kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 499 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Megjelent 600 példányban. |
Bevezetés (V. A. Dolickij) | 3 |
Gravitációs kutatás (L. V. Szorokin) | 9 |
Általános tudnivalók a gravitációs kutatásról | 9 |
A gravitációs kutatás lényege | 9 |
A gravimetria és a gravitációs kutatás fejlődésének története | 10 |
A gravitációs módszerek alkalmazása a Szovjetunióban a kőolajkutatásoknál | 18 |
A gravitációs tér rövid elmélete | 19 |
A nehézségi erő potenciálja: a geoid | 19 |
A nehézségi erő a geoid felületén | 22 |
A nehézségi erő potenciáljának második differenciálhányadosai | 26 |
A nehézségi erő meghatározásának módjai | 29 |
A nehézségi erő abszolút meghatározása | 29 |
A nehézségi erő relatív meghatározása ingával | 31 |
Az ingamérések végrehajtása és feldolgozása | 41 |
Általános tudnivalók a gravméterekről | 44 |
Motorgyenszkij-féle graviméter | 48 |
Noergard-féle kvarcgraviméter | 53 |
A nehézségi erő meghatározása vízzel borított területen | 55 |
A nehézségi erő korrekciói | 57 |
A nehézségi erő anomáliái: az anomáliák grafikus ábrázolása | 61 |
A nehézségi potenciál második differenciálhányadosainak meghatározása | 63 |
Az Eötvös-inga elmélete | 63 |
Az Eötvös-inga szerkezete | 70 |
Mérések menete az Eötvös-ingával és a kapott adatok feldolgozása | 74 |
A Wxz, Wxy, stb. másodrendű derviáltak észlelt értékeinek korrekciója | 78 |
A Vxz stb. másodrendű derviáltak anomáliái és ezek grafikus ábrázolása | 80 |
A gravitációs mérések feldolgozásának matematikai elmélete | 84 |
A Ag kiszámítása különböző alakú testeknél | 84 |
Wzy és W differenciálhányadosok kiszámítása különböző alakú testekre | 87 |
A tömegek alakjának méreteinek és helyének meghatározása a g, Wxz stb. értékéből | 91 |
A gravitációs mérések feldolgozásának általános elve | 94 |
A gravitációs mérések gyakorlati alkalmazása | 95 |
A gravitációs felvételek alkalmazási feltételei és különböző típusai | 95 |
A kőzetek sűrűségének meghatározása | 98 |
Az általános gravitációs felvétel jelentősége a geológiai kérdések megoldásánál | 99 |
Kőolajmezők felkutatása gravitációs úton | 101 |
A gravitációs felvételek megszervezése és végrehajtása | 103 |
Mágneses kutatómódszerek (V. O. Uriszon) | 109 |
A mágneses kutatómódszer alapjai | 109 |
A mágneses kutatómódszer lényege. Történeti áttekintés | 109 |
A mágnesség alaptörvénye | 111 |
Földmágnesség | 114 |
A kőzetek mágneses szuszceptibilitása. A mágneses módszer alkalmazási területe | 121 |
A mágneses kutatómódszer műszerei | 124 |
Vertikális mágneses terepmérleg | 124 |
A vertikális mágneses terepmérleg alapegyenlete | 128 |
Vertikális mágneses terepmérleg hitelessége | 129 |
A vertikális mágneses terepmérleg hibalehetőségei | 131 |
A vertikális mágneses terepmérleg hőmérsékleti korrekciója | 132 |
Horizontális mágneses terepmérleg | 134 |
A horizontális mágneses terepmérleg alapegyenlete | 135 |
Légimágneses műszerek | 136 |
A mágneses mérés végrehajtása | 137 |
Terepmérések | 137 |
A mérési adatok feldolgozása | 139 |
A mágneses térképek földtani értelmezése | 140 |
A mágneses felvételek tervezése | 144 |
A mágneses mérési módszer alkalmazása | 145 |
Elektromos kutatómódszerek (V. O. Uriszon) | 147 |
Az elektromos kutatómódszerek alapjai | 147 |
Az elektromos kutatómódszerek lényege | 147 |
A kőzetek és a juvenilis vizek fajlagos ellenállása | 149 |
Az ellenállásmódszer | 155 |
Az elektromos áram eloszlása a rétegekben. Látszólagos fajlagos ellenállás | 155 |
A fajlagos ellenállás meghatározása két elektróda közötti ellenállásból | 159 |
Négyelektródás elrendezés | 161 |
A látszólagos fajlagos ellenállás mérése | 164 |
Az ellenállásmódszer műszerei | 169 |
Terep-potenciométer | 169 |
A potenciométer kompenzációs áramerősségének kiszámítása | 173 |
Tápáramforrások | 174 |
Vezetékek és elektródák | 176 |
A pulzátor | 177 |
Ellenállásrelé és telefon | 179 |
Elektromos mérőállomás | 180 |
Elektromos szondázás | 182 |
Az elektromos szondázás lényege | 182 |
A szondázás eredményeinek ábrázolása | 184 |
Elméleti szondázási görbék | 190 |
Az elméleti szondázási görbék grafikus ábrázolása | 193 |
A kétréteges és háromérteges görbék értelmezése | 197 |
Különleges diagrammok | 200 |
A többrétegű görbék értelmezése | 203 |
Anizotrop rétegek szondázása | 206 |
Szerkezeti szelvények és térképek | 207 |
Elektromos szondázások tervezése | 208 |
Elektromos szelvénymérés | 210 |
A szelvénymérés végrehajtása | 210 |
A szelvénymérés nemei. A mérési pontok közötti távolság | 214 |
Az elektromos szelvénymérés tervezése és alkalmazása | 217 |
Induktív módszer | 220 |
Az induktív módszer lényege | 220 |
Terepmérések | 223 |
A természetes potenciálkülönbségek mérése | 224 |
Földi áramok | 224 |
Polarizációmentes elektródák | 226 |
A természetes potenciálkülönbség helyi anomáliájának mérése | 227 |
A természetes potenciálkülönbség variációinak mérése | 230 |
Szeizmikus mérések (L. A. Rjabinkin) | 233 |
Általános tudnivalók a szeizmikus mérésekről | 233 |
A szeizmikus mérési módszerek alapfogalmai | 233 |
Az orosz tudomány szerepe a szeizmikus mérések fejlődésében | 235 |
A szeizmikus kutatás népgazdasági jelentősége a Szovjetunióban | 237 |
A szeizmikus mérések fizikai és földtani alapjai | 238 |
Szeizmikus hullámok keletkezése | 238 |
A szeizmikus hullámok frekvenciaspektrumának fogalma | 244 |
A szeizmikus hullámok terjedése | 248 |
Reflexió és refrakciós hullámok keletkezése | 253 |
A szeizmikus kutatás feladatai | 260 |
Szeizmikus mérések céljára szolgáló készülékek | 265 |
Szeizmikus hullámok beérkezése által létrehozott talajrengések észlelésének elvei | 265 |
A szeizmikus készülékek frekvenciatulajdonságai | 266 |
A hasznos hullámok szelekciója | 272 |
Szeizmométerek (geofonok) | 273 |
Szeizmikus erősítők | 277 |
Az oszcillográf és a szeizmikus műszerkocsi általános berendezése | 285 |
A szeizmikus mérések végrehajtása | 289 |
A szeizmikus hullámok észlelése | 289 |
Topográfiai munkák | 290 |
Fúrómunkák | 290 |
Robbantások | 292 |
A robbantási pontok összeköttetése a szeizmikus műszerkocsival | 295 |
A szeizmikus műszerkocsiban végzett munka | 296 |
A szeizmikus hullámok hodográfjai és hodográf rendszerei | 300 |
A szeizmikus hodográfok fajtái | 300 |
A közvetlen, a felületi és az áthaladó hullámok hodoráfjai. Átlagos sebesség többrétegű összletben | 301 |
A reflektált hullámok hodográfjai | 304 |
A refraktált hullámok hodográfjai. Sík refraktáló felület. Homogén fedőközeg | 314 |
A felületi, direkt, reflexiós és refrakciós hullámok hodrográfjainak összefüggései | 326 |
A szeizmikus mérések elrendezésének ábrázolása | 328 |
A szeizmikus mérési eredmények értelmezésének alapjai | 330 |
A szeizmikus mérési eredmények értelmezésének feladata | 330 |
A szeizmogrammok feldolgozása és a beérkezések korrelációja | 331 |
A méréseknél alkalmazott korrekciók | 335 |
Az átlagsebességek meghatározása fúrólyukban végzett mérések és a reflektált hullámok hodográfiája alapján | 341 |
A reflexiós és refrakciós határok megszerkesztése az átlagsebességek módszerével | 354 |
A határsebességek és a rétegsebességek meghatározása a refrakciós hullámok hodográfjai, fúrólyukakban végzett mérések és az átlagsebességek görbéi alapján | 366 |
A reflexiós határok megszerkesztése a fedőkőzetekben lévő refrakciós határok figyelembevételével | 368 |
A szeizmikus mérések fajtái és módszerei | 371 |
A szeizmikus mérési munkák fajtái | 371 |
A reflexiós módszer | 372 |
A refrakciós módszer | 379 |
Szeizmikus mérések különleges körülmények között | 384 |
A szeizmikus mérések új módszerei | 386 |
A szeizmikus mérési munkálatok megszervezése | 389 |
Példák a Szovjetunió olajmezőinek felkutatásából | 391 |
A szeizmikus mérések alkalmazásának geológiai feltételei | 391 |
Példák kedvező szeizmikus mérési viszonyokra | 394 |
Szeizmikus mérési példák olyan területeken, ahol a felületi viszonyok kedvezőtlenek | 396 |
A szeizmikus mérési példák olyan területeken, ahol a sebességszelvény kedvezőtlen | 397 |
Szeizmikus mérések olyan területen, ahol a reflexiós határok kis kiterjedésűek és tektonikai zavarok vannak | 399 |
Geofizikai mérések anyagának geológiai értelmezése (V. A. Dolckij) | 401 |
A geofizikai mérések értelmezési feladatai és alkalmazási területe | 401 |
A geofizikai mérési eredmények geológiai értelmezésének feladatai | 401 |
A szovjet tudósok szerepe az olajkutatásra vonatkozó geofizikai adatok geológiai értelmezéseinek fejlesztésében | 403 |
Általános megállapítások a geofizikai mérések eredményeinek pontosságáról | 405 |
A geológiai tényezők befolyása a geofizikai mérések eredményeire | 407 |
A föld felszínének domborzata | 407 |
A felszíni fedőréteg szerkezete | 407 |
A rétegek fizikai tulajdonságai, a tulajdonságok állandósága, a vastagság és a mélység | 408 |
A litológiai határok jellege | 412 |
Az üledékek alatti kristályos kőzetek összetétele és felülete | 414 |
Tektonikai zavarok | 416 |
Geofizikai vezérszintek | 418 |
Tipikus geológiai szerkezetekről kapott geofizikai adatok geológiai értelmezése | 419 |
Vízszintes rétegek | 419 |
Monoklinális településű rétegek | 425 |
Antiklinálisok | 436 |
Gyűrődéses területek peremein lévő antiklinálisok | 436 |
Táblás antiklinálisok | 450 |
Sódómok | 457 |
Szinlinálisok | 465 |
Gyűrődések, és vetődések | 468 |
Regionális geofizikai felvételek geológiai értelmezése | 471 |
Általános tudnivalók | 471 |
Eltemetett gyűrődéses szerkezetek vizsgálata | 473 |
A gyűrődéses szerkezetek peremi süllyedékeinek vizsgálata | 475 |
A táblák geológiai körvonalazása és gyűrődéses alapjuk szerkezetének vizsgálata | 478 |
Befejezés | 480 |
A geofizikai mérések a földgáz- és kőolajkutatások szolgálatában | 480 |
A geofizikai kutatások népgazdasági jelentősége | 482 |
A geofizikai kutatások további fejlődésének útjai | 483 |
Fontosabb jelölések | 484 |
Irodalom | 487 |
Tárgymutató | 489 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.