Magyarország története 1919-1945

Előszó

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia társnemzeteken t a központi hatalmak oldalán vett részt az első világháborúban. Az antant hatalmak túlereje következtében a közös hadsereg 1918. november 3-án feltétel nélkül letette a fegyvert. Ezzel megelőzte Németországot, amely csak november 11-én kapitulált. A katonai vereség együtt járt a dualista rendszer összeomlásával valamint a történeti Magyarország széltörésével. Ezeknek az eseményeknek időbeli egybeesése rendkívül nagy hatást gyakorolt a társadalomra, s arra, ahogyan az akkor és később megítélte a sokrétű és mély válságból való kikerülésre tett kísérleteket.
Amikor a közös hadsereg vezérkara aláírta a fegyverszüneti szerződéit, valójában már nem létezett sem a Monarchia, sem a dualista rendszer. Bécsben, Prágában, Budapesten forradalmak zajlottak le, Ausztria és Magyarország elváltak egymástól, egyidejűleg pedig önállósultak, illetve anyanemzeteikhez csatlakoztak valamikori nemzetiségei. Magyarország egy soha nem látott nemzeti, politikai, gazdasági, társadalmi válság mélypontján érte meg az első világháború végét, hiszen nemcsak egy politikai-hatalmi rendszer omlott össze, hanem kérdésessé vált az is, milyen keretek között maradhat meg, élhet tovább az ország, a nemzet. Az 1918 ősze és 1921 tavasza közötti időszakot úgy foghatjuk fel, mint kísérletek sorozatát arra, hogy e sokrétű és mély válságból kikerüljön az ország, a nemzet E kísérletek sorsát, kimenetelét azonban elsőrendűen nem belső, immanens erők és szándékok határozták meg, noha azok szerepét nem lehet mellőzni, hanem külső, nemzetközi tényezők.
1918 őszén azok az erők kerekedtek felül, amelyek már a századforduló óta szorgalmazták az ország polgári demokratikus átalakítását, a Nyugat-Európához való felzárkózás meggyorsítását az élet minden területén. Az 1918. október 31-én győzedelmeskedett polgári demokratikus forradalom Károlyi Mihály vezetésével erre lett kísérletet. A program, amit Jászi Oszkár fogalmazott meg cs Károlyi Mihály szimbolizált, semmivel sem maradt cl attól a polgári demokratikus koncepciótól, amit pl. Tomas Masaryk és Eduárd Benes, a Csehszlovák Köztársaság vezetői képvisellek.
A polgári demokrácia magyarországi kísérlete, vagyis az, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia és a történeti Magyarország romjaiból egy a nyugat-európai rendszerhez igazodó berendezkedés emelkedjék ki, elbukott. 1918 őszétől 1919 tavaszáig jelentősen csökkent a Károlyi-rendszer belső társadalmi bázisa, a munkanélküliek, a földtelenek, a hazatért hadifoglyok és a leszerelt katonák, akikre rendkívüli hatást gyakoroltak a Kommunisták Magyarországi Pártjának agitációja s részben a Szovjet-Oroszországban tapasztalt változások és módszerek, eltávolodtak vagy egyenesen szembefordultak a polgári demokratikus kormányzattal, amely reformjait alkotmányos, törvényes keretek között kívánta megvalósítani. Vissza