Etimo apó csodálatos meséi

Fülszöveg

Etimo apót igen nagy tudású, bölcs és éles elméjű emberként ismerik, aki a világ minden kérdésére tudja a választ. A közeli völgy falujának lakóit azonban nem csak a tudásával, de jóságával, emberszeretetével is lenyűgözi.
Egy nap azonban minden rosszra fordul: egy ifjú, harcias király érkezik a vidékre, aki arra kényszeríti az apót, hogy tarson vele az udvarába. Mint kiderül, a király az ő bölcsességére áhítozik, azt szeretné, ha eligazítaná a világ dolgaiban.
Etimo apó tizenöt éjszakán át mesél a hódítónak, s csodálatos meséi nyomán a király viselkedése teljesen megváltozik. Az apó - amikor visszakapja szabadságát - így búcsúzik tőle:
"Bevallom feleségednek, hogy nem szívesen jöttem ide és most már nem szívesen megyek el. Ennek ellenére öröm van a szívemben, mert látom, hogy az elvetett mag jó földbe hullt. Barbár, gőgös és tudatlan király hozott az udvarába, most pedig egy művelt, szerény és bölcs ifjú bocsát utamra. Aki megértette, hogy pusztítani könnyű, alkotni nehéz. Aki tudja, hogy a földön a legnagyobb kincs a tudás és hogy ezt a tudást nem lehet könnyen, veríték nélkül megszerezni. De megéri. Mert az emberi életnek csak ez adhat értelmet.
A meséskönyv az O. Nagy Gábor "Mi fán terem?" c. művében közzétett szólásmondás-magyarázatok felhasználásával készült, így a gyermekolvasó Etimo apó hatvanegynéhány tréfás-szomorú meséjéből megtudhatja, hogy mit is jelentenek az egyébként első hallásra-látásra érthetetlenek tűnő szólásaink. Vissza