Alkotmány, szocializmus, demokrácia

Előszó

Részlet a 21. oldalról:

Lassallenak az alkotmány mivoltát magyarázó ez az előadása inditotta meg a Lassalle-féle politikai agitációt. A forradalom leveretése után 1860. táján megélénkül egész Európában a reakció elfojtotta politikai élet. A gazdasági fellendülés és a forradalom bénitó hatású emlékei egyaránt halványulófélben vannak: a feudális és ellenforradalmi kormányokkal szemben álló társadalmi osztályok, elsősorban a polgárság újból akcióba lép. Az 1848-as forradalom a német törvényhozást az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapjára helyezte. A győztes ellenforradalom államcsínnyel hatályon kivül helyezte a demokratikus választójogot és oktroj utján behozta Poroszországban a háromosztályú választójogot. De a polgárságot az elmúlt évtized (1850-60.) gazdasági fejlődése annyira megerősítette, a gazdasági és társadalmi életnek olyan fontos, döntő tényezőjévé emelte, hogy noha a három osztályú választójog ellene is irányult: mégis ennek a választójognak alapján is a liberális polgári pártok váltak a porosz képviselőház többségévé. A liberális polgárság forradalmat nem akart csinálni, de Poroszországot az alkotmányos reform utján parlamentárisán kormányzott állammá akarta átalakitani: felelős minisztériumot és azt, hogy a parlamenti többség akaratát a kormány és dinasztia kénytelen legyen végrehajtani... Vissza