| Bevezető | 5 |
| A lápi eredetű szervesanyag-tartalékok előfordulása | 7 |
| A lápi eredetű szervesanyag-tartalékok (tőzeg és lápföld) megismerése | 7 |
| A lápok (tőzeg, lápföld) keletkezése | 7 |
| A tőzeg és a lápföld elterjedése, gazdaságföldrajzi megoszlása | 11 |
| A világ (az egyes országok) tőzegkészletei | 12 |
| A magyarországi lelőhelyek földrajzi megoszlása | 13 |
| A tőzeglápok (tőzegek, lápföldek) osztályozása | 13 |
| A nemzetközi osztályozás szempontjai | 13 |
| A lápok és tőzegek (lápföldek) hazai osztályozása. Szabványok | 14 |
| Fizikai és kémiai (technológiai) tulajdonságok | 15 |
| A magyarországi lelőhelyek általános ismertetése | 19 |
| A tőzegláp, a tőzeg és a lápföld fogalma | 19 |
| Földtani (települési) és talajtani viszonyok | 19 |
| Talajtani (genetikai) osztályozás | 22 |
| Irodalom | 23 |
| A tőzeges lápvidékek részletes ismertetése | 24 |
| Hanság | 24 |
| Irodalom | 28 |
| Marcal-völgy | 28 |
| Irodalom | 32 |
| Fejér megyei Sárrét | 32 |
| Irodalom | 38 |
| Balatoni lápok | 38 |
| Tapolcai-medence | 38 |
| Irodalom | 43 |
| Kis-Balaton | 43 |
| Irodalom | 47 |
| Nagy-Berek és környéke | 47 |
| Irodalom | 51 |
| Szévíz-völgy | 51 |
| Irodalom | 54 |
| Kapos-völgy | 57 |
| Irodalom | 62 |
| A Dunántúl kisebb (Tolna, Baranya, Somogy, Zala megyei) tőzeges lápvidékei | 62 |
| Irodalom | 63 |
| Duna-Tisza közti lápok | 64 |
| Vörös-mocsár és környéke | 64 |
| Irodalom | 70 |
| Pest megyei tőzeglápok | 70 |
| Irodalom | 74 |
| Borsod megyei tőzeglápok | 75 |
| Borsod megye északi lápvidéke (Bodrogköz) | 75 |
| Borsod megye déli lápvidéke (Mezőcsát környéke) | 78 |
| Hegyvidéki lápok (a Bükk-hegység környékén) | 80 |
| Irodalom | 80 |
| Tiszántúli tőzeglápok | 81 |
| A Rétköz és a Nyírség tőzeglápjai | 81 |
| Ecsedi-láp | 84 |
| A Nagy- és Kis-Sárrét | 84 |
| Irodalom | 85 |
| A kisebb tőzeg és lápföldlelőhelyek ismertetése | 85 |
| A tőzeglápok földtani kutatása és térképezése | 87 |
| A tőzeges lápterületek kutatása és térképezése külföldön | 87 |
| A hazai tőzegkutatás története és módszerei | 88 |
| A kitermelést megelőző részletes fázisú kutatás | 89 |
| Külső (helyszíni) munkák | 90 |
| Belső (irodai, laboratóriumi) munkák | 90 |
| A földtani kutatási (összefoglaló) jelentés | 90 |
| Irodalom | 90 |
| A tőzegek és a lápföldek kitermelése | 92 |
| A kitermelés engedélyezése | 92 |
| A tőzeg- és a lápföldkitermelés technológiája | 95 |
| A termőterület előkészítése | 95 |
| Víztelenítés | 96 |
| Vízföldtani sajátosságok | 96 |
| Nyílt árkos (gravitációs) víztelenítés | 97 |
| Víztelenítés árokrendszerrel és szivattyúzással | 100 |
| Kiszárítás mély lecsapolással, vékony műanyag csövekkel | 100 |
| Leszínelés | 101 |
| A termőterület kijelölése | 101 |
| Fejtés | 102 |
| Rakodás | 103 |
| Szállítás | 103 |
| Készletkezelés (aprítás, szárítás, tárolás) | 104 |
| Minőségvizsgálat, minőségellenőrzés | 105 |
| A termelés elszámolása | 105 |
| Rekultiválás (a kitermelt terület hasznosítása) | 107 |
| Irodalom | 107 |
| A tőzegek és a lápföldek felhasználása | 110 |
| A felhasználás története | 110 |
| A tőzegek és a lápföldek mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti felhasználása | 111 |
| Tőzeges kevert trágyák és komposztok készítése | 112 |
| A tőzegek és a lápföldek felhasználása talajjavításra | 114 |
| Alomtőzeg | 114 |
| A tőzeg és a lápföld kertészeti hasznosítása | 115 |
| Erdészeti hasznosítás | 116 |
| Irodalom | 117 |
| A tőzeglápok védelme | 118 |
| A lápvédelem nemzetközi törekvései | 118 |
| Elpusztult hazai (medence jellegű) tőzegterületek | 118 |
| A tőzegpusztulás jelei napjainkban | 119 |
| A tőzeg- és a lápföldvagyon védelme | 120 |
| Irodalom | 122 |
Folytatás Microsoft-tal