Előszó
I. TÖRTÉNELMI VISSZAPILLANTÁS
(Bevezetés helyett)
Torontóban vagyunk.
A közel hárommilliós kanadai metropolisban, ahol még a századfordulón, prémekkel megrakott indián szekerek zörgése verte fel...
Tovább
Előszó
I. TÖRTÉNELMI VISSZAPILLANTÁS
(Bevezetés helyett)
Torontóban vagyunk.
A közel hárommilliós kanadai metropolisban, ahol még a századfordulón, prémekkel megrakott indián szekerek zörgése verte fel a kikötő macskaköves utcáit.
Kevesen tudják, hogy ennek a településnek egyik megalapítója William Berczy volt, akit életrajzírója így mutat be:
"Mint a brit uralkodó képviselője az elismerést elsősorban Lord Simcoe, a kormányzó kapta, de az újabbkori tárgyilagos történelmi kutatás egyre inkább azt bizonyítja, hogy Toronto megalapításának érdeme elsősorban Berczyt illeti meg." (John Andre: William Berczy, co-founder of Toronto, 1967)
Berczy egyébként német származású volt és William Albertnek hívták. A Berczy nevet az őt foglyul ejtő portyázó kurucoktól, majd bujkáló szegénylegényektől kapta, akiket a hosszú évek alatt úgy megszeretett, hogy becenevét felvette és magával hozta az új világba is. Toronto városháza Simcoet és Berczyt, a városalapítókat közös emléktáblán örökítette meg.
Berczy példáját nem sokan követték Torontóban. Az utána jóval később „kitántorgott másfélmillió magyarunkat" elnyelték a szénbányák és kohók, a végtelen kanadai mezők töretlen ugara. Egyedül a sokszáz templom bizonyítja ma már a korai elődök töretlen élniakarását és magyarságukhoz való ragaszkodását. Aztán jött a világgazdasági krízis - a depresszió - és megindult az újabb népvándorlás, - a biztosabbnak vélt kenyér reményében, - a városok felé.
Elnéptelenedtek a magyar települések - Buda, Kossuthfalva, Eszterházi, Kaposvár, - és helyettük magyar városrészek születtek New Brunswickban, Clevelandben a Buckeye-on és Torontóban a Spadina-n. Új magyar közösségek, új magyar „őrszigetek".
Vissza