Előszó
A Magyar Országgyűlés 1990-2010 című kötet első része ciklusonként értékeli az Országgyűlés tevékenységét, meghatározott tematika szerint és közös források alapján. A ciklusonkénti tanulmányok az általános megállapításokon túl négy nagyobb témakört vizsgálnak:
- elsőként a parlamenti jog fontosabb változásait;
- ezt követően a képviselőházi összetételt, az ülésrend belső változásait;
- harmadsorban az egyik legfőbb parlamenti tevékenységet, a törvényalkotást;
- végül a parlamenti ellenőrzés egyes intézményeit, az Országgyűlés
direkt politikai funkcióját.
Az országgyűlési munka mérésének legfontosabb forrásai az ülések hiteles jegyzőkönyvei, az Országgyűlési Naplók. (Az öt ciklusban közel 200 ezer jegyzőkönyvi oldal.)
Munkánkban alapvetően támaszkodtunk az Országgyűlés Hivatala Főtitkársága által ciklusról ciklusra elkészített, Adatok az Országgyűlés 1990-2010. évi tevékenységéről" című rendkívül informatív összeállításaira. Forrásértékű kiadványként használtuk az Országgyűlési Almanach I-V. köteteit, továbbá a parlamenti választásokról készült-a felhasznált irodalomjegyzékben megjelölt - egyes monográfiákat.
A kötet második része összehasonlító táblázatokat, adatsorokat és elemzéseket tartalmaz. Az összehasonlítás alapján még markánsabban jönnek elő az egyes ciklusportrék.
A harmadik rész függelékként közli az egyes ciklusok ars poeticáját is megfogalmazó alakuló ülések eredeti, hiteles jegyzőkönyvét.
A rendszerváltás óta eltelt két évtized nem jelent sem lezárt történelmi korszakot, és a magyar parlamentarizmus hagyományainak „nagy könyvében" sem minősíthető hosszú időszaknak. A parlamentarizmus dualista kori, két világháború közötti, illetve a diktatórikus szocializmus korabeli periódusa egyaránt több esztendőt számlált, ám úgy látjuk, hogy az öt ciklus húsz éve a tudományos elemzés számára megfelelő történelmi lépték. Kiadványunkkal a harmadik köztársaság jubileumának évében, a magyar kormányzati rendszer értékeléséhez is hozzá kívánunk járulni.
Vissza 
