Fülszöveg
Kunszabó Ferenc ezerkilencszáz harminckettőben született a Nyíregyháza környéki tanyavilágban. Apja uradalmi cseléd volt, de már mint állami gazdasági alkalmazott halt meg ezerkilencszáznegyvennyolcban.
Tizenöt éves korában édesapja biztatására kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Tizenhét éves korában Pestre utazott, és a Ganz Hajógyárban kitanulta a lakatosszakmát. Ezerkilencszázötvenben innen jelentkezett szakérettségire. Írónak készült, humánszakra került.
Az egyetem után újságíróskodott Székesfehérvárott és Kaposváron, tanított Vácott és Sátoraljaújhelyen. Majd fordított az Országos Pedagógiai Könyvtárnak és az Európa Kiadónak. Később felméréseket végzett az MTA Szociológiai Kutató Csoportjának. Az elmúlt években több értékes szociográfiai tanulmányt, riportot és cikket publikált. Sok mindennel próbálkozott, sok helyen dolgozott, sok helyen élt, és egy idő múlva keresni kezdte e hazában szűkebb pátriáját.
Helyileg nem találta meg, de gyermekkora társadalmi rétegét -...
Tovább
Fülszöveg
Kunszabó Ferenc ezerkilencszáz harminckettőben született a Nyíregyháza környéki tanyavilágban. Apja uradalmi cseléd volt, de már mint állami gazdasági alkalmazott halt meg ezerkilencszáznegyvennyolcban.
Tizenöt éves korában édesapja biztatására kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Tizenhét éves korában Pestre utazott, és a Ganz Hajógyárban kitanulta a lakatosszakmát. Ezerkilencszázötvenben innen jelentkezett szakérettségire. Írónak készült, humánszakra került.
Az egyetem után újságíróskodott Székesfehérvárott és Kaposváron, tanított Vácott és Sátoraljaújhelyen. Majd fordított az Országos Pedagógiai Könyvtárnak és az Európa Kiadónak. Később felméréseket végzett az MTA Szociológiai Kutató Csoportjának. Az elmúlt években több értékes szociográfiai tanulmányt, riportot és cikket publikált. Sok mindennel próbálkozott, sok helyen dolgozott, sok helyen élt, és egy idő múlva keresni kezdte e hazában szűkebb pátriáját.
Helyileg nem találta meg, de gyermekkora társadalmi rétegét - felemelkedésében és elesettségében - újralelte. Így született ez a kis könyv.
E történet elbeszélője, egy újságíró, riportra indul. Lapja érdekes anyagot vár tőle, "valami originál tanyasit". Megérkezik a kiválasztott mátraalji faluba, ahol a tangazdaság irodájából éles szóváltás hallatszik. A szavakból "kihallja" a riporter, hogy egy fiatal agronómusról van szó, aki "lefeküdt egy beosztottjával, gyereket csinált neki, aztán cserbenhagyta". A terhes lánynak felmondtak, mert úgyis "lejárt a szerződése". Mi rejlik e mögött? Valóban csk erről van szó? Ki a lány, és ki a fiú? Megvan a riportanyag, a történet elbeszélője oknyomozó körútra indul. Túl a patakon, a hegy alatt, egy régi uradalom cselédházaiban társadalmi létünk megdöbbentő "fehér foltját" fedezi fel a szerző. Szövevényes "rezervátum" ez a hegy alatti világ: "originál" elmaradottság, tele a múlt visszajáró kísérteteivel, ma is zabolázhatatlan ösztönökkel, tudatlansággal, az évszázados szegénység anakronisztikusan továbbélő , konok bölcsességeivel.
Miért élnek így a hegyalattiak? Van-e sorsuknak társadalmi értelmű feloldása?
Vissza 
