kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 207 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar Latin |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | 963-17-1159-5 |
| Megjegyzés: | Tankönyvi száma: 2075. |
| Bevezetés | 3 |
| A latin nyelv eredete | 3 |
| A latin nyelv szerkezete, szókincse | 3 |
| A latin nyelv történeti fejlődésének fő korszakai | 4 |
| Hangtan | |
| A latin betűsor hangjai | 5 |
| Magánhangzók | 5 |
| Mássalhangzók | 6 |
| Hangváltozások | 7 |
| Szótagolás, szóelválasztás | 8 |
| A szótagok időtartama | 9 |
| A hangsúly | 9 |
| Helyesírás | 10 |
| Alaktan | |
| Szófajok a latin nyelvben | 11 |
| A szófajok ragozása: névszóragozás és igeragozás | 11 |
| A főnés és melléknév | 12 |
| A névszóragozás két száma és esetei | 13 |
| A névszók szótári alakja: névszótövek | 14 |
| Első névszóragozás | 14 |
| Második névszóragozás | 15 |
| Az á-ö-tövű melléknevek | 17 |
| Harmadik névszóragozás | 18 |
| A harmadik névszóragozáshoz tartozó melléknevek | 22 |
| Negyedik névszóragozás | 23 |
| Ötödik névszóragozás | 24 |
| Az öt declinatio esetvégződéseinek összefoglalása | 24 |
| A megszólítás esete | 25 |
| Helyhatározó eset | 25 |
| Rendhagyó névszók | 26 |
| Görög szók declinatiója | 28 |
| A melléknév fokozása | 29 |
| A határozószó | 32 |
| A számnév | 33 |
| A névmás | 37 |
| Névmási határozószó | 43 |
| Elöljárók | 43 |
| Kötőszók | 45 |
| Módosító szók | 47 |
| Az ige | 47 |
| Az igeragozás rendszere | 47 |
| Az ige szótári alakja: igetövek | 49 |
| A sum ige és összetételei | 50 |
| Bevezetés a négy igeragozáshoz | 53 |
| Első igeragozás | 63 |
| Második igeragozás | 63 |
| Harmadik igeragozás | 63 |
| Negyedik igeragozás | 63 |
| Megjegyzések a négy igeragozáshoz | 64 |
| Összevont igealakok | 66 |
| Körülírt igeragozás | 66 |
| Álszenvedő | 66 |
| Félig álszenvedő | 74 |
| Rendhagyó igék | 74 |
| Hiányos igék | 79 |
| Személytelen igék | 81 |
| Szóalkotás | 82 |
| Mondattan | |
| Az egyszerű mondta és a mondatrészek | |
| Az egyszerű mondat fajai | 85 |
| A kijelentő mondatok | 85 |
| A kérdő mondatok | 86 |
| A felkiáltó mondatok | 88 |
| Az óhajtó és felszólító mondatok | 88 |
| A mondatrészek | 88 |
| Az állítmány | 88 |
| Az alany | 89 |
| Az általános alany | 89 |
| Az alany és az állítmány egyezése | 90 |
| Az állítmánykiegészítő nominativus | 90 |
| Az alany és az állítmánykiegészítő egyezése | 91 |
| A jelző | 92 |
| A melléknévi jelző egyezése | 92 |
| Az értelmező | 93 |
| Az állítmányi jelző és értelmező | 94 |
| A többi mondatrész (Az esetek szerepe a mondatban) | 95 |
| Az accusativus használata | 95 |
| A genitivus használata | 100 |
| A dativus használata | 107 |
| Az ablativus használata | 111 |
| A locativus használata | 121 |
| Az ige a mondatban | 122 |
| Az ige fajai | 122 |
| Igemódok, igeidők | 124 |
| Az ige névszói alakjai | 134 |
| Az összetett mondat | |
| A mellérendelő összetett mondatok | 147 |
| A kapcsolatos mondatok | 147 |
| Az ellentétes mondatok | 148 |
| A választó mondatok | 148 |
| A következtető mondatok | 148 |
| A magyarázó mondatok | 149 |
| Az alárendelő összetett mondatok | 150 |
| A coninunctivus viszonyított használata | 151 |
| Alanyi és tárgyi mellékmondatok | 153 |
| A célhatározói mellékmondatok | 157 |
| A következményes mellékmondatok | 158 |
| Az okhatározói mellékmondatok | 161 |
| Az értelmező mellékmondatok | 163 |
| A megengedő mellékmondatok | 164 |
| Az időhatározói mellékmondatok | 165 |
| A feltételes mondatok | 170 |
| A hasonlító mellékmondatok | 172 |
| A vonatkozó mellékmondatok | 173 |
| Oratio boliqua | 175 |
| Verstan | 177 |
| Függelék | |
| A római naptár | 182 |
| A latin és orosz nyelv főbb közös sajátságai | 183 |
| Gyakorló mondatok | 185 |
| Tárgy- és szómutató (index) | 194 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.