Egyház és állam Magyarországon 1919-1945

Tartalom

ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS 1
I. AZ EGYHÁZ A LIBERALIZMUS FÉNYKORÁBAN 14
1.1 A vallásügyi törvény 1948-ban 14
1.2 „Bevett" és „elismert" felekezetek 17
1.3 Állami támogatás 19
1.4 Viszályok a felekezetek között 22
1.5 Eszmeáramlatok, politikai irányok 26
1.6 A liberalizmus győzelme 29
1.7 A magyar „kultúrharc" 31
1.8 A Néppárt 37
1.9 A katolikus újjáéledés kezdete. Prohászka Ottokár 40
1.10 A zsidókérdés 44
1.11 A szociális kérdés 48
1.12 Keresztényszocializmus 51
II. AZ EGYHÁZ ÉS A VILÁGHÁBORÚ 63
2.1 A prímás diplomáciai tevékenysége 65
2.2 Prohászka és a háború 66
2.3 Prohászka és a baloldal 67
2.4 A baloldal előretörése 69
2.5 Trónváltozás és Tisza bukása 72
2.6 Az ellenzéki koalíció kormánya és Károlyi gróf 74
2.7 Az Egyház és a választójogi küzdelem 76
2.8 Apponyi egyházpolitikai törvényjavaslatai 77
2.9 A katolikus politika felélénkülése 87
2.10 Az Egyház és a béke 89
III. AZ EGYHÁZ A FORRADALMAK VIHARÁBAN 91
3.1 Az Őszirózsás forradalom 91
3.2 A Károlyi-kormány egyházpolitikája 97
3.3 Földreform 101
3.4 Választások 102
IV. A PROLETÁRDKTATÚRA 107
4.1 A proletárdiktatúra egyházpolitikája 111
4.2 Az egyházak a proletárdiktatúra alatt 116
V. A KERESZTÉNY KURZUS (1919-1922) 125
5.1 Ellenforradalom: Bécs és Szeged 125
5.2 Katolikus politika Szegeden 129
5.3 Rezsim változás Budapesten 134
5.4 Pártalakulások és választások 140
5.5 Az Egyház és a „keresztény kurzus" 143
5.6 Prohászka antiszemitizmusa 149
5.7 „Numerus clausus" 157
5.8 A királykérdés 161
VI. A HORTHY-KORSZAK EGYHÁZPOLITIKÁJA 170
6.1 A főkegyúri jog a Horthy-korszakban 173
6.2 A főpapkinevezés joga 176
6.3 A főpapkinevezések módja 179
6.4 A Konkordátum kérdése 183
6.5 Egyházak képviselete a törvényhozásban 183
6.6 Államsegély; iskolaügy 185
VII. EGYETÉRTÉS - EGYÜTTMŰKÖDÉS 189
7.1 Együttműködés - Kivel? Meddig? 189
7.2 Revízió - Az elszakított területek magyarsága 193
7.3 Belpolitika 203
7.4 A katolikus politika irányai 205
7.5 A katolikus politika eszközei 206
A Kereszténypárt 207
A Wolff Párt 210
A katolikus sajtó 212
A keresztény szakszervezetek 214
Társadalmi mozgalmak 217
7.6 Katolikus szociálpolitika tettekben 220
Munkásvédelem 221
A földkérdés 225
7.7 Az Egyház és a földkérdés 231
VIII. ELLENÁLLÁS 237
8.1 Szellemi honvédelem 237
8.2 Háborús felelősség 252
8.3 A katolikus szociális népmozgalom
megalakulása és célkitűzései 257
8.4 A Keresztény Demokrata Néppárt megalakulása 268
IX. AZ EGYHÁZAK SZEREPE A ZSIDÓMENTÉSBEN MAGYARORSZÁGON 277
9.1 A zsidótörvények 277
9.7.7 Az első zsidótörvény 281
9.7.2 A második zsidótörvény 283
9.7.5 -Az egyházi vezetők ellenállása 285
9.1.4 A harmadik zsidótörvény 290
9.7.5 Az egyházfők ellenállásának mérlege 297
9.1.6 Püspökkari bizottság a zsidók mentésére 299
9.2 A budapesti zsidóság megmenekülése 301
9.2.7 Az egyházi vezetők közbelépése 303
9.2.2 Tárgyalások a kormánnyal 304
9.2.3 A katolikus püspöki kar pásztorlevele 311
9.2.4 A protestáns püspökök közös pásztorlevele 313
9.2.5 A további tárgyalások eredménye 315
9.3 Ellenállás és életmentés a nyilas uralom alatt 320
9.3.1 Serédi prímás tiltakozása 320
9.3.2 Az üldözöttek védelme 324
9.3.4 A dunántúli püspökök memoranduma 329
9.3.5 Az egyház nem kollaborált 330
UTÓSZÓ 335
FÜGGELÉK 337
FORRÁSOK ÉS IRODALOM 344
MUTATÓK 375

Témakörök