A magyar testnevelés és sport története

Testnevelési főiskolai tankönyv

Szerző

Lektor

Budapest

'Kun László: A magyar testnevelés és sport története ' összes példány

Kiadó:	Sport Lap- és Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1982
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	640 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-253-026-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A magyarországi testkultúra történetének szintézis jellegű kimunkálását és közreadását elsősorban a szakemberképzés igényei tűzték napirendre. Az 1977. évi első kiadás rövid idő alatt elfogyott. Ez a tény azt mutatja, hogy közművelődési horizontunk kiszélesedésével hazánk sporttörténetének elmélyültebb tanulmányozása iránt is megnövekedett az érdeklődés.
Az említetteken túlmenően a jelenlegi második, átdolgozott kiadást az indokolja, hogy napjainkban - az életformálás terén és az ország lakosságának egészét cselekvési egységbe kovácsoló törekvések között - a korábbinál sokkal inkább bővülő feladatkör hárul a testnevelési és sportmozgalomra. Mindez szükségszerűen magában hordozza azt a követelményt, hogy testkultúránk öröksége, vívmányainak ismerete súlyának megfelelő helyre kerüljön népünk történelmi tudatformálásában; még akkor is, ha a testkultúra története a hazai köztörténeti kiadványokban még nem nyert polgárjogot. Az utóbbinak azonban nélkülözhetetlen előfeltétele az, hogy a... Tovább

Tartalom

Előszó (Dr. Kun László)	9
Dr. Földes Éva: Testkultúra a feudális viszonyok kialakulása idején	13
A katonai felkészítést szolgáló testgyakorlatok	14
Az erő és ügyesség hősei a népi hagyományokban	16
Dr. Földes Éva: Testkultúra a kialakult feudalizmus korában	19
Testkultúra a feudális rendi keretek között	19
Az egyházi nevelés	20
A világi nevelés	25
A perdöntő párviadalok	26
A népi testkultúra emlékei, a Toldi-mondakör	26
A testkultúra fejlődése a humanizmus terjedése idején	28
Pier Paolo Vergerio és Aeneas Silvius	28
Testkultúra a Hunyadiak korában	30
Harci kiképzés a Fekete Seregben	36
A kései humanisták a testkultúra kérdéseiről	38
Az udvari testkultúra hanyatlása	40
Vadászati, madarászati és fegyverviselési tilalmak a XVI. században	41
Testkultúra a kései feudalizmus időszakában	45
A török és Habsburg-háború hatása a XVI. és XVII. század testkultúrájára	45
Testkultúra a végvárakban	45
A testkultúra fejlődésének új irányai a hódoltságon kívül (XVI-XVII. század)	58
A városi testkultúra kialakulása	62
Apáczai és Comenius az ifjúság sokoldalú neveléséért	72
A testkultúra fejlődése a XVIII. században	80
A városi polgárság játékai és vetélkedői	80
Népi vetélkedők és játékok	81
Az iskolai testnevelés ügye a XVIII. században	83
Törekvések a polgári-nemzeti testkultúra alapjainak lerakására (1790-1848)	93
A testnevelés jelentősége a polgári nevelésre	93
Reformtörekvések a magyar nevelésügy területén	95
A testnevelés és a sport a honvédelmi nevelés szolgálatában (1848-1849)	122
Az ifjúság az iskolai testnevelés bevezetéséért	123
Törekvések a testnevelés és a sport intézményes kereteinek létrehozására	125
A testnevelés szerepe a honvédelmi kiképzésben	129
Jegyzetek	129
Dr. Kun László: A Habsburg-önkényuralom és a dualizmus időszakának testkultúrája (1848-1918)	133
Az önkényuralom időszakának testkultúrája (1849-1867)	133
A forradalom és a szabadságharc leverését követő átmeneti törés és torzulás jelenségei a testkultúra területén (1849-1955)	135
A polgári-nemzeti testkultúra ügyének vajúdása az önkényuralom válságának évtizedében (1856-1866)	139
A nemzetközi kapcsolatok kezdetei	139
A dualizmus időszakának testkultúrája (1867-1918)	141
A polgári-nemzeti torna- és sportmozgalom egyleti alapjainak lerakása (1867-1880)	142
A modern sportéleti szövetségi hálózatának és bajnoki rendszerének kibontakozása (1867-1880)	150
Az iskolai tornaoktatás és az előtornász-mozgalom alapjainak lerakása (1867-1880)	161
Az iskolai tornaoktatás testneveléssé fejlődése, az iskolai sportkörök kialakulása, liberális és militarista törekvések harca (1880-1918)	164
A tornatanító-képzés kialakulása, törekvések a főiskolai szintű testnevelőképzés megvalósítására (1867-1918)	168
A munkás torna- és sportmozgalom első kísérletei (1867-1890)	175
A munkás torna-, természetjáró- és sportmozgalom kialakulása (1890-1918)	177
A nemzetközi sportkapcsolatok kialakulása (1867-1895)	183
A nemzetközi kapcsolatok kibontakozása, a sportdiplomácia megszületése (1896-1914)	189
A parasztság testkultúrájának beszűkülése, a népi játékok elsorvadása az abszolutizmus és a dualizmus időszakában	200
Az Országos Testnevelési Tanács (OTT) létrehozása és működésének kezdete	211
Összefoglalás	212
Jegyzetek	213
A sport és a testnevelés a forradalmi átalakulás útján (1918-1919)	217
A forradalmi átalakulás első lépései	217
A testkultúra szocialista irányú fejlődése a Tanácsköztársaság alatt	219
Mindent a gyermek egészségéért	220
Megalakult a Testnevelési Ügyek Direktóriuma (TÜD)	221
A Vörös Hadsereg testnevelési programja	223
A sportélet újjászületése, a május elsejei demonstráció	224
A TÜD sportlétesítmény-elosztási tevékenysége, pályaépítési programja	229
Gondoskodás az ijfúmunkások sportjáról és testneveléséről	233
Az iskolai testnevelés reformja	234
Az új rendszerű testnevelőképzés megindulása	238
Eredmények és tanulságok	240
Jegyzetek	241
A testnevelés és a sport a Horthy-korszakban (1919-1944)	243
Dr. Kutassi László: A Horthy-rendszer testnevelésének és sportjának története, szerkezete	243
A testnevelés és a sport az ellenforradalmi rendszer felülkerekedését követő években (1919-1923)	243
A Horthy-rendszer átmeneti stabilizációja és a testkultúra (1924-1929)	268
A testnevelés és a sport a világgazdasági válság éveiben (1929-1933)	277
Testkultúra a totális fasizmus és a háború elleni küzdelem időszakában (1934-1941)	281
A testnevelés és a sport Magyarországon 1941-1944 között	287
Dr. Kun László: A Horthy-korszak munkássportmozgalma	289
Munkássportmozgalom az ellenforradalom felülkerekedését követő években (1919-1922)	290
Munkássportmozgalom a Horthy-rendszer átmeneti stabilizációja idején (1923-1929)	294
Munkássportmozgalom az egységfront és a népfrontpolitika szolgálatában (1934-1941)	305
A munkássportmozgalom küzdelme a létért és az orosz háborúból való kiválásáért (1941-1944)	309
A "szabadidő-mozgalom" és a munkáscsoport (1935-1944)	313
A vállalati sport szerepének megnövekedése a Horthy-korszakban	315
Viták a Gyári Szabadidő Központi lérehozása körül	315
A "szabadidőmozgalom" hatása a munkások és alkalmazottak életmódjára	318
Összefoglalás	323
Testnevelőtanár- és edzőképzés a Horthy-korszakban	332
Az 1921. évi 53. tc.-től a Testnevelési Főiskola megalakulásááig (1921-1925)	333
A Magyar Testnevelési Főiskola létrehozása és szervezeti kereteinek kialakítása (1925-1929)	335
A tanár- és az edzőképzés struktúrájának alakulása az 1930-as évek elejétől a felszabadulásig	338
A Budai Önkéntes Ezred soraiban	345
Jegyzetek	347
Dr. Kutassi László: A sportmozgalom és a testnevelés a felszabadulás után	361
A szocialista átalakulás előfeltételeinek megteremtése a testkultúra területén (1944. vége 1848 eleje)	362
A magyar testnevelés és sport a népi demokratikus forradalom első szakaszában	362
A szocialista átalakítás feltételeinek erősödése a magyar testkultúrában	381
A szocialista testkultúra alapjainak lerakása (1948-1963)	399
A testnevelés és a sport 1948-1954 között	400
A jobboldali erők támadásainak fokozódása és a testkulturális problémák bonyolultabbá válása (1954. vége 1958 eleje)	425
A szocializmus építésének meggyorsítása és alapjainak erősödése a testkultúra területén	434
A szocialista testkultúra kibontatkozásának kezdete	443
Az "MTS-időszak" (1963 vége-1973. eleje)	443
Visszatérés a sport állami irányítási rendszeréhez 1973-tól)	462
A Magyar Kommunista Párt sportprogramja	481
Jegyzetek	485
Időrendi táblázat	495
Név- és tárgymutató	579