Kuruc(kodó) irodalom: Tanulmányok a kuruc kor irodalmáról és az irodalmi kurucokról

Fülszöveg

„Koháry [ a]z ország felszabadításának reményében döntött akkor, amikor annak ideje még csak belátható távlatban sem volt, s későbbi megvalósítását is csupán egy sikertelen oszmán hadjárat után ad hoc jelleggel kibontakozó ellencsapás eredményezte. S miközben a füleki kapitány hazájáért, a magyarságért, az ország megmaradásért küzdött, véglegesen átsodródott az utókor által gyakran - vérmérséklettől függően - nemzetietlennek avagy hazaárulónak tátott labancok közé." (Mercs István)
„Kelemen Didák, a gyóntató, a Krucsai uram eUen protestáló radi ferencesek főnöke, zseniális prédikációt írt. Akik hallgatták, csendben bólogathattak Didák atya szavaira, aki ugyanazért rótta meg a halottat, amiért az feleségét megölette: a bűnös paráznaságért. A prédikáció egyszercsak mindkettőjükről szól. Akik olvasták, leegyszerűsítettebb képletet kaptak: az immár kegyes Krucsaival ismerkedhettek meg. A szokásos »silentio praeterire«-nél sokkal elegánsabb megoldás." (Kőszeghy Péter)
„Az első... Tovább

Fülszöveg

„Koháry [ a]z ország felszabadításának reményében döntött akkor, amikor annak ideje még csak belátható távlatban sem volt, s későbbi megvalósítását is csupán egy sikertelen oszmán hadjárat után ad hoc jelleggel kibontakozó ellencsapás eredményezte. S miközben a füleki kapitány hazájáért, a magyarságért, az ország megmaradásért küzdött, véglegesen átsodródott az utókor által gyakran - vérmérséklettől függően - nemzetietlennek avagy hazaárulónak tátott labancok közé." (Mercs István)
„Kelemen Didák, a gyóntató, a Krucsai uram eUen protestáló radi ferencesek főnöke, zseniális prédikációt írt. Akik hallgatták, csendben bólogathattak Didák atya szavaira, aki ugyanazért rótta meg a halottat, amiért az feleségét megölette: a bűnös paráznaságért. A prédikáció egyszercsak mindkettőjükről szól. Akik olvasták, leegyszerűsítettebb képletet kaptak: az immár kegyes Krucsaival ismerkedhettek meg. A szokásos »silentio praeterire«-nél sokkal elegánsabb megoldás." (Kőszeghy Péter)
„Az első nemzedék, Bethlen Miklós és Vay Ádám is [ ] remélte, hogy gyermekeik házassága révén egyrészt anyagi gyarapodásukat alapozzák meg a jövőre nézve. Másrészt e családi frigyek mögött ott bujkált az erdélyi és a magyar királysági nemesi vezetőréteg számára évszázadok óta követett eszme és gyakorlat is, hogy a háborús időkben biztos magyarországi s ugyanakkor erdélyi hátországot is teremtenek a házasság révén létrejött kapcsolatok, viszonyrendszerek, kvázi-birtokegyesítések." (Jankovics József)
„Egy közköltészeti szövegcsalád tehát olyan, mint egy kis ház egy apró telken. Tanúja lehet sokféle kornak, néha más költözik bele, néha átépítik, de sosem bontják le, amíg lakható. Bár nem egyszerre lakják a tulajdonosai, a ház történetében mégis összeadódik a tudásuk, a szempontjaik."
(Csörsz Rumén István)
„A két szembenálló fél között tehát mindenkinek ügyeskednie kell, de minél lejjebb áll valaki a társadalmi hierarchiában, annál kisebb az esélye rá, hogy ügyeskedésével valahogy boldoguljon. A regény számos ponton állítja ugyan, hogy a háború, a kettős hatalom közti feszültség rossz a kortársak számára, de következik-e ebből, hogy jobb lenne, ha eldőlne a küzdelem, és csak egy hatalommal állnának szemben a régió lakói?" (Hajdú Péter)
„az írott nyelv felforgató erejét, értelem-elbizonytalanító potenciálját a nyugati nyelvek írásbelisége a központozással akadályozza meg, ha ez eltűnik, akkor felsokszorozódik a nyelv disszeminatív ereje. Míg az Ady-versek és az eredeti kuruc-versek is kínosan ügyeltek, hogy elválasszák az egyes szólamokat, addig itt óhatatlanul is egybecsúsznak, és nem tartható fenn a kuruc-labanc különbségtétel immár a pragmatikai szinten sem." (Takács Miklós)
201 l-ben a Rákóczi-szabadságharcot lezáró majtényi zászlóletétel és szatmári béke 300. évfordulóján Vaján, a mai történelemtudományban reális kompromisszumként értékelt megállapodást megelőző tárgyalások fontos helyszínén, több országos jelentőségű megemlékezés zajlott. Ezek között került sor április 8-9-én a Kuruc(kodó) irodalom címíí konferenciára. Kötetünk az itt elhangzott előadások szerkesztett, kiegészített tanulmányait tartalmazza.
A konferencia, s egyben a könyv is az időszakhoz fokozottan az irodalomtörténet, tágabb kontextusban a művelődéstörténet szemszögén keresztül közelített, s így hozzájárulni a kuruc küzdelmek koráról alkotott teljesebb képekhez. Az eredeti célkitűzésnek megfelelően az itt közzétett dolgozatok nem csupán a XVIl-XVllI. század fordulóján keletkezett irodalmi jellegű és/ vagy értékű kordokumentumok tudós vizsgálatát valósítják meg, hanem a későbbi koroknak a korszakról kialakított véleményét, recepcióját is igyekezett feltérképezni. A „kötet tanulmányainak közös tárgya: a névtelen szerzők versei, ismert költőkkel együtt, írók kísérletei, hogy érzék-eltessék II. Rákóczi Ferenc fejedelem és korának teljes világát. Sőt lebontva az egymást váltó generációk emlékezetére rakódott vágyak, tévedések, rágalmak, vádak, álságos hamis pátoszok, és a kisajátítások árnyképeit, eljussanak a valóság történetileg hiteles rétegeihez." (R. Várkonyi Ágnes)
A tanulmányok nemcsak a kutatók, hanem a laikus érdeklődők számára is befogadható, tárgyilagos, de élvezetes stílusban értekeznek olyan nemzeti önértékelésünket érintő kérdésekről mint pl., hogy mit jelent kurucnak avagy labancnak lenni. Milyen motivációk és miként alakították, tartották, tartják femi a kuruc-labanc szembenállás máig meglévő mesterséges dichotómiaélményét? Vissza