Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban

Szerző

'Kukorelli István: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban ' összes példány

Kiadó:	Századvég Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	308 oldal
Sorozatcím:	Tanítani
Kötetszám:	10
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-7340-26-2

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az alkotmányos rendszerváltás az elmúlt évtizedekben békés úton valósult meg Magyarországon. A magyar jogállam - a közjogi viták ellenére is - működőképes. A nagy társadalmi alrendszerekben, az oktatásban, a kultúrában, a gazdaságban azonban sokkal hosszabb időt vesz igénybe a rendszerváltás. S még hosszabbat az emberi fejekben. Magyarországból akkor lesz valami, ha ezeket a rendszerváltásokat sem tévesztjük el. A cél, amiért a nagy magyar civilizátor küzdött, ma is aktuális: ez nem más, mint az európai mértékekkel mért polgárosodás. Széchenyi István újra aktualizálható.
Kötetem e szellemben, illetve a tradíció és a modernizáció szerves egysége jegyében válogat alkotmányjogi tanulmányaimból, valamint konferenciákon, rendezvényeken elhangzott előadásaimból.

Tartalom

Bevezető	7
Közjogtörténeti tanulmányok
Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban	11
A 2000. évi I. törvény a magyar államalapítás és a magyar állam ezeréves emlékének megörökítéséről	20
Nemzeti jelképek, állami felségjelvények	23
A "felelősségi klauzula" - az Alkotmány 6. § (3) bekezdésének értelmezési lehetőségei	27
Az 1946. évi I. törvény közjogtörténeti jelentősége és az alkotmányos jogfolytonosság	32
A magyar állam története 1949-1989	39
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának jelentősége és mai üzenete	61
Tízéves a magyar ombudsmantörvény	68
Az országos népszavazás, 1989-1998	74
A magyar közjog oktatása a jogi karon	87
Az alkotmánybíró(ság) szerepfelfogása
Az Alkotmánybíróság szerepfelfogása	97
A képviseleti és a közvetlen demokrácia az Alkotmánybíróság értelmezésében	103
Az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság feladatai az országos népszavazási kezdeményezések hitelesítési eljárásában	114
A magyar Alkotmánybíróság létrejötte és jellemzői	128
Nem a talár teszi az alkotmánybírót	135
Ki őrzi az őrzőket? - egy alkotmánybíró dilemmái	140
Alkotmánybíró talár nélkül	144
A parlamenti jog
Az 1994-98-as országgyűlési ciklus - a kétharmados parlament	151
A napirend előtti felszólalások az Országgyűlésben (1996)	168
Frakciók a magyar parlamenti jogban (szabályozási helyzetkép)	177
Az Alkotmány 19. §-ának magyarázata	200
A magyar parlamenti jog de lege ferenda	210
A magyar alkotmány EU-konformitása	240
A mai magyar kormányforma	253
Tisztelgő, emlékező beszédek
Esztergom és Szent István köszöntése	259
A magyar millennium	262
A szerencsi országgyűlés 400. évfordulója	264
Főhajtás az aradi vértanúk előtt	266
Széchenyi István	270
Széchenyi István: Adó és két garas	273
Tisztelgés 1956 névtelen hősei előtt	275
Bibó István a humanista és moralista közjogász	277
"Mindmáig szívem csücske a Bibó"	282
Id. Reischl Vendel és Reischl Imre keszthelyi városbírák emlékeze	286
Az országos listán mandátumot szerző képviselők köszöntése (1998)	289
Választások '98	291
Petrás Mária csángó iparművész és Pécsi L. Dániel jelképtervező közös tárlatának megnyitása	300
Bartók Béla útján	303
Személyes interjú otthon	306