Fülszöveg
"Napjaink valóságát természetesen én is érzékelem, hiszen engem sem kerülnek el az egyre súlyosbodó gondok, a magam, a családom és hazám jövőjének bizonytalanságából fakadó kétségek, de örök optimizmusom, amely életem legnehezebb szakaszaiban sem hagyott el, bizakodóvá tesz. Reményemet sose vesztettem el, hitem az emberben soha nem vált búvópatakká.
A politika hullámveréseit nem engedem közelembe. Egyszerűen azért, mert nem szeretem a politikát. 1945. májusában azért lettem tagja a Szociáldemokrata Pártnak, mert lefogásom idején pártfogást, később pedig munkaalkalmat kaptam tőlük. Fájt, hogy "jobboldali szocdemnek" minősítettek 1948-ban, tetézve ezzel haditudósítói múltam következményeit: a sorozatos üldöztetést, mellőzést és méltánytalanságot.
A kétszínűséget megvetem, a jellemszilárdságot nagyra becsülöm. Tisztelem mindenki meggyőződését bármilyen irányú is, ha az őszinte.
Gyakran járok Pécsre és Csörötnekre. Boldog vagyok szeretteim körében. Vannak barátaim, segítőim, köztük...
Tovább
Fülszöveg
"Napjaink valóságát természetesen én is érzékelem, hiszen engem sem kerülnek el az egyre súlyosbodó gondok, a magam, a családom és hazám jövőjének bizonytalanságából fakadó kétségek, de örök optimizmusom, amely életem legnehezebb szakaszaiban sem hagyott el, bizakodóvá tesz. Reményemet sose vesztettem el, hitem az emberben soha nem vált búvópatakká.
A politika hullámveréseit nem engedem közelembe. Egyszerűen azért, mert nem szeretem a politikát. 1945. májusában azért lettem tagja a Szociáldemokrata Pártnak, mert lefogásom idején pártfogást, később pedig munkaalkalmat kaptam tőlük. Fájt, hogy "jobboldali szocdemnek" minősítettek 1948-ban, tetézve ezzel haditudósítói múltam következményeit: a sorozatos üldöztetést, mellőzést és méltánytalanságot.
A kétszínűséget megvetem, a jellemszilárdságot nagyra becsülöm. Tisztelem mindenki meggyőződését bármilyen irányú is, ha az őszinte.
Gyakran járok Pécsre és Csörötnekre. Boldog vagyok szeretteim körében. Vannak barátaim, segítőim, köztük olyanok is, akik gyakran oldogatják magányomat. Az élettől már csak egészséget várok. Még sok téma foglalkoztat, ezek megírása jelenti jövőmet. Szeretném megérni unokáim felcseperedését, sokáig fürödni gondtalan mosolyukban, tiszta tekintetükben, s végül makulátlanul örökíteni rájuk nevemet.
Az utamat nehezítő rögöket már elfelejtettem. Tudomásul vettem, hogy számomra ilyen sors jutott. A sok rossz mellett azért bőven volt részem szépben is, s ha vissza-visszanézek a múltba, ezeket látom. Ezért él szívemben béke és nyugalom."
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal