Fülszöveg
„ Mikor kitalálhattuk a / nekünk tervezettet a kitaláltat / Mikor diák voltam és Te májusi szél / Mindig díszt hozott nekünk az alkonyat. "- olvashatjuk az Alkonyok költője című versben, melyet a fiatal költő Takács Imrének ajánlott. Igen, volt Fehérváron egy időszak, a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején, amikor az írócsoport és Takács Imre személye körül egy ígéretes alkotói gárda kezdett kialakulni. Ebben az inspi-ratív közegben indult László Zsolt is, a csapat talán legfiatalabb tagjaként. Amikor ide csatlakozott, már különböző napilapokban jelentek meg versei, és nem véleden, hogy a tehetséges diákot Takács Imre védőszárnyai alá vette. Erről az időszakról emlékezik meg a fentebb idézett vers, melyben a Mester iránti megható szeretet és tisztelet képei elevenülnek fel.
Igen, László Zsolt is sokféle hatástól befolyásolva próbálta megtalálni a maga egyéni hangját. Kezdetben József Attila, a beatköltészet, a Füst Milán-i, Kassákféle szabadvers és természetesen ,...
Tovább
Fülszöveg
„ Mikor kitalálhattuk a / nekünk tervezettet a kitaláltat / Mikor diák voltam és Te májusi szél / Mindig díszt hozott nekünk az alkonyat. "- olvashatjuk az Alkonyok költője című versben, melyet a fiatal költő Takács Imrének ajánlott. Igen, volt Fehérváron egy időszak, a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején, amikor az írócsoport és Takács Imre személye körül egy ígéretes alkotói gárda kezdett kialakulni. Ebben az inspi-ratív közegben indult László Zsolt is, a csapat talán legfiatalabb tagjaként. Amikor ide csatlakozott, már különböző napilapokban jelentek meg versei, és nem véleden, hogy a tehetséges diákot Takács Imre védőszárnyai alá vette. Erről az időszakról emlékezik meg a fentebb idézett vers, melyben a Mester iránti megható szeretet és tisztelet képei elevenülnek fel.
Igen, László Zsolt is sokféle hatástól befolyásolva próbálta megtalálni a maga egyéni hangját. Kezdetben József Attila, a beatköltészet, a Füst Milán-i, Kassákféle szabadvers és természetesen , Takács Imre áradó, hosszú költeményei egyaránt modellt, mintát jelentettek a szerzőnek. Az egyre gyakoribb és rangosabb publikációk sejttették, hogy itt egy gyorsan felívelő líríkusi pálya veszi kezdetét. Ám az indulás lendülete megtört, elhallgatások, bízonyta-
hmkixiasok i:irkitoti!Ík. a befutási jelentő kötet luejijeleiiése egyit késeit .\z .-l/jrw.v felbukkanása kellett ahhoz, hogy a fiatal költő iiiagiira. fórumra és bi/tatiisra találjon. Ennek iiz ea\lménye e mostani válogatott kötet, majd két évtized tennéséböl.
Mi jellemzi a szer/.ö verseit? Tartalmilag valamiféle rejtő/.ködű, a vers díszletei mögé, háttérbe húzódó magatartás. BujdosiSnuk látja magát (e motívum Nagy l.ászUS „versben bujdosásával" rokon) a „semmilyen csodáktól átkos avaron", mágusnak „a kitekert nyakú hattyúk közt". A kiábrándulás, a visszahúzódás, a vereség kéii/.etei uralják a sorok hangulatát, az a felismerés, hogy „nein vagy aktuális". A negatív önmeghatározások oka is feldereng, talán legegyértelműbben a Vidéki prelűd című versében.
Érdekesek azok a formai kísérletek, melyekkel László Zsolt vers-beszédét kialakítja. Néha nagy tömbökben zúdítja ránk metaforákkal zsúfolt látomásait, máskor mikromegfigyelésckböl építi finom miniatürjeit. A korábbiakkal ellentétben újabb verseiben szóhoz jut a remény: „Létünket is pótolva jöveteleddel / túl kell nőnünk önnön hiányainkon"- írja kisfia születésére {és szólt a rigt')). A megnyugvás és rezignáció hatja át feleségének ajánlott sorait: „mint törpékre olvad ránk egy-egy alkonyat/amikor sosem látjuk meg azt a tengert / Felderítők vagyunk egy kétszemélyes világban -". Én bízom abban, hogy Lá-szló Zsolt „lírai felderítései" még sok meglepetést és örömet szereznek az oiva-
sónak. pintek I.mre
9789639102224
Vissza