta lábukat a hódítók, majd nagyhatalmak ütközőpontja, kalózok fellegvára lett... A múlt században Kossuth katonái is küzdöttek Kuba szabadságáért. Mindig az érdeklődés középpontjában volt, de talán sohasem annyira, mint napjainkban, amikor népe új világot teremt az Újvilágban! Egy és negyed magyarországnyi területű, elnyúlt sziget, alig nyolcmillió lakos - ez Kuba a kívülállónak, aki csak térképről és hallomásból ismeri. De milyennek látja "belülről" az olyan ember, aki több mint egy évig élt és dolgozott ott, bejárta minden vidékét, aprólékosabban, mint a legtöbb kubai? A szerző Kuba növényföldrajzának térképezéséhez nyújtott segítséget, s ami ezzel jár: beutazta az országot keresztül-kasul, autón, gyalogszerrel, repülőgépen, lóháton, stb. Eközben nemcsak térképeket rajzolt, hanem gyűjtött növényt (felfedezett több mint száz új fajt), talajmintát, és sok más között mindenekelőtt élményeket: a tájról, az emberekről, életmódról, szokásokról, történelmi emlékekről, művészetről és zenéről, s magáról az utazásról - egyszóval a mai Kubáról, hétköznapjairól és ünnepeiről. A szerző jó kalauznak bizonyult: az olvasó szinte észrevétlenül szereti meg Kuba varázsos tájait, számunkra különös lakóit, s talán azzal a sóhajjal teszi le a könyvet, hogy bárcsak hazánkról is olvashatnánk egyszer hasonlót! A száznál több - közte számos színes - fotó segíti elképzelhetőbbé tenni az élmények színes forgatagát. Vissza