| Szerkesztői előszó | 9 |
| Kuczy Károly: A pota nyelvjárásról | 11 |
| Előzmények | 12 |
| A földrajzi-történeti táj és a nyelv | 14 |
| A pota nyelvjárás területi elhatárolása, földrajzi-történeti jellemzése | 16 |
| A nyelvjárás jellemzése | 21 |
| Ö-zés | 22 |
| Egyéb magánhangzó-jelenségek | 23 |
| Rövid mássalhangzók | 23 |
| Egyéb mássalhangzó-jelenségek | 24 |
| Szóalaktani és jelentéstani jellemzők | 25 |
| A nyelvváltozat eredete; az eredeztetés lehetőségei | 27 |
| A besenyők nyelvi hatásának lehetőségéről | 28 |
| A pota változat problematikája | 31 |
| A térképek helynevei mint "nyelvi kövületek" | 33 |
| További adalékok | 37 |
| Összegzés: kérdőjelek, feladatok | 40 |
| Irodalom | 44 |
| H. Tóth Tibor: A kalocsa környéki (az ún. pota) nyelvjárás | 47 |
| Bevezetés | 48 |
| Célok és források | 50 |
| Településtörténeti háttérvázlat és kutatási előzmények: áttekintés | 51 |
| A nyelvjárás jellemzőinek áttekintése | 53 |
| Kiejtés, artikuláció, hangrealizáció | 53 |
| Aszegmentális, szupraszegmentális jellemzők | 55 |
| Hangszínjelenségek; kapcsolatuk más jelenségekkel, artikulációs mozzanatokkal | 55 |
| Hangmegfelelések és pozicionális jelenségek; kapcsolatuk az artikulációval | 61 |
| A szókincs jelenségei és speciális szóföldrajzi jellemzők (alaki és valódi tájszavak) | 64 |
| A jelenségek áttekintése - nyelvföldrajzi csoportosításban, a nyelvatlasz anyagával összevetve | 65 |
| Kiskunsági nyelvjárási elemek, jellemzők | 65 |
| Dunántúli nyelvjárási elemek, jellemzők | 65 |
| A Duna-kanyar környéki nyelvjárások nyomai | 66 |
| Északi palócos, jászsági nyomok, sajátosságok | 66 |
| Bácskai, déli jellemzők | 67 |
| Északkeleti és tiszai jellemzők | 67 |
| Egyéb szórványjellemzők és származási-nyelvföldrajzi problémák | 67 |
| A Kalocsa környéki beszélők nyelvjárási jegyei | 69 |
| Centrális, tipikus beszélők nagyobbrészt Duna menti és kiskunsági sajátosságokkal, északi-északnyugati palócos és dunántúli kísérőjegyekkel | 69 |
| Dunántúli hatásokat erőteljesebben mutató adatközlők | 69 |
| Kiskunsági és dunántúli jellemzők jászsági palócos artikulációs alappal és jellemzőivel | 70 |
| Északkeleti és tiszai sajátságokat is mutató adatközlők | 70 |
| Közelebbről nem lokalizálható nyelvjárási jegyeket, szórványos eltéréseket is mutató, periférikusabb adatközlők | 71 |
| A nyelvjárás szinkrón képe, alaprétegei | 72 |
| A nyelvjárás gyökerei, keletkezése | 74 |
| Településtörténeti következtetések | 74 |
| Archaizmusok, szubsztrátumnyomok, idegen hatások; a nyelvjárás történeti rétegei | 78 |
| Rövid időrendi áttekintés: fejlődésvázlat | 81 |
| Irodalom | 83 |
| Szövegek | 90 |
| A lejegyzésről | 90 |
| 1. számú adatközlő: Tamás Sándorné Szabadi (Dohány) Rozália | 90 |
| 2. számú adatközlő: Tóth Istvánnl Bagó Erzsébet | 92 |
| 3. számú adatközlő: Szabó (Pupi) Ignácné Markó (Róka) Teréz | 92 |
| 4. számú adatközlő: Czár (Dora) János | 93 |
| 5. számú adatközlő: Kákonyi (Vida) Ignácné Tamás (Bötű) Gizella | 94 |
| 6. számú adatközlő: Sebők (Bírzák) Ferencné Németh (Bímbó) Rozália | 95 |
| Dr. Kuczy károly (1922-2003) - életrajz és bibliográfia | 97 |
| Angol nyelvű összefoglaló | 102 |
