Richardson: Clarissa or the history of a young lady c. regényének hatása Rousseau: Julie ou la Nouvelle Héloise c. regényére

Előszó

Richardson Clarissája és Rousseaunak 13 évvel később, 1761-ben megjelent Julieje közt már első szempillantásra is oly nagy a hasonlatosság, hogy mindazok az irodalomtörténészek és kritikusok, akik e két regénnyel s íróikkal foglalkoztak, szükségképpen kitértek reá. Egyesek, mint Joseph Texte, a Cambridge Histroy of English Literature és Erich Schmidt bővebben is fejtegetik a megegyező és eltérő vonásokat, de kimerítő összehasonlítást egyikük sem végzett. Ez különben nem is céljuk. A cambridge History Richardsonban különösen a modern, családi és polgári társadalmi regény megalapítóját akarja olvasóival megismertetni. Schmindt: Richardson, Rousseau un Goethe c. művének rendeltetését világosan kifejezik a bevezetés eme sorai: »Die folgenden Blätter wollen versuchen, die literarischen Voraussetzungen von Goethes Werther darzustellen.« S végül Texte megállapítja azt, hogy Rousseau Richardson iránt érzett csodálatával és hódolatával jelentékenyen hozájárult hazájában, a XVIII. század második felében, az angol irodalom befolyásának terjesztéséhez és egyéniségében a latin géniuszt lassanként a germán géniusszal egyesítvén a kozmopolita irányzat megindítója lett.
Nevezett írók s velük együtt mások is egybehangzóan elismerik Richardsonnak világirodalmi jelentőségét; Clarissájának a Nouvelle Héloisera való hatását ismételten és nyomatékosan hangsúlyozzák, anélkül azonban, hogy e hatást oly beható vizsgálatnak vetnék alá, aminőt méltán megérdemel.
Ez a tény indította jelen értekezés szerzőjét arra, hogy Richardson és Rousseau egyéniségének, a Clarissa és Julie tárgyának, főhőseik és egyéb szereplőik jellemének, érzés- és gondolatvilágának, továbbá a két regény külalakjának és stílusának alapos tanulmányozása nyomán teljes és tárgyilagos képet adjon arról a viszonyról, amely a francia romanticizmus egyik nagynevű előfutárját angol mintaképéhez fűzi. Vissza