Fülszöveg
l' !,¦ ' '' ¦
i' / i c I : '' i •
I ' I
> . : ; ; ¦ ^ í / :l
. . I ! ' ¦
¦ 'l
"^r^'i'J •
Jelenkori művelődési politikánk iiatása egyre nagyobb erővel mutatkozik tudományos életünkben. A tudomány, így a néprajz is, kilép szakmai elzártságából és egyre mélyebben hatol be a tömegek közé, az ismeretek terjesztésével közvéleményt formál, lelkesít, erősíti a dol gozó nép társadalmi tudatát.
A tudomány és a népművelés szempontjainak kapcsolata ma már elengedhetetlen követelmény.
Ennek a kettős követelménynek igyekszik megfelelni Lajos Árpád „Borsodi fonó" című néprajzi művével.
Ez a könyv, mint tudományos munka, a szerző első kísérlete a letűnő paraszti életforma egyilí szakaszának. a fonóéletnek dialektikus ábrázolására. A fonót úgy is mint régi termelési módot, úgy is mint népszokást, egymás kölcsönös tükrözésében világítja meg hazánk egyik legváltozatosabb területén, Borsodban. Hosszú évek fáradságos gyűjtőmunkájának eredményeit foglalja leíró rendszerbe a...
Tovább
Fülszöveg
l' !,¦ ' '' ¦
i' / i c I : '' i •
I ' I
> . : ; ; ¦ ^ í / :l
. . I ! ' ¦
¦ 'l
"^r^'i'J •
Jelenkori művelődési politikánk iiatása egyre nagyobb erővel mutatkozik tudományos életünkben. A tudomány, így a néprajz is, kilép szakmai elzártságából és egyre mélyebben hatol be a tömegek közé, az ismeretek terjesztésével közvéleményt formál, lelkesít, erősíti a dol gozó nép társadalmi tudatát.
A tudomány és a népművelés szempontjainak kapcsolata ma már elengedhetetlen követelmény.
Ennek a kettős követelménynek igyekszik megfelelni Lajos Árpád „Borsodi fonó" című néprajzi művével.
Ez a könyv, mint tudományos munka, a szerző első kísérlete a letűnő paraszti életforma egyilí szakaszának. a fonóéletnek dialektikus ábrázolására. A fonót úgy is mint régi termelési módot, úgy is mint népszokást, egymás kölcsönös tükrözésében világítja meg hazánk egyik legváltozatosabb területén, Borsodban. Hosszú évek fáradságos gyűjtőmunkájának eredményeit foglalja leíró rendszerbe a megye különböző néprajzi csoportjainak. tájainak összehasonlításával. Ugyanakkor, amidőn a régi fonóélet sok-sok oldalát világítja meg a házifonás eszközeivel, bonyolult munkameneteivel, örömeivel, szenvedéseivel, a fonáshoz fűződő népi hagyományokkal, játékokkal, dalokkal, balladákkal, mesékkel, találós mesékkel kutatásainak eredményeit egy közös gondolatba foglalja: milyen is volt a fonó nő helyzete és szerepe a régi paraszti társadalomban.
A szerző művét tudományos értékűvé leíró szintézise teszi. A szempontok és meglátások csoportosítása, összesítése jól érzékelteti a tonóélet sokrétűségét, mozzanatainak összefüggését, s egyúttal jó alapot ad a fonóélet területét is felölelő néprajzi történeti szintézisnek.
A „Borsodi fonó" egyúttal élvezetes olvasmány is, amellett, hogy a fonóéletet a maga kendőzetlen valóságában, helyenként nyers őszinteségében festi meg. Szakmai szárazság helyett könnyed, színes stílussal van megírva, irodalmi színvonalon. A könyv olvasmányosságát fokozza gazdag adatanyaga (munkafolklór, a fonó költészete, játékvilága, diszes külsőségei).
Az adatanyag jó része alkalmas arra is, hogy népi játékcsoportok (éldolgozásában színpadi rendezvényekként is szerepeljen.
A Borsodi fonó"-t, mely az Északmagyarországi fonóházak" tervbeveti sorozatának első kötete, mind a szakmai tudományos kutatók, mind pedig a tárgy iránt érdeklődő olvasók és a művészeti tömegmozgalom munkásainak szíves figyelmébe ajánljuk.
Vissza