| Előszó | 5-6 |
| Köszönetnyilvánítás | 9 |
| Bevezető | 10-12 |
| I. A helyzet elemzése | 13-32 |
| Látás mozgásban | |
| A diszkrepancia | |
| Az elidegeníthetetlen jogok | |
| Specialisták | |
| Az erkölcsi kötelezettség csökkenése | |
| Oszthatatlan nevelés | |
| Hivatalos és nem hivatalos nevelés | |
| Zűrzavar a tudomány körül | |
| A propagandagépezet | |
| Karrieristák | |
| Az általános műveltségre nevelél | |
| Az átmenet stabilizálása | |
| Másodkézből vett tények | |
| Reformkísérletek | |
| A mai nemzedék feladata | |
| Képességek | |
| Félelem | |
| Az amatőr | |
| A művészet funkciója | |
| A hivatásos művész | |
| Művészet és a tudomány | |
| II. A megközelítés új módszere - design az életnek | 33-62 |
| Axiómák | |
| Az összefüggések minősége | |
| A tervezés nem hivatás, hanem magatartás | |
| Tervezési potenciálok | |
| Beidegződött gondolkodási pályák | |
| Formák és alakok | |
| Az összeszerelés kora | |
| Áramvonal | |
| Új munkafeltételek | |
| Egyéb társadalmi vonatkozások | |
| A termelés gazdaságossága | |
| Az intuíció szerepe | |
| Az avantgarde | |
| A tudás elterjesztése | |
| Értelmi kiegyezés | |
| III. Új nevelés - organikus szemlélet | 63-357 |
| a) általános rész | |
| A Bauhaus hagyománya | |
| Alapkurzus | |
| A módszer | |
| Az oktatás technikája | |
| A kölcsönös összefüggések gyakorlata | |
| Tudományos érdeklődés | |
| Közös nevező | |
| Képességvizsgálatok - pályaválasztási útmutatás | |
| Kéziszobrok | |
| Súlyszobrok | |
| Tapintási struktúrák | |
| Mérési gyakorlatok | |
| Gépi gyakorlatok | |
| Lapok, lemezek, illesztések | |
| Üveg-, tükör- és térbeli feladatok | |
| Mozgástanulmányok | |
| Az ,,objektív" kvalitás hangsúlyozása | |
| A szakműhelyek | |
| Az építész osztály | |
| Műszaki rajz | |
| Térmodulátor | |
| A primitív ház | |
| A modern ház | |
| A struktúra tágasabb felfogása | |
| Tér-koncepciók | |
| Társadalmi tervezés | |
| b) integráció - a művészetek | 113-357 |
| Festészet | 113-169 |
| Eredmények | |
| Kubizmus | |
| Torzítás | |
| Kísérletek mozgás ábrázolására | |
| A kubizmus rendszere | |
| Vizuális alapvetések | |
| Megoldás az olvashatóságra | |
| Az ,,absztrakt" művészet védelmében | |
| Látás mozgásban | |
| Fejlődési fokozatok a térértelmezésben | |
| A színről | |
| A festéktől a színes fényig | |
| ,,Optofonetika" | |
| Fényképezés | |
| Színes fényképezés | |
| Fekete és fehér | |
| Fényképészeti kvalitás | |
| A fényképezés tanítása | |
| Fényképezés fényképezőgép nélkül (fotogram) | |
| Fénymodulátor | |
| Más kísérletek | |
| Fényképészeti látás | |
| A fényképészeti látás nyolc változata | |
| Képorrend; sorozat | |
| A fotogenikus szemben a fotokreatívval | |
| Új irányzatok | |
| Egymásra fotózás | |
| Fotómontázs | |
| Szobrászat | 170-215 |
| Az általános helyzet | |
| Az ábrázolás aspektusai | |
| Alapvető magatartások az anyagok kezelésében | |
| Tömegalkotás | |
| A tömeg-moduláció (tagolás) öt fokozata | |
| Párhuzamos jelenségek | |
| Tömegmodulátor: első fokozat (a tömb) | |
| Második fokozat (mintázott) | |
| Harmadik fokozat (átlyukasztás) | |
| Idősorrend | |
| Bővítés (kiterjesztés) | |
| Negyedik fokozat (kiegyensúlyozott lebegés) | |
| Ötödik fokozat (a mobil) | |
| A kinetikus szobrászat története | |
| A tömeg kettősége | |
| Szobrászati fejlődés és amocionális élmény | |
| Tér-idő problémák | 244-269 |
| A mozgás (tér-idő) statikus síkon való visszaadása | |
| Sebesség | |
| A sebesség analízise | |
| Áttetszőség és fény | |
| Fényképészeti gyakorlat | |
| Szimbólumok | |
| Mobil építészet | |
| Kiállítási építészet, korakat, színház, tánc | |
| Tér-idő? | |
| Mozgó képek | 270-291 |
| A helyzet | |
| A probléma | |
| A vizuális | |
| Fény | |
| Absztrakt film | |
| Dokumentumfil | |
| Úttörők | |
| Hangosfilm | |
| Filmvágás (Montázs) | |
| Eredeti technika hangosfilm számára | |
| Színes film és hosszújelenet-montázs | |
| A vizuális tengely | |
| Szín-ökonómia | |
| Vetítés | |
| A filmgyártás feladatai | |
| A fény intézete | |
| Filmforgatókönyv | |
| Irodalom | 292-357 |
| Az első lépések | |
| Verbalizál kommunikáció | |
| Whitman és Lautréamont | |
| Apllinaire, Morgenstern, Stein | |
| Futurizmus | |
| Az új tipográfia | |
| Rimbaud | |
| Dadaizmus | |
| Jean Arp | |
| Tristan Tzara | |
| Hugo Ball, Richard Huelosenbeck | |
| Kurt Schwitters | |
| A pszichotikusok | |
| Gyermekversek | |
| Hang- és szám-mágia | |
| Az új költészet | |
| Szürrealizmus | |
| Művészet és társadalom? | |
| Sigmund Freud | |
| James Joyce | |
| Finnegans Wake | |
| Szabadság és megjósolhatatlanság | |
| Csoportköltészet | 353-357 |
| A csoportköltészet mint ,,szómodulátor" | |
| Egyéni munka | |
| IV. Egy javaslat | 358-361 |
| Csak a fiatalság? | |
| A társadalmi tervezés parlamentje | |
| Mutató | 362-367 |
Folytatás Microsoft-tal