A növényvédelmi rovarélettan és toxikológia alapjai

Tartalom

ELŐSZŐ (Darvas Béla)
1. Darvas Béla: BEVEZETÉS
1.1. AZ INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIA ELVI ALAPJAI 2
1.2. A SZELEKTÍV VÉDEKEZÉSI MÓDOK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS TERMINOLÓGIÁJA ,3
1.3. A NÖVÉNYVÉDELMI ROVARÉLETTAN ÉS TOXIKOLÓGIA ELEMEI 5
2. Sass Miklós: A ROVAROK (INSECTA) ANATÓMIÁJA
2.1. A TESTFELÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 6
2.1.1. Külső morfológia 6
2.1.2. Anatómia - A szervrendszerek felépítése 8
2.1.2.1. A köztakaró 8
2.1.2.2. Az izomrendszer 10
2.1.2.3. Az emésztőszervek 11
2.1.2.4. Légzőszervek 14
2.1.2.5. A keringési rendszer és a testüreg 15
12.1.2.6. A kiválasztószervek 16
<2.1.2.7. Ivarszervek 17
12.1.2.7.B A női ivarszervek 17
2.1.2.7.2. Hím ivarszervek 19
2.1.2.8. Az idegrendszer 21
2.1.2.9. A neuroendokrin rendszer 22
2.1.2.10. Az érzékszervek 23
3. A NÖVÉNYVÉDELMI ROVARÉLETTAN ALAPJAI
3.1. A ROVAROK EGYEDFEJLŐDÉSÉNEK SZAKASZAI (Sass Miklós) 261
3.1.1. Az embrionális fejlődés 26
3.1.2. A posztembrionális fejlődés 28
3.2. A METAMORFÓZIS SZABÁLYOZÁSÁNAK KLASSZIKUS SÉMÁJA 30
3.3. A FEJLŐDÉS- ÉS IDEGÉLETTAN ALAPJAI 33
3.3.1. Fónagy Adrien: Peptidhormonok 33
3.3.2. Kulcsár Péter: Juvenilhormonok 39
3.3.2.1. A juvenilhormonok szerkezete és hatása 40
3.3.2.2. A juvenilhormonok funkciói 41
3.3.2.2.1. A juvenilhormonok szerepe a metamorfózis szabályozásában 41
3.3.2.2.2. A juvenilhormonok szerepe a reprodukcióban 42
3.3.2.2.3. A juvenilhormonok szerepe a diapauza szabályozásában 43
3.3.2.3. A juvenilhormonok bioszintézise 44
3.3.2.4. A juvenilhormon transzportja a hemolimfában 44
3.3.2.5. A juvenilhormon katabolizálódása 46
3.3.2.6. A juvenilhormonok bioszintézisében közreműködő fontosabb enzimek 46
3.3.2.6.1. Hidroximetilglutaril-koenzim A reduktáz 46
3.3.2.6.2. A mevalonsav - izopentil pirofoszíá1: lépést katalizáló multienzim rendszer 46
3.3.2.6.3. Preniltranszferáz 46
3.3.2.6.4. Farnezénsav o-metiltranszferáz 46
3.3.2.6.5. Metilfarnezoát-epoxidáz 46
3.3.3. A vedlési hormon/ok - ekdiszteroidok (Maróy Péter és Darvas Béla) 48
3.3.3.1. A vedlési hormon szerkezete.. 50
3.3.3.2. A vedlési hormon bioszintézise.51
3.3.3.3. A vedlési hormon metabolizmusa 54
3.3.3.4. Az ekdiszteroido-genezisben működő fontosabb enzimek 57
3.3.3.4.1. Fukoszterol-24/28-epoxidáz 57
3.3.3.4.2. 7-Dehidrokoleszterol 14-monooxigenáz 57
3.3.3.4.3. 2,22,25-Trideoxiekdizon 25-monooxigenáz rendszer 57
3.3.3.4.4. 2,22-Dideoxi 22-monooxigenáz 57
3.3.3.4.5. 2-Deoxiekdizon 2-monooxigenáz 57
3.3.3.4.6. Ekdizon 20-monooxigenáz rendszer 58
3.3.3.4.7. Ekdiszteron 26-monooxigenáz 59
3.3.3.4.8. Ekdizon 3-epimeráz rendszer 59
3.4. A ROVAROK KUTIKULÁJA (Fónagy Adrián) 60
3.4.1. A kutikula felépítése 60
3.4.2. A kitin és bioszintézise.. 61
3.4.3. A kitin szintézisében és bontásában közreműködő enzimek 62
3.4.3.1. Kitin-polimeráz komplex 63
3.4.3.2. Kitináz rendszer 63
3.4.4. A vedlés folyamata 63
3.4.5. A vedlés hormonális szabályozása 64
3.4.6. A szklerotizáció (Kulcsár Péter) 67
3.4.6.1. A szklerotizáció biokémiai alapjai 67
3.4.6.2. A szklerotizáció gátlása rovarokban 68
3.5. Pap László: AZ IDEGINGERÜLET SZÁLLÍTÁSA 69
3.5.1. A nyugalmi-potenciál 69
3.5.2. Az idegingerület vezetése 71
3.5.3. A szinapszis 74
4. MAGATARTÁS- ÉS ÉLETTANI-SZINTŰ VÁLASZOK A KÖRNYEZETRE
4.1. Szentesi Árpád: ROVAR-NÖVÉNY KAPCSOLAT TOXIKOLÓGIAI KÉRDÉSEI 78
4.1.1. Növény-kémiai alapfogalmak 79
4.1.2. A fitofág rovar növényfelismerő viselkedése 82
4.1.2.1. Rovar etológiai alapfogalmak 82
4.1.2.2. A fitofág rovar orientációja a tápnövényhez 82
4.1.2.3. A tápnövény felismerése, elfogadása 34
4.1.3. A fitofág rovarok táplálkozásának fiziológiai alapjai 85
4.1.4. A másodlagos növényi anyagok magatartás- és élettani-szintű hatása 87
4.1.4.1. Viselkedési elkerülési válaszok 87
4.1.4.2. A rovar szervezetbe jutott növényi anyagok sorsa 90
4.2. Tóth Miklós: KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ A ROVAROKNÁL 98
4.2.1. A kémiai kommunikáció elemei 98
4.2.2. Szexferomonok és attraktánsbk 100
4.2.2.1. A lepkék szexferomonjainak szekréciója, kibocsátása és érzékelése 100
4.2.2.2. A szexferomonok kémiai szerkezetének főbb vonásai 102
4.2.2.3. A lepkék szexferomonjainak bioszintézise és metabolizmusa .102
4.2.2.4. A szexferomonok szerepe a reproduktív izolációban 103
4.2.2.5. Szexferomon-inhibítorok 104
5 . A ROVAR-TOXIKOLÓGIA ÁLLAPOTAI
5.1. A NÖVÉNYVÉDELEMBEN ALKALMAZOTT ZOOCIDEK/INSZEKTICIDEK (Pap László).106
5.1.1. Neurotoxinok 106
5.1.1.1. Acetilkolin-észteráz gátlás 107
5.1.1.2. Posztszinaptikus membránreceptorokra ható anyagok
5.1.1.3. Az idegmembrán ion-permeábilitására ható anyagok 112
5.1.1.4. A neurotoxinok veszélyessége 114
5.1.2. Rovar-fejlődésszabályozó anyagok (Darvas Béla) 117
5.1.2.1. A külsőváz alapelemeinek képződését és organizációját gátló vegyületek (Darvas Béla és Fónagy Adrien) 120
5.1.2.1.1. A kitinképződés gátlói 120
5.1.2.1.1.1. Az N-acetilglükozámin-l-foszfát-transzferáz gátlói 120
5.1.2.1.1.2. Az UDP-N-acetilglükozamin-transzferáz gátlói 120
5.1.2.1.1.3. A kitin-polimeráz gátlói 122
5.1.2.1.1.4. Nem pontosan ismert hatásmechanizmusú gátlók 123
5.1.2.2. A fejlődés hormonális szabályozásának gátlói (Darvas Béla) 125
5.1.2.2.1. Az ekdiszteroidok bioszintézisének/aktivitásának gátlói 125
5.1.2.2.1.1. Szteronoidok 125
5.1.2.2.1.2. Anti koleszterol ágensek 126
5.1.2.2.1.3. Ekdiszteronoidok 126
5.1.2.2.1.4. Ekdiszteron agonisták 126
5.1.2.2.1.5. NADPH-citokrdm c (P-450) reduktáz gátlók 127
5.1.2.2.1.6. Citokrom P-450 gátlók 127
5.1.2.2.1.6.1. Öngyilkos aktiválódás után reverzibilis komplex formáció az
apoproteinnel és a P-450 aktív centrumával : 127
5.1.2.2.1.6.2. Öngyilkos aktiválódás utáni kovalens kötődés a P-450
apoproteinjéhez 127
5.1.2.2.1.6.3. A P-450 aktív centrumának reverzibilis gátlása 128
5.1.2.2.1.6.4. Öngyilkos aktiválódás után irreverzibilis kötődés a P-450
aktív centrumához 128
5.1.2.2.1.6.5. Alternatív szubsztrát gátlás elvén működő 128
5.1.2.2.1.7. Metabolizálásban közreműködő enzimek induktorai 129
5.1.2.2.2. A juvenilhormonok bioszintézisének/aktivitásának gátlói 130
5.1.2.2.2.1. Juvenoidok (Darvas Béla)
5.1.2.2.2.1.1. Alifás juvenoidok 131
5.1.2.2.2.1.2. Aromás szerkezetű juvenoidok 132
5.1.2.2.2.2. Juvenilhormon agonista hatású vegyületek (Kulcsár Péter) 134
5.1.2.2.2.2.1. A JH oxidatív lebontásának gátlása - Citokrom P-450
gátlók..: 134
5.1.2.2.2.2.2. Az epoxid-hidrolízis gátlása - Epoxid-hidroláz gátlók 134
5.1.2.2.2.2.3. Az észter csoport hidrolízisének gátlása - JH-észteráz
gátlók 134
5.1.2.2.2.3. Anti juvenil hormon ágensek (Kulcsár Péter) 136
5.1.2.2.2.3.1. A HMG-koenzim A-reduktáz gátlói 136
5.1.2.2.2.3.2. A mevalonát-5-pirofoszfát dekarboxiláz gátlói 136
5.1.2.2.2.3.3. A preniltranszferáz gátlói 137
5.1.2.2.2.3.4. A farnezénsav-o-metiltranszferáz gátlói 137
5.1.2.2.2.3.5. A metilfarnezoát-epoxidáz gátlói 137
5.1.2.2.2.3.6. A juvenilhoron receptorra ható gátlók 138
5.1.2.2.2.3.7. A corpora allata idegi úton való gátlása 139
5.1.2.2.2.3.8. Pro-allatocidinek 139
5.1.3. Magatartást befolyásoló anyagok (Szentesi Á., Darvas B., Tóth M.)140
5.1.3.1. Táplálkozást és petézést gátló anyagok (Szentesi Árpád) 141
5.1.3.1.1. Természetes eredetű táplálkozást gátló anyagok 142
5.1.3.1.2. Szintetikus eredetű táplálkozást gátló anyagok 143
5.1.3.2. A szexferomonok gyakorlati alkalmazása (Tóth Miklós) 145
5.1.3.2.1. Szexferomon-csapdák 145
5.1.3.2.2. Tömeges csapdázás 150
5.1.3.2.3. Légtér-telítéses módszer 152
5.1.3.3. A kairomonok és alkalmazásuk perspektívái 155
5.2. Z00CIDEK METABOLIZMUSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ ENZIMRENDSZEREK
ROVAROKBAN (Darvas Béla)..; 155
5.2.1. Citokróm P-450-függő monooxigenázok 159
5.2.1.1. Poliszubsztrátú monooxigenázok 163
5.2.1.1.1. A PSMO izoenzim csoport indukciója 163
5.2.1.1.2. A PSMO izoenzimek néhány jellemző sajátossága 166
5.2.1.1.3. A PSMO csoport szerepe a zoocidek detoxifikálásában 166
5.2.1.1.3.1. C-H hidroxiláció 166
5.2.1.1.3.1.1. Alifás hidroxiláció 166
5.2.1.1.3.1.2. O-dealkiláció 166
5.2.1.1.3.1.3. S-dealkiláció 167
5.2.1.1.3.1.4. N-dealkiláció 167
5.2.1.1.3.2. Pí-kötés oxigenálása 167
5.2.1.1.3.2.1. Alifás epoxidáció 167
5.2.1.1.3.2.2. Aromás gyűrű epoxidálása 167
5.2.1.1.3.2.3. Aromás vegyületek hidroxilálása 167
5.2.1.1.3.2.4. Oxidatív deszulfuráció 167
5.2.1.1.3.3. Oxigenálás megosztatlan elektronpárral 168
5.2.1.1.3.3.1. Tioéter oxidáció 168
5.2.1.1.3.3.2. N-oxidáció 168
5.2.2. Karboxil reduktázok 168
5.2.3. Hidrolázok 168
5.2.3.1. Karboxil-észterázok 168
5.2.3.2. Epox i d-hidrolázok 169
5.2.3.3. Glükozidázok 171
5.2.4. Transzferázok 171
5.2.4.1. Hexóz-transzferázok 172
5.2.4.2. Glutation S-transzferázok 172
5.2.5. Néhány elméleti és gyakorlati konzekvencia 173
5.3. A ZOOCID-REZISZTENCIA ALAPJAI (Pap László) 177
5.3.1. A zoocid-rezisztencia jelentősége és elterjedése 177
5.3.2. A zoocid-rezisztenciáért felelős mechanizmusok 178
5.3.2.1. Magatartási vagy viselkedési rezisztencia 179
5.3.2.2. Fiziológiai rezisztencia 179
5.3.2.3. Biokémiai rezisztencia 179
5.3.3. A zoocid-rezisztencia példái 179
5.3.3.1. Rezisztencia klórozott szénhidrogénekre 179
5.3.3.2. Rezisztencia foszforsavészterekre és karbamátokra 182
5.3.3.3. Rezisztencia piretroidokra és klórozott szénhidrogénekre 185
5.3.4. A kártevő populációk ellenálló-képességének jellemzése 188
5.3.5. A rezisztencia kialakulását befolyásoló tényezők 189
6. FÜGGELÉKEK
6.1. A FONÁLFÉRGEK SZERVEZETÉNEK FELÉPÍTÉSE ÉS FEJLŐDÉSE
Elekes-Kaminszky Mariann és Darvas Béla 192
6.1.1. A fonálférgek szervezetének felépítése 192
6.1.1.1. Keringési rendszer 193
6.1.1.2. Emésztő rendszer 193
6.1.1.3. Kiválasztó rendszer 193
6.1.1.4. Köztakaró és függelékei 194
6.1.1.5. Légzési rendszer 195 Darvas B. szerk. (1990)
Növ.véd. rovarélettan és toxikol
6.1.1.6. Izomrendszer 195
6.1.1.7. Idegrendszer, érzékszervek 195
6.1.1.6. Ivarszervek 196
6.1.2. A fonálférgek fejlődése 196
6.1.2.1. A fonálférgek endokrin szervezettsége 198
6.1.2.1.1. Ekdiszteroidok 198
6.1.2.1.2. Rovar JH-szerű anyagok 198
6.1.3. Szexferomonok 199
6.2. A PÓKSZABÁSÚAK SZERVEZETÉNEK FELÉPÍTÉSE ÉS FEJLŐDÉSE
(Darvas Béla, Kerényi-Nemestóthy Klára és Samu Ferenc) 200
6.2.1. A pókszabásúak szervezetének felépítése 200
6.2.1.1. Keringési rendszer 201
6.2.1.2. Emésztő rendszer 201
6.2.1.3. Kiválasztó rendszer 202
6.2.1.4. Köztakaró és függelékei 202
6.2.1.5. Légzési rendszer 203
6.2.1.6. Izomrendszer 203
6.2.1.7. Idegrendszer, érzékszervek 203
6.2.1.8. Ivarszervek 204
6.2.2. A pókszabásúak fejlődése 204
6.2.2.1. A pókszabásúak endokrin szervezettsége 205
6.2.2.1.1. Ekdiszteroidok 205
6.2.2.1.2. Juvenilhormonok 206
6.2.3. Szemiokemikáliák 206
6.2.4. Élettani alapú szelektív védekezési lehetőségek 207
6.3. A ROVAR-KÓRÉLETTAN ALAPJAI ÉS A MIKROBIOLÓGIAI VÉDEKEZÉS NÉHÁNY
FEJEZETE (Szalay-Marzsó László) 208
6.3.1. Rovarpatogén protozoák 209
6.3.2. Rovarpatogén gombák 209
6.3.3. Rovarpatogén baktériumok 210
6.3.4. Rovarpatogén vírusok 213-215
7. INDEXEK
7.1. KÉMIAI INDEX (Bélai Iván szerk.)
7.2. TÁRGY-INDEX (Darvas Béla szerk.)
8. RÖVIDÍTÉS JEGYZÉK (Darvas Béla szerk.)

Témakörök