Különlenyomat Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei VI. kötetéből

Előszó

Vitéz János váradi udvara - püspöksége idején (1445-1465) - Mátyás királyt megelőzve "már a humanizmus jegyében ... a szellemi élet középpontja", "valóságos kis akadémia volt." Így könyvtára is "a Corvina előtt az első nagy magyar könyvtár," amelyről Vespasiano da Bisticci, az Európa-szerte híres firenzei humanista könyvkereskedő a legynagyobb elismeréssel nyilatkozott: "a tudomány minden ága képviselve volt ... Kevés latin könyv hibázott könyvtárában." Gyűjteméynét nemcsak gyakori külföldi vásárlásaival gyarapította, hanem váradi udvarának műhelyében is "több másoló és miniátor dolgozott." Ebben a műhelyben készülhetett 1460 körül a Marius Victorinus: Commentarium in Ciceronis librum De inventione művét tartalmazó kódex, amelynek emendálását 1462 szeptemberében fejezte be Vitéz János. Bejegyzése tanúskodik erről "az ő jól ismert szép kézvonásával és el nem halványult carmin-vörös tintájával" a kódex utolsó írott fólióján. A kódex javításával tehát Szebenben készült el. Mátyás király ugyanis 1462 szeptemberében a Havasalföldre vonul, hogy elfogja a kegyetlen Vlád vajdát és helyébe Radult emelje a vajdaság élére. "Természetesnek tűnik föl, hogy a váradi püspök, ki a kancellár tisztét viselte..., uralkodójának oldala mellett volt. És az utazás fáradalmai, sokféle hivatalos foglalatosságai közepett nem szünetelt tudományos munkálkodásában."... Vissza