| Előszó | 3 |
| Alapfogalmak | |
| A grafikon és elemei | 5 |
| A grafikus ábra és magyarázata | 7 |
| A grafikon tartalma | 10 |
| A grafikon-szerkesztés elemei | |
| A skála. Alapfogalmak | 12 |
| A skálák fajtái | 13 |
| Az egyenletes skálák szerkesztése | 14 |
| Kapcsolt (kettős, szerkesztett stb.) skálák | 18 |
| Logaritmikus skálák szerkesztése | 21 |
| Koordináta-mező és hálózat | 22 |
| Az összefüggés kifejezésének négy módszere | 24 |
| A függvénygrafikon áttétele kapcsolt skálára és megfordítva (A görbe vetítése) | 26 |
| A hálózattal szemben támasztott technikai követelmények | 27 |
| A hálózat léptékének megválasztása | 28 |
| Funkcionális hálózat | 32 |
| A görbe átalakításának fogalma | 33 |
| Görbevonalú hálózatok | 36 |
| A hármas- és póthálózatok | 38 |
| Mozgó pótskálák és transzparensek | 39 |
| A háromdimenziós grafikonok | 41 |
| Összerakható grafikonok | 43 |
| A grafikon leolvasása és összeállítása | |
| A grafikon leolvasása | 46 |
| A grafikon vizsgálata egészében véve és elemei szerint | 46 |
| A grafikonolvasás általános szabályai | 47 |
| A grafikonok szerkesztése | 48 |
| A grafikonok tervezése | 48 |
| A grafikonszerkesztés technikai szabályai | |
| Számok, adatok és a szöveg feltüntetése | 49 |
| A grafikon nagysága | 50 |
| A rajz arányai | 51 |
| A grafikon elhelyezése az ábrázoló lapon és a grafikonmező | 51 |
| Grafikonok szerkesztése | 52 |
| A skálabeosztás | 53 |
| A grafikus ábra | 54 |
| Az alkalmazott jelek magyarázata | 57 |
| A grafikon címe és a grafikon egyéb adatai | 58 |
| Az oszlopdiagrammokra vonatkozó néhány különleges szabály | 59 |
| A grafikonhálózat | 62 |
| Összehasonlító diagrammok | |
| Az összehasonlítás módjai és a megfelelő diagrammok | 63 |
| Két vagy több méret nagyságainak összehasonlítása (Két vagy több szorzó szorzatai | 72 |
| Oszlop- (szalag-) diagrammok | 72 |
| Összerakható összehasonlító grafikonok | 76 |
| Számszerű ábrázolás a grafikonon | 79 |
| A szimmetrikus és mérlegdiagrammok | 82 |
| Összehasonlító pontdiagrammok | 85 |
| Összehasonlító területdiagrammok | 87 |
| Varzar-féle jel | 89 |
| Az összehasonlító térdiagramm | 89 |
| Az összetételek összehasonlításának speciális módszerei | 90 |
| Háromszög-diagrammok | 92 |
| Kronológikus grafikonok (Kronogrammok) | |
| A grafikon skálája | 94 |
| A grafikon szerkesztése | 95 |
| Az események tartamának kifejezése | 96 |
| A kronogrammok fajtái | 98 |
| Egyezményes jelekkel szerkesztett kronogrammok | 99 |
| Szalag-formájú ellenőrző-tervkronogramm | 99 |
| Az időben egybeeső termelési műveletek grafikonja (harmonogramm) | 101 |
| Forgalmi kronogrammok | 103 |
| Ellenőrző-tervgrafikonok | |
| A terv mennyiségi teljesítésének ellenőrzésére szolgáló grafikonok | 106 |
| A határidők és a mennyiségi teljesítés ellenőrző grafikonjai | 108 |
| A mennyiség és a határidők ellenőrzésének lehetőségei egyetlen skála segítségével | 109 |
| Az ellenőrző-tervgrafikonok néhány különleges esete | 114 |
| Az egy skálán megszerkesztett mennyiségi és határidő ellenőrző-tervgrafikonok alkalmazása | 115 |
| Idősorok diagrammjai | |
| Általános megjegyzések | 115 |
| Idősorok | 116 |
| Az idősor változását kifejező görbe menete | 118 |
| A folyamatos adatok görbéje | 118 |
| A növekvő összegek görbéje (kumulatív görbe) | 122 |
| Mozgó összeg és mozgó átlag | 125 |
| Folyamatos (kumulatív) átlag | 128 |
| A különbségek görbéje | 129 |
| Idősorok diagrammjai kiegészítő skálákkal és hálózatokkal | 130 |
| Az alap- és leszármaztatott görbék kombinációja | 131 |
| A "Z" diagramm | 131 |
| A termelési programm teljesítésének grafikonja | 134 |
| Lépcsőzetes grafikonok | 136 |
| Idősorok ciklikus diagrammjai | 136 |
| Hosszú idősorok diagrammjai | 138 |
| Idősorok ábrázolása oszlopok és egyéb geometriai síkidomok (körök, négyzetek stb.) segítségével | 140 |
| Idősorok képes diagrammjai (piktogrammok) | 141 |
| Az összetétel dinamikája | 142 |
| Azonos mértékegységű idősorok összehasonlítása | 144 |
| Különböző mértékegységű idősorok összehasonlítása | 144 |
| A diagrammok sorozata | 144 |
| Görbék és oszlopok kombinációja | 147 |
| A féllogaritmikus (egyszer logaritmikus) diagrammok alapvető sajátosságai | 147 |
| A görbék alakja a logaritmikus hálózaton | 149 |
| Egymástól erősen eltérő színvonalú sorok összehasonlítása | 151 |
| A geometriai összetétel, a szorzat és a szorzók dinamikája | 154 |
| A megoszlási sorok grafikus ábrázolása | |
| Az elsődleges adatok regisztrálása | 158 |
| Az egymásután következő feljegyzések diagrammjainak feldolgozása | 161 |
| A megoszlási diagrammok grafikus ábráinak típusai | 163 |
| Az empirikus megoszlási görbék feldolgozása és elemzése | 164 |
| A kumuláció vonala (kumulációs vonal) | 165 |
| A koncentráció görbéje | 166 |
| A normálmegoszlás kumulációs vonala és annak átalakítása | 167 |
| A variációs hálózat alkalmazásának példája | 170 |
| A korrelációs mező felbontása a megoszlási görbék soraira | 172 |
| A területi megoszlás grafikonjai (Kartogrammok és kartodiagrammok) | |
| Általános fogalma | 175 |
| Egyezményes jelek | 175 |
| Árnyékolt kartogrammok | 177 |
| Izovonalak | 18 |
| A pont-módszer | 181 |
| Az áramlások grafikonjai | 181 |
| Kartogrammok az operatív gyakorlatban. Mozgatható kartogrammok | 184 |
| Nomogrammok | |
| Kapcsolt skálák (egyszerű skála-nomogrammok) | 185 |
| Skála- (körző) nomogramm teljes átvitellel | 185 |
| Kiegyenlített pontokból készített nomogrammok | 189 |
| Hálózatos nomogrammok | 191 |
| Kombinált nomogrammok | 192 |
| Nomogramm a mérlegelt számtani átlag meghatározására | 192 |
