Ipari munkásságunk összetételének alakulása 1867-1949

Előszó

A felszabadulás utáni években, amikor nagy tömegek mélységesen meghamisított és eltorzított történeti tudatának átformálását kellett a marxista tudományosság eszközével megkezdeni, a marxista történetírás előtt mindenekelőtt az a feladat állott, hogy kimutassa és bebizonyítsa: a társadalmi fejlődés alapvető törvényszerűségei, a történelmi materializmus sarkalatos igazságai adják a vezérfonalat a magyar történelem megértéséhez is. A marxista történészek elsősorban az utolsó száz év gazdaságtörténetének s a politikai történet egyes, leginkább meghamisított kérdéseinek kidolgozásához láttak hozzá. E munka rövidesen jelentős eredményeket hozott. Ma már nagy vonalukban előttünk áll a magyarországi kapitalista nagyipar többé-kevésbé kidolgozott története; komoly az előrehaladás a politikai történet s a munkásmozgalom története területén is.' A gazdaságtörténeti munkák a társadalmi alapban végbement folyamatok feltárásával számos kérdésben vetettek fényt népünk történetének új- és legújabb kori sorsfordulataira; megadták a kulcsot a politikai történet jelentősebb eseményeinek megértéséhez is.
Az utóbbi években az új- és legújabb kori marxista történetírás iránti tudományos, eszmei igények - tematikai és módszertani szempontból egyaránt - jelentősen megnövekedtek. Ezek a követelmények arra irányulnak, hogy a történettudomány aktívabban vegyen részt a szocializmust építő dolgozó nép társadalmi tudatának formálásában, s egyben nyújtson több tudományos segítséget a szocialista építőmunka gyakorlata számára. Vissza