Trianon

Előszó

A történelem az emberi világ legnagyobb tanítómestere. Értéke azonban azon múlik, hogy képesek vagyunk-e kiértékelni mondanivalóját a valóságnak megfelelően. Mi, magyarok különösképpen készek vagyunk megszépíteni az igazságot, hogy érzéseinknek jobban megfeleljen. Tudunk arról, hogy jó ezer évvel ezelőtt hazát foglaltunk magunknak a Kárpátmedencében. De arról már nem szívesen beszélünk, hogy amikor háborúságokból kifolyólag apadni kezdett a lakosság létszáma, idegeneket hoztunk be magunk közé, hogy legyen ki megművelje a földeket. Otthonokat építettünk ezeknek az idegeneknek, földet adtunk nekik és elvártuk tőlük, hogy hálából jó magyarokká váljanak. Ez azonban nem következett be! Foghíjas ország lettünk és hálás vendégek helyett ellenséget neveltünk magunknak. Szabadságunk árát vérrel kellett megfizessük újra meg újra, és lassacskán ebből is kifogytunk. Így szakadt nyakunkba váratlanul az első világháború, világnézeti zavarokkal terhelten, és ugyanakkor új veszedelem is megjelent az emberi világ szerkezetében, amit jó ideig észre sem vettünk: a nemzetközi tőke rohamosan növekvő hatalma és az ezzel járó bűnök serege: a kapzsiság, nyereségvágy és az emberi világ legnagyobb ellensége: a mindig éhes PÉNZ! A nemzetközi tőke képviseletében Anglia, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok ragadtak fegyvert a központi hatalmakkal szemben. Az „első világháború" valódi oka az volt, hogy Közép-Európa a maga több nemzetéből összetevődő egységében és nagyobbára német vezetés alatt már nagyon korán bebizonyította, hogy hamarosan alkalmassá válik a nemzetközi ipar és kereskedelem megszervezésére, és a gazdasági hatalom átvételére. Ezt pedig csak egyetlen módon lehetett megakadályozni: Közép-Európát - mint egységet - le kellett törölni a világ térképérő . Már a háború első évében megkezdődött az aknamunka: a kis nemzetek egymásra uszítása. Ma már bizonyítani lehet, hogy idegen ügynökök tevékenykedtek 1914 őszétől kezdve a csehek, szlovákok, horvátok között. A román királyné meghirdette az „összes románok" felszabadítását, és az új térkép már 1915-ben elkészült. Francia, angol és amerikai nagyiparosok ügynökei járták Ausztriát, Németországot és Magyarországot, fűt-fát ígérve a „zsarnokoktól" elnyomott kis népeknek. A többi már ment magától. Az időközben felserdült kommunizmus eljátszotta a kívánt szerepet, s a közép-európai haderők végső leverése után megkezdődött a nagy „osztozkodás". Vissza