A munkaerőpiacról tartósan kiszorult falusi munkanélküliek helyzete

Előszó

Köztudott, hogy a munkanélküliség területileg és településtípusok szerint rendkívüli differenciáltságot mutat hazánkban. Már a nyílt munkanélküliség megjelenése kezdetén jól kirajzolódtak a munkanélküliség és következményei „sűrűsödésének" regionális és megyei makroirányzatai, mint ahogy az ezeket felerősítő, tompító, netán semlegesítő kisebb tájegységekhez, körzetekhez vagy településekhez kapcsolódó mikroirányzatok is. Láthatókká váltak a régiókon és megyéken belüli jelentős különbségek, a kisebb-nagyobb tájegységekhez kapcsolódó és a közigazgatási egységeket is átszelő törésvonalak, vagy újraéledni látszottak már túlhaladottnak vélt elmaradottságok és „másságok" jelezvén, hogy a kilencvenes évek nagyhatalmi, katonai és világgazdasági átrendeződése nyomán végbement magyar rendszerváltás gazdaságszerkezeti, foglalkoztatási és munkaerő-piaci folyamatai eredetüket, lefolyásukat és következményeiket tekintve is számottevő differenciáltságot mutatnak. így nyilvánvalóan más az a munkanélküliség, amely mögött egy évszázados iparosodás, több generációs ipari munkásság, munkakultúra és városiasodás húzódik meg, és ahhoz kapcsolódik, hogy a körzetben „lemaradó" iparágak (pl. kohászat, bányászat) vannak, és más a rövidebb-hosszabb idejű gazdasági visszaeséshez, de távlatosan keresett és versenyképes ágazatokhoz és szakmákhoz (pl. elektronika) kötődő munkanélküliség. És persze megint más az, amelyik az elmúlt évtizedek államszocialista a ipartelepítéséhez kötődik, hiszen ezeket, többnyire addig mezőgazdasági jellegű, foglalkoztatási gondokkal küszködő és infrastrukturálisan fejletlen területeken hozták létre, tömegeket indítva el a falun lakás és ipari munkássá válás sajátos megélhetést, életmódot és munkakultúrát nyújtó „fél-proletár" útján.
Mindezekkel azt kívántuk jelezni, hogy a tömeges és tartós munkanélküliséggel jellemezhető tájegységek, mikrokörzetek és települések, továbbá az ezeken élő munkanélküliek - egyszóval munkanélküliség és munkanélküliség között számottevő különbségek vannak. Ugyanaz a munkanélküli élethelyzet a jelzett területi, történeti és fejlődésbeli körülményektől függően merőben eltérő megélhetést, életlehetőségeket és kitörési esélyeket jelent számukra, illetve ezek függvényében maguk az érintettek is másként élik meg, értelmezik és értékelik helyzetüket, és eltérő életstratégiákat követnek. Úgy gondoljuk tehát, hogy termékeny és hasznos a munkanélküliség egy olyan megközelítése, amely megkísérli feltárni a társadalomban e téren fennálló differenciáltságot és sokrétűséget. Vissza