| Előszó | 5 |
| Az értelmi fogyatékosok pszichológiájának elméleti kérdései, külföldi és hazai fejlődési tendenciák | 7 |
| Tudományrendszertani besorolás | 7 |
| A gyógypedagógiához fűződő viszony | 8 |
| Hagyományok | 9 |
| Új elvárások, kihívások | 12 |
| A pszichológiához fűződő viszony | 14 |
| Források az értelmi fogyatékosok pszichológiájához | 14 |
| Új elvárások, kihívások | 16 |
| A pszichoanalízis hozzájárulása az értelmi fogyatékosok pszichológiájához | 17 |
| Személyiség és értelmi fogyatékosság pszichoanalitikus megközelítésben | 17 |
| Az elhárító mechanaizmusok, az elfojtás, a regresszió pszichoanalitikus fogalmainak elhasználása az értelmi fogyatékosok pszichológiájában | 18 |
| Az anya-gyermek kapcsolat zavarainak és a hospitalizáció jelenségkörének vizsgálata | 19 |
| Pszichoterápiás segítség az értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknek, fiataloknak és családjaiknak | 20 |
| Pszichoanalitikus hatások az értelmi fogyatékosok pszichológiájára hazánkban | 21 |
| Az alaklélektan jelentősége az értelmi fogyatékosok pszichológiájában | 23 |
| A rigiditás-elmélet Lewin és Kounin munkáiban | 23 |
| A figura-háttér percepció, a téri orientáció, a szenzomotoros koordináció zavarát feltáró vizsgálatok | 24 |
| Alaklélektani és neuropszichológiai hatások az értelmi fogyatékosok pszichológiájára hazánkban | 26 |
| A behaviorizmus és neobehaviorizmus hatása az értelmi fogyatékosok pszichológiájára | 28 |
| Piaget, Wallon és a svájci/francia genetikus fejlődéslélektani iskola hatása az értelmi fogyatékosok pszichológiájára | 31 |
| Feuerstein dinamikus rendszere, a tanulási képesség megváltoztathatósága | 33 |
| Az egyes pszichológiai irányok továbbfejlődése során létrejövő tudományközi integrációk | 34 |
| A fejlődési pszichopatológia kapcsolata az értelmi fogyatékosok pszichológiájával | 35 |
| A rizikó és prediktor tényezők kutatása az értelmi fogyatékosok pszichológiájában | 36 |
| A korai segítő beavatkozás érdekében történő felderítés (detektálás) | 36 |
| Prediktor tényezők tudományos célú vizsgálata | 38 |
| Az értelmi fogyatékosság fogalom változása az értelmi fogyatékossággal élő emberekre vonatkozó tudás és az emberszemlélet változásának tükrében. A XIX. század és a XX. század első fele | 40 |
| Az értelmi fogyatékosság fogalom definíciója és hatása az érintett személyekre | 42 |
| Lehetséges-e minden igényt kielégítő, átfogó tudományos definíciót alkotni? | 42 |
| A klasszikus értelmi fogyatékosság fogalom | 47 |
| A korai definíciók hátterét adó tudománytörténeti események | 47 |
| Optimista, humanista törekvések; a deviánsság nem deviánssá tételének illúziója, az egyén védelme a társadalomtól | |
| Az első intézet- és iskolaalapítások a XIX. században | 47 |
| A német nyelvterület korai definíciói | 49 |
| A korai magyar definíciók | 49 |
| Az eugenikai szemlélet térhódítása, az értelmi fogyatékosok veszélyeztetése; a társadalom védelme a fogyatékos embertől. A századforduló | 50 |
| A negatív leírások pszichiátriai utóélete | 52 |
| A XX. század első évtizedeinek definíciói, az orvosi betegségmodell, mint magyarázóelv | 53 |
| Angolszász nyelvterület | 53 |
| Európai helyzetkép | 55 |
| Közös vonások a XX. század első felében különböző definícióiban | 56 |
| A pszichometriai megközelítésmód. A mérés igénye az emberi tulajdonságok és az értelmi fogyatékosság megismerésében napjainkig | 58 |
| Az intelligencia-deficit, a mentális alulteljesítés pszichometriai megközelítése, kritériumként kez elése az értelmi fogyatékosság definíciójában | 59 |
| Speciálisan az értelmi fogyatékosok számára kidolgozott intelligencia-teszt | 63 |
| hazai pszichometriai vizsgálatok értelmi fogyatékosnak minősített gyermekeknél | 65 |
| Az adaptív magatartás zavarának, a társadalom segítségére való ráutaltság mértékének pszichometriai megközelítése, kritériumként kezelése az értelmi fogyatékosság definíciójában | 68 |
| A Vineland Szociális Érettségi Skála alkalmazásának hazai tapasztalatai értelmi fogyatékos gyermekeken és felnőtteken | 70 |
| továbbfejlesztett változatok | 71 |
| Az értelmi fogyatékosság pszichometriai megítélésére vonatkozó bírálatok fő érvei | 72 |
| Milyen kérdésekre adhat választ a pszichometriai megközelítés, és mire nem használható? | 74 |
| A képezhetőség-képezhetetlenség fogalma a klasszikus definíciókban a XX. század első felében | 77 |
| Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek képezhetősége | 79 |
| A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek képezhetősége | 81 |
| A súlyos értelmi fogyatékos gyermekek és a "képezhetetlenség" | 82 |
| Terminológiai változások századunk második felében | 84 |
| A biológiai versus környezeti paradigma kezelése az értelmi fogyatékosság magyarázatában, új értelmezések | 84 |
| Kétcsoportos felosztások, a biológiai- környezeti hatások szétválasztásának kísérlete | 85 |
| A merev szétválasztás ellenérvei | 87 |
| Organikus tényezők a nem organikus csoportban | 87 |
| Környezeti ártalmak, szociális hátrányok az organikus csoportban | 88 |
| A súlyosság és az organikus - nem organikus kóreredet összefüggése | 89 |
| Az öröklés és a környezet hatásainak szétválaszthatatlansága | 90 |
| A hátrányos helyzetből fakadó elmaradás és iskolai sikertelenség nem jelent képességgyengeséget | 91 |
| Viták az értelmi fogyatékosok számára létesített iskolák tanulónépoességéről | 93 |
| Egységesítő törekvések a terminológiában, a nemzetközi szervezetek szerepe | 96 |
| Az Amerikai Értelmi Fogyatékosságügyi Egyesület terminológiai és klasszifikációs rendszerei | 96 |
| A heberi definíció jellegzetességei, főbb kritikai észrevételek | 97 |
| Az 1973-as revízió | 98 |
| Az 1983-as revízió | 99 |
| Az 1992-es revízió | 101 |
| Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalásai terminológiai kérdésekben | 101 |
| 1954-es állásfoglalás: A mentálisan szubnormális gyermek | 101 |
| 1968-as állásfoglalás: A mentálisan retardáltak részére biztosított szolgáltatások rendszere | 102 |
| A sérülések, fogyatékosságok és akadályozottságuk nemzetközi klasszifikációja | 103 |
| A BNO 1975. évi revíziója | 104 |
| A BNO-10 bevezetése | 105 |
| Az értelmi fogyatékosság gyakorisága | 108 |
| Néhány gyakoriságra vonatkozó fontos alapfogalom | 110 |
| Morbiditási/megbetegedési statisztika | 110 |
| Az epidemiológia fogalma és módszere | 111 |
| A gyakorisági mutatók különböző fajtái | 111 |
| Az eltérő gyakorisági értékek értelmezése | 112 |
| Az alkalmazhott definíció befolyása a prevalencia értékekre | 112 |
| A szociológiai gondolkodás térhódítása | 113 |
| A Riverside-i vizsgálat kiindulópontja | 114 |
| A Riverside-i vizsgálat fő eredményei | 115 |
| A gyakorisági mutatók háttere, azok forrásai | 118 |
| A nyilvántartási prevalencia | 118 |
| Hazai statisztikák, nyilvántartási rendszerek | 119 |
| A Művelődési és Közoktatási Minisztérium (régebben Oktatási, ill. Művelődési Minisztérium) évenkénti statisztikai tájékoztatója az alsófokú oktatásról | 119 |
| A Népjóléti minisztérium (régebben Szociális és Egészségügyi Minisztérium) évenkénti statisztikai tájékoztatója | 120 |
| A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása, az Országos Közegészségügyi Intézet | 122 |
| Az Egészségügyi Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézete (EGYOMI) bejelentési rendszere a képezhetetlen mértékben értelmi fogyatékos 2-18 éves gyermekekre | 122 |
| A Szabadsághegyi Gyermekgyógyintézet Fejlődésneurológiai és Neurohabilitációs Osztályának agysérült gyermekeket nyilvántartó rendszere (mai nevén Svábhegyi...) | 123 |
| Adatok a magasabb összegű családi pótlék és a GYES meghosszabbítás nyilvántartása alapján | 123 |
| A Tanulási Képoességet Vizsgáló Szakértői Bizottságok nyilvántartási adatbázisa | 124 |
| A nemzetközi Pető Intézet (régebben Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete) mozgássérültekre vonatkozó bejelentési rendszere | 124 |
| A becslések szerepe az incidencia és a prevalencia értékek meghatározásában | 125 |
| A gyógypedagógiai oktatás szempontjából becsült adatok | 127 |
| Epidemiológiai felmérések a prevalencia értékek feltárására | 129 |
| A prevalencia értékek életkorfüggése | 134 |
| A prevalencia értékek nemi eltérése | 135 |
| A prevalencia értékek szociokultúrális meghatározottsága | 136 |
| A középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosság (értelmi akadályozottság) prevalenciája | 138 |
| Várható változások az értelmi fogyatékosság incidenciájának és prevalenciájának mutatóiban | 138 |
| Tudománytörténeti események a változó szemlélet hátterében | 140 |
| Értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek veszélyeztetése a náci Németországban | 141 |
| A "T/4-es akció" és a "Gyermek akció" értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek kiirtására | 142 |
| Az események időrendje | 142 |
| A fogyatékosok ellen irányuló náci bűnök társadalmi reflektálása, tudományos feldolgozása | 144 |
| A fogyatékossággal élő ember értékéről vallott felfogások modern gyógypedagógiai, pszichológiai elméletekben | 145 |
| A fogyatékossággal élő emberek létének új veszélyeztetése a posztmodern társadalomban | 146 |
| Gyógypedagógiai, pszicholkógiaiu konzekvenciák | 148 |
| Tényfeltárások az értelmi fogyatékosok bentlakásos intézeteinek embertelen körülményeiről | 148 |
| A normalizációs elv tartalma, a gyakorlati megvalós ítás kiindulópontjai | 153 |
| Pszichológiai vizsgálatok a hospitalizációs ártalmak hatásáról, törekvések a megelőzésre | 156 |
| A normalizációs elvből és a decinstitucionalizációs programokból következőü új feladatok az értelmi fogyatékosok pszichológiájában | 160 |
| A polgárjogi mozgalmak törekvései az esélyegyenlőség biztosítására | 163 |
| Összegzés | 164 |
| A hagyományos értelmi fogyatékosság fogalom és súlyossági kategóriáinak meghaladása | 164 |
| Irodalom | 168 |
