1.031.328

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Latin nyelvtan

A középiskolák számára

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 308 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Latin  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-18-9606-4
Megjegyzés: 4. kiadás. Tankönyvi szám: 13474.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A latin az indoeurópai nyelvcsalád tagja. E nyelveket (az indo-iránit, a görögöt, a gennánt, a balti-szlávot, a keltát stb.) Európában, Indiában és Iránban (az Újvilág felfedezése óta Amerikában és... Tovább

Előszó

A latin az indoeurópai nyelvcsalád tagja. E nyelveket (az indo-iránit, a görögöt, a gennánt, a balti-szlávot, a keltát stb.) Európában, Indiában és Iránban (az Újvilág felfedezése óta Amerikában és Ausztráliában is) beszélik. A latin e nyelvcsalád azon ágához tartozik, amelynek szállásterülete Közép-Európában és a Duna völgyében volt; innen szivárogtak be Itáliába a Kr. e. 1. évezredtől kezdve az itáliai nyelveket beszélő törzsek, a latinok ősei. A tulajdonképpeni latin Latiumban alakult ki, az első nyelvemlék a Kr. e. 6. századból származik. Közép-Itáliában az 5. században Róma városa emelkedett ki, és hatalmát a következő századokban Itália jelentős részeire kiterjesztette. Amikor Róma Kr. e. 146-ban Karthágó és Korinthosz feldúlásával világhatalommá lett, megadta a polgárjogot Itália lakóinak is (Kr. e. 90), akik hamarosan elsajátították a latin nyelvet, saját nyelvük (az etruszk, az oscus, az umber, a vénét) pedig fokozatosan visszaszorult. Csak Dél-Itália egyes területein maradt meg (a korábbi gyarmatosítás révén idekerült) görög nyelv.
A további hódítások során, amelyek Rómát az akkor ismert világ jelentős részének urává tették, a harcoló csapatok, a leigázott területek helyőrségeinek katonái, a polgári és katonai telepek lakosai és a római közigazgatás tisztviselői elvitték a provinciákba a latin nyelvet. A Római Birodalom nyugati területein és a Duna vidékén hamarosan a latin lett az uralkodó nyelv, a keleti területekről azonban nem sikerült a jóval nagyobb múlttal rendelkező görögöt kiszorítania (ellenkezőleg: a görög kultúra nagy befolyásával együtt a görög nyelv is hatott a latinra), itt csak a hivatalos ügyintézés folyt latin nyelven.
A latin önálló arculatát a Kr. e. 5-4. században nyerte el; az irodalom a 3. századtól Plautus és Terentius vígjátékaival, Ennius és Cato irodalmi működésével kezdődik. A klasszikus latin a Kr. e. 2. századtól kezdve alakult ki: a prózában Cicero és Caesar, a költészetben Vergilius és Horatius nyelve a meghatározó. Vissza

Tartalom

A latin nyelvről 5
Hangtan
1. Írásjelek és helyesírás 7
2. A latin nyelv hangállománya 8
3. Kiejtés és hangsúly 8
4. A szótagolás 10
5. Rövidítések 10
6. A legfontosabb hangváltozások 11
Alaktan
1. Aszófajok 16
2. A főnév és a melléknév 16
3. A névszóragozás 17
4. Első vagy a-declinatio 21
5. Második vagy o-declinatio 21
6. Harmadik declinatio 23
7. Negyedik vagy u-declinatio 28
8. Ötödik vagy e-declinatio 29
9. A görög szavak declinatiói 30
10. A melléknév 31
11. A melléknév fokozása 37
12. A határozószó 42
13. Az adverbium fokozása 45
14. A névmások 46
15. A számnevek 55
16. Az elöljárók 59
17. Az indulatszók 60
18. A kötőszók és a módosítószók 61
19. Az ige 62
20. Az igeragozás áttekintő táblázatai 72
21. Az ál szenvedő igék 80
22. A félig ál szenvedő igék 86
23. A körülírt igeragozás 87
24. A rendhagyó igék 89
25. A hiányos igék 97
26. A személytelen igék 98
27. Aszóalkotás 99
Mondattan
A mondat részei 107
1. Mondatrészek - szószerkezetek 107
2. Az alany 108
3. Az állítmány 109
4. Az alany és az állítmány egyezése 113
5. Ajelző 116
6. A melléknévi jelző 117
7. A főnévi jelző mint értelmező 118
8. A határozói értékű melléknévi és főnévi jelző 119
9. A genitivus jelzői szerepe 122
10. Az ablativus jelzői szerepe 128
11. A tárgy és a határozó 129
12. Az accusativus mint tárgy 130
13. Az accusativus mint határozó 136
14. Adativus 139
15. A dativus mint részeshatározó 139
16. A dativus mint célhatározó 143
17. A genitivus 144
18. Azablativus 149
19. A tulajdonképpeni ablativus 149
20. Az ablativus mint instrumentális 153
21. Az ablativus mint locativusi típusú határozó 158
22. A locativus 160
23. A praepositiós névszó 160
24. Az igenevek a mondatban 170
25. Azinfmitivus 171
26. Az accusativus cum infinitivo 174
27. A nominativus cum infinitivo 178
28. Aparticipium 180
29. A participium coniunctum 182
30. Az ablativus absolutus 185
31. A gerundium 187
32. A gerundivum 188
33. Asupinum 191
Az önálló mondat 192
34. Az egyszerű mondat fajtái 192
35. A kijelentő mondat 192
36. A kérdő mondat 194
37. A felszólító mondat 196
38. Az óhajtó mondat 197
39. A felkiáltó mondat 198
40. Az igemódok (Modi) használata az egyszerű mondatokban 199
41. Az igeidők a független mondatokban 203
42. A műveltetés 207
43. A szórend 208
44. Az összetett mondat fajtái 212
45. A mellérendelő összetett mondat 212
46. A kapcsolatos mondat 212
47. Az ellentétes mondat 214
48. A választó mondat 215
49. A következtető mondat 216
50. A magyarázó mondat 216
51. Az alárendel ő összetett mondat 217
52. Az igemódok használata a mellékmondatban 217
53. Az igeidők használata a mellékmondatban 219
54. Az alanyi és a tárgyi mellékmondat 224
55. A függő kijelentő mondat 224
56. A függő kérdő mondat 228
57. A függő felszólító mondat 230
58. Az állítmányi mellékmondat 235
59. A jelzői mellékmondat 235
60. A vonatkozó mellékmondat 236
61. A vonatkozó (relatív) mondatfűzés 239
62. A helyhatározói mellékmondat 240
63. Az időhatározói mellékmondat 240
64. A mikor? kérdésre felelő időhatározói mellékmondat 241
65. A mióta? mikortól kezdve? kérdésre felelő időhatározói
mellékmondat 244
66. A meddig? kérdésre felelő időhatározói mellékmondat 245
67. A módhatározói mellékmondat 246
68. Az okhatározói mellékmondat 246
69. A megengedő mellékmondat 249
70. A szembeállító mellékmondat 251
71. A célhatározói mellékmondat 251
72. A következményes mellékmondat 253
73. A feltételes mellékmondat 255
74. A hasonlító mellékmondat 259
75. A függő beszéd 261
Verstan 266
Grammatikai szakkifejezések szótára 271
Tárgy- és szómutató 277
Tartalomjegyzék 305
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv