Látomás és indulat a művészetben

Esztétikai előadások

Szerző

'Füst Milán: Látomás és indulat a művészetben ' összes példány

Kiadó:	Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1948
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	419 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Első előadás
Filozófia és naivitás	9
A három filozófiai főkérdés	10
A szépség vizsgálata	11
A Kant-féle érdeknélküliség	12
Kielégülés a szépségben	12
Mi az a tetszés?	13
A Stendhal-i meghatározás	14
A művészet eredetének melankóliás elemei	15
A szépség mint erkölcsi előzmény	16
A szépség intenzitása	16
A szépség önzésünknek is jót ígér	16
A valóság szépségei és a művészetéi	18
A művészet mai kritériumai	20
Az építészet, mint különös művészet	22
A szemlélet és a gondolat határtalansága	23
Irracionalitás	24
Előlegezett konklúziók a gondolkodásban	24
Vélemény: stagnálás a gondolkodásban	25
A dedukció praktikuma	26
A praktikus szemlélet jogosultsága	27
A művészet célja: szórakoztat, mulattat, tükröz	27
Mávészet és életismeret	28
Hitetlenség a képzelettel szemben	29
A művészet gyönyörködtessen	31
A művészet eredete: utánzás? tükröződés?	31
A testünk díszítése	32
A testi szépség feledteti a test használhatóságát	32
Képzeletben kijavítjuk életünket	33
Képzelgések utáni kielégülések	34
Tökéletlen élmények kijavítása	36
Az élmények feláldozása	36
Műkedvelők és riporterek élményhűsége	37
L'esprit d'escalier	37
Gyónás	38
A művészet: határtalan korrektúra	39
Sérülteké a művészet	40
A művész és a nélkülözés	40
Művészet és elmúlás	41
Múlt és jövő: merő irracionalizmus	42
A maradandóság illúziója	42
Emlékezet és maradandóság	42
Tiltakozás az elmúlás ellen	43
A közlés eredendő szükségessége	45
A funkckió öröme	45
Hiúság	45
Tolsztoj: a művészet mérges gyümölcs	45
Második előadás
Az első előadás összefoglalása	48
Élmény és művészet	48
Valóság és művészet nem keverhető össze	49
A világ nagy egysége és a kompozíció	49
A festmények kerete és a szobrok talpazata	52
A szobrászat és a valóság	52
Az élmény alkotó-elemei	53
Élmény és szóbeli előadás	53
A lét birtokolhatatlansága	54
A valóság a képzelet műve	55
A képzelet struktúra-kedvelő	55
A képzelet összefoglal	56
A képzelet élet-kedvelő	56
A képzelet antropomorf, egocentrikus	57
A képzelet optimikus hajlamai	57
A valóság ingerei	58
A valóság rekonstrukciója élőszóban	59
Túlzás és mértékletesség az előadásban	59
Az előadó tárgyilagossága	60
A hazugok művészete	61
Kép és indulat	61
Az előadó személyisége a rekonstrukcióban	61
A szavak sorsa	62
Írásban való rekonstrukció	62
Szónoklat gyorsírásban	62
Gesztusok kifejezése szavakban	63
A valóság hatástalan a művészetben	63
Amit elhiszek, az még nem szép	64
A valóságot muszáj elhinni, a művészt is kényszerítsen erre	64
A valóságban más a meggyőző, mint a művészetben	65
Közbenső összefoglalás	65
Élményeink tükre-e művészet?	66
A valóság művészi kompozíciói	66
Az elhallgatások praktikája	66
A szobrászat külön világa	66
A képzelet szereti, ha maga teremt	69
Rejtélyességek	69
Illúziók	69
Egy érzéki részlet az egész helyett	69
Túl sok részlet elképzelhetetlen	69
Amit kevésbbé ismerünk, jobban megihlet	70
A képzelet szabad lengése	71
Káprázatainkat elhisszük	72
A káprázatban rosszul hatnak a valóság elemei	72
Káprázat egyes jelek alapján	73
Utánzás és művészi utánképzés	73
A képzelet ingerlése	75
A művészi ábrázolás túlzása	75
Kezdeti ellenállás a művel szemben	75
Az átélés erkölcsi okai	76
Az átélés attraktív okai	76
Önzés okozta átélés	76
Az átélés hatásai	77
"Te én vagyok" a művészetben	77
Váltakozó azonosulás	77
Ki kivel azonosítja magát?	78
A szép és jó összefüggései. Intrikusok	79
Önzés és erkölcsi parancs	79
Az erkölcsi parancs célszerűsége	80
A jónak és rossznak megkülönböztetése már maga is erkölcsi tény	82
Minden földi evangélium az elesetteket védi	82
Az isteni szózat, mint erkölcsi parancs	83
Önzésünk és erkölcsiségünk kapcsosatai	83
Az erkölcsi parancs és hiúságunk	84
Az erkölcsi parancs és a jutalom reménye	85
Az erkölcsi parancs öncélúsága	85
Az öncélú jóság irracionalitása	86
Az erkölcsi parancs kivitele	87
Bűnözőkkel való együttérzésünk	87
A világrend képzeletének fontossága	88
Rend után vágyunk a műalkotásban is	88
Alapvető erkölcsi tétel a műben	89
A Machbeth hidege	89
A kép szégsége és a bűn	89
A komikum és gúny, mint képcsökkentés	90
A nevetségesség művészetellenes pricípiumai	90
A "nevetséges" az értelem ingere	91
Humor és páthosz	92
Indulatos gúny, mint nagy művészet	93
Tragikum, mint a művészet legfőbb anyaga	93
A művészet keletkezésének tragikus ingerei	93
A boldogság: veszteglés	94
A sérült váza példája	95
A szenvedély nagyobb felületet mutat	95
Harmadik előadás
A második előadás összefoglalása	96
Kultúra és civilizáció	98
Kultúra és műveltség	98
Nép és artificiális kultúra	99
A munkásság kultúrája	99
A Szovjet a nép kultúráért	100
A kultúra tanításának szükségessége	100
Hamann a művészetek ősiségéről	100
A művészet kezdetei	101
Hamann az angyalok nyelvéről	101
A kifejezés a létezéshez képest hamisítás	102
Hamann a jelenések hatalmáról	102
A látomás gyönyöre és a jelen idő	102
Vegetatív egzisztenciánk és a zene	104
Vegetatív egzisztenciánk és a tánc	105
A gondolat és a szív	105
Az értelem küzdelme az állattal	105
Az értelem küzdelme tesz emberré	106
Az értelem túlbecsülése	106
A logikai rend vágya	107
Konkrétum: zűrzavar, - absztrakció: rend	107
Az absztrakciók logikus tisztasága	108
Az absztrakció anyagtalansága	108
A művészetben gondolatot keresni	108
A hallucinatív öröm más, mint az értelemé	109
Vegetatív szisztémák gyönyörei	110
A művészet becse	110
Művészet és naivitás	110
Konkrét legyen a kép	111
A részletek értéke	112
A képzelet autonómiája	112
Igéző részletek	113
Sok részlet helyett egy-egy	113
Nem szükséges sokat látnunk egy alakból	114
S az élmény iránti hűség?	115
A megfigyelések túlértékelése	115
Lélekanalyzis az irodalomban	116
A lélek indulatmeneteinek kifejezése	116
A szív idézete: líra	117
A mások érzéseinek kifejezése	117
Meghatottságunk nem a mű értéket dicséri	118
Átélni más, mint elhinni valamit	119
A tudományosan helyes lélekanalyzis a művészetben hamisan hathat	119
A lélek jelenjen meg testi formában	121
A mélységek, - die Tiefe	122
Nem feltárni, - külsőségekkel mélyre hatni	122
Mikor éli ki magát a kép?	123
Mi az életteljesség?	123
A művészet életet-igenlő tendenciája	124
A megfigyelések sora még nem élő szervezet	124
Ami és, az egységesen jön létre	125
A művész ihlete nagyrészben egységérzés	125
Negyedik előadás
A harmadik előadás összefoglalása	127
A vázlatkönyv jelentősége	128
Lélekzetvételi periódusok	128
Az elbeszélés tempója, periódusok	129
A lavína példája és a lassúsági határ	130
Kűlső ingerek, mint az alkotás lendítői	131
A lendület struktúrát hoz létre	131
Egyéni példa a lendület szükségességéről	132
A kezdet lendületi jelentősége az alkotásban	133
Példa a lendülettelen és a lendületes előadásra	135
A szervezet beszéde több, mint a kicsi	136
Dickens bőséges termése	137
Dosztojevszki bősége	137
A regény állítólagos aranykora	137
Utánozni csak a gyengeséget lehet	138
A pszichológizálás százada	138
A neo-flauberti iskola és a fogalmazás túlértékelése	139
Művészi mesterfogások	139
Puritanizmus a szépség halála	141
Az újfajta szorgalmi regények	142
Világnagyságok a riportázs szolgálatában	143
Kleopátra egy egyszerű kis mai cica volt	143
A művészet alapvető princípiumai efemer-jellegűek-e?	144
A szépség-ideál változásainak egyéb okai	147
A torz iránt való hajlamunk	152
A szép és csúnya változó koordinátái	154
A művészi látás irányító hatásáról	155
A torzítás helye a művészetekben	157
A mozgás csakugyan életet jelent-e?	158
Életet képzelünk bele az élettelenbe	158
Az életteljesség vágya a legmagasabbrendű kívánságunk	160
Ötödik előadás
A negyedik előadás összefoglalása	161
A gépiesség, mint ideál	162
A gépisség lelkesítő hatásai	163
Gépiesség az életformánkban	163
Az új építészet a szabályosság szolgálatában	163
A képzelet más struktúrát szeret, mint az értelem	164
A képzelet struktúrái	165
Az értelem struktúrái	165
A képzelet életteljes princípiumai	166
Amit a képzelet felvesz, annak új életet is ad	167
Aminek a képzelet új életet ad, abból új örömök is adódnak	167
Példák a szenzibilizációra	168
A művészetben képzeletünket semmi se kötelezi	169
A valóság kötelezi képzeletünket	169
Szenzibilizáció és hiperesztézia	170
Mi a szenzibilizáció?	170
Praktikus tanácsok kezdő tanulmányírók számára	171
A zenei tanulmányról	172
A képzőművészeti tanulmányról	173
Az irodalmi tanulmányról	173
Az érzékletesség hatása jobban jellemezhető, mint a formáé	175
A szépséget új képpel lehet legjobban kifejezni	176
A lélek alighanem mindent élővé változtat át	176
A szavak hallucinatív hatásánk fokozása	177
A rózsa példája: hogy mint fokozható a kép hallucinatív ereje	178
Nem hinni kell a szót: átélni	178
Ami dallamos, az jobban átérezhető	178
Ami gazdagabb asszociációt kelt, az jobban átélhető	178
A szó érzéki ereje környezetétől is függ	179
Az egységes kompozíció hatása a részletre	180
Az élmény és műalkotás kapcsolata	181
Riporter, műkedvelő, művész	181
Fell kell áldozni az élményt a szépség javára	182
Az élményből esetleg semmi se marad	182
A művészet önkénye	183
A természet utánzása-e a művészet?	184
A művészet, mint öncél	184
A művész számra minden létező a művészetért van	185
"Költő hazudj, csak rajt' ne fogjanak"	186
"Nem a való hát: annak égi mása"	186
A valóság megszépítése	187
a hős rokonszenves-e?	188
Az író rokonszenves-e?	188
Ha a mű tárgya keserű is: életörömöt adjon	189
Ami csúnya, élvezetesen legyen ábrázolva	190
Hatodik előadás
Az ötödik előadás összefoglalása	192
A kompozíció szükségessége a művészet másnemű szépségeit bizonyítja	193
A művészetben való örömeink behatóbb vizsgálata	193
Pieter Breugel szörnyetegei	193
Az önző képzelet tematikus attrakciói	194
A szörnyűségek tamatikus határai	195
Dürer kínzó látományai és Mattia Grűnewald monumentalitása	196
A mű szépsége különválik-e a témájától?	198
Irodalmi példák az önző képzelet attrakcióira	199
Egyéb attraktív elementumok	200
Szörnyűségek attraktív elemek nélkül	201
A leggyötrőbb olvasmány példája	201
Raszkolnyikov álma a lovacskáról	202
Naturalizmus és verizmus	203
Az érdekeségről általában	205
Az akció érdekességéről	206
A valóság és művészet egyforma érdekessége	206
Az érdekesség durva pillérei	207
Ami csak érdekes, az még nem szép	207
A ponyva és a műalkotás érdekessége	208
A Lear kiály érdekessége	208
Az érdedesség voltakép szintén az életteljességet szolgálja	209
Naiv és nem naiv-költészet	210
A naiv elbeszélés és a mese édessége	211
Naiv intrikusok, naiv művészetben	212
Szórakozás a naiv művészetben	212
A nem-naiv irodalmi művek bonyodalma és vég-kifejlete	213
A naivitás egyes ismérveiről	215
A nem-naiv művészet témáinak intenzívebb átélése	217
A lovacska halálának érdekessége	218
A valóság rendetlensége s a művészet rendezettsége	219
Az indulatok természetéről	219
Gyötrelmes történet feszültségek nélkül	221
A valóság jelensége mindenkor jelenésként hasson a művészre	223
A megszokás veszedelme	224
A csoda lelki előfeltételeiről	224
A gyermek számára a jelenség: jelenés	224
Renenerálódó figyelem	225
Az észrevétel frisseségénél kezdődik a művészet	225
A szavak csengésének hiperesztéziája	226
A nyelvek fejlődése az absztrakciók felé vezet	227
A szavak érzéki képeinek és eredeti értelmének kopoása	227
Eredetileg gyönyörű szóképek elkopása	228
Új hasonlat, vagy új szókép erő ad a szónak	228
A hasonlatokról	229
A hasonlat mozgalmat hoz létre a képzeletben	229
A hasonlat, mint lendületi periódus	230
A hasonlatnak erénye a tökéletlenség	230
Ajánlható pongyolaság a hasonlatban s viszont egy csodálatos pontosság példája	231
Hetedik előadás
A hatodik előadás összefoglalása	232
Még további példák a hasonlatosság erejéről	233
Példa a végleges modellálásra	234
Példa a bizonytalanabb modellálásra	234
További példák a habozó, bizonytalan előadásra	235
A figyelem ritmikus és szünetes dinamikája	236
Képzelet és ideiglenesség	238
A status nascendi nagyobb hatásáról	239
A lélek változó és mozzanatos természete	239
A képzelet rendre törekszik, de a rend eredetére is kiváncsi	240
Amorf emlékjelek a struktúrákon	241
Pongyolaság. A kezdet és vég amorf pontjai	242
Vázlatosak és tökéletesítők	243
A dionízoszi és apollóni művészet	245
Rögtönzés az akusztikus művészetekben	245
A látomás újdonságairól	246
A meglepetés mint újdonság	247
A hirtelenség hatásai	249
A régi szóképek eredetéről	249
Asszociációs távolságok egymásmellé-helyezése	249
Az újdonság múlékony hatása	250
Az újdonság, mint művészettörténeti érték	251
Iskolát csinálni: ez is művészettörténeti jelenség	251
A mindenáron való újítás vágya	252
A mű fennmaradásához szerencse is kell	253
A mű fennmaradása mégis értékei mellett bizonyít	254
Nagy művészek, akik nem voltak újítók	254
Epigonizmus	255
Újdonság az életszemléletben	255
A festészetben kifejeződő világszemléleti újdonság	256
A szónak érzéi és értelmi határairól	257
Tipikus kép és fogalmi kép	258
Szimbolum és allegoria	259
Nyolcadik előadás
A hetedik előadás összefoglalása	260
Világszemléletünknek művészet által való befolyásolása	261
Az államfenntartók és a művészet hatalma	262
Új szemlélet új látomás nélkül	263
Szokatlan világszemlélet szokatlan látomásokon	264
Az egyéni forradalom revíziót jelent	264
A gyerekkor emlékei, mint a konzervatív érzések eredete	265
A konszervatizmus	266
Az ideális konszervatizmus értékvédelme	266
A konszervatizmus önző motívumai	267
Az öregség konszervatizmusa	268
A revízió átértékelései	270
Amit destrukciónak neveztek el	272
A megalkuvások szükségszerűsége	273
A művészi újítás és új világszemlélet koindenciája	274
Új világszemlélet mint kaland	275
Értelmi elemek a művészetben	277
Példa a direkt jellemzésre	277
Az értelmi jellemzésről	278
A vélemény: értelmi jellemzés	279
Véleményünket közölni: nem művészet	279
Száműzve van-e az értelem szava az irodalomból?	280
Az állandó jelenítés kibírhatatlan	280
A novellista állandó jelenítési vágya	281
Az értelem szava néha pihentetően hat a műben?	282
Az írónak és hőseinek értelmisége	283
Shakespeare gondolati periódusai	285
Kilencedik előadás
A nyolcadik előadás összefoglalója	287
Hosszabb időszak összefoglaló előadása az irodalomban	289
Michael Kohlhaas	289
Megint az érdekességről. Olasz elbeszélők	290
A népi elbeszélők tempója és rejtett jelenítése a Michael Kohlhaasban	291
A szóbeli jelenítés korlátai	292
Az érzéki észlelet és értelmi ítélet érintkezési pontja	293
A művészek értelmiségéről	294
Az okosság és ostobaság mint gyűjtő-fogalmak	294
Az értelmiség kritériumai s ebben: logikai, érzelmi és erkölcsi elemek	296
Tolsztoj és a törvény	299
A Kreutzer-szonáta	300
A művész figyelme konkrétumokra irányul	301
Figurák	302
Az író kíváncsiságának szkematikus képe	307
Az író és a gondolkodó figyelmének különbségei	303
Tolsztoj konkrétumokból levont törvényei	304
A gondolkodó szkematikus képe	305
A gondolkodás és víziók emberének alkati különbségei	305
A vízió és gondolat antagonizmusa	306
Az absztrakcióra való képesség és a vízió emberének alkati különbségei	305
Újra Shakespeara gondolatairól	308
Értekezések a művészi anyagban	309
Shakespeara a társadalmi erkölcs szolgálatában	309
Tolsztoj jósága vízióban	310
Az ideák művészete	311
Stilizálás és szimbólika	311
Az ideát konkréten megmutatni	312
Az ideát újból vérrel itatni	312
Konkrétumok, amelyek az ideára tesznek figyelmesség	313
Esztéta lelkek a stilizálás szolgálatában	314
Képzőművészeti stilizáció	314
Külső és belső szemlélet	315
Tizedik előadás
A kilencedik előadás összefoglalása	316
Az elképzelés határairól	317
A végtelen elképzelés lehetetlen	317
A matematikusok képzelete	318
Hipotézis és képzelet	318
A gyászoló színésznő és a modellje	318
A gyászolk színészete	319
A művészi teremtés lelki feltételeiről	320
Kedv nélkül létezik-e művészi teremtés?	320
Fájdalmas élményekkel élettejesen hatni	321
A levertség nem teremt	321
Az élményen művészi célból változtatni: ehhez distancia kell	322
Az élmény közelsége ért a műnek. A túl nagy távolság is	323
"Túlságosan fáj. Nem megy."	324
A tudatos akarat árt az alkotásnak	325
Feladatok a művészetben	325
A művész erőfölöslege	325
Gyermeki kedély és a művészet	327
A naivitás princípiuma úgy a művészben mint a műélvezőben	328
A nem-tragikus élmények szükséges távlata	329
Az életképesség szükséges távlata	329
Az emlékezés optimális távlata	329
Az életképesség szüksges távlata	331
Az emlékezés optimális távlata	331
A múlt nagy távolságai	332
A történelmi művészetről	333
Történelmi hűség	334
A történelmi rekonstrukció módjai	334
A régmúltak legendái	336
Kellemes élmények túlságos közelsége	337
A káosz és elrendeződése	338
Latens emlékezés	338
Élményeink elrendeződése és újabb zűrzavara	339
Az ihlet és a latens emlékezés	339
Tizenegyedik előadás
A tizedik előadás összefoglalása	341
Az indulatokról és indulatmenetekről általában	342
Az indulatok robbantóhullámszerű indítékai	344
Az indulat megjelenési formái indulatot keltenek	345
Az indnulatok automatizmusa	345
A mi néger zenéink jellemzése	348
Az indulatok szeretik az ismétlődést	350
Az indulatok lefolyása	351
Gazdátlan indulatok	353
Az indulat dalol	355
Mi szeretjük indulatainkat	357
Az indulati készség polarizációja	358
Indulatmenetek látomás nélkül	359
Látomás nélkül az indulat nem hoz létre művészetet	360
A dal melodikája	366
Periodicitás és préformáció	367
Periodicitás és ritmus	372
Szabad vers és indulat	374
Tizenkettedik előadás
A tizenegyedik előadás összefoglalója	376
Az indulatmenet és ábrázolás együttesének szemléltető levezetése	378
Az illusztráció jelentősége	379
A rossz vers mint jó zenei szöveg	380
Elbeszélő művek megzenésítésének lehetetlensége	380
Gondolatok zene útján való kifejezése	382
A pátoszról általában	382
Értelem és indulat	383
A szillogizmusz eredete	384
Dal-forma és szillogizmusz	386
Az egész anyag bölcseleti összegolalása	388
A világ egységéről részeinek összefolalásáról	389
A gondolat és művészet rendjének közös eredete	393
A művészet és a rend	394
Az értelem és indulat együttes rendje	395
Az élő-beszéd periódusai	397
A gondolat-ritmus rotációja	398
Az északi elbeszélők ritmikai tonalitása	401
Mikor bánik tehetségével jól a művész?	402
A művész legsajátosabb hangvételéről	402
Mi a "recul"? És mi a prolongált ihlet?	403
Ki a művész elképzelt olvasója?	404
A tizenkettedik előadás összefoglalója	405
Utóhang	407

Témakörök

Füst Milán

Füst Milán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Füst Milán könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem