Látomás és indulat a művészetben

Szerző

Füst Milán

Szerkesztő

Mátis Lívia

Budapest

'Füst Milán: Látomás és indulat a művészetben ' összes példány

Kiadó:	Kortárs Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	492 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-8464-52-6

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	17
Előszó a második kiadáshoz	21
Első előadás	23
Filozófia és naivitás	25
A három filozófiai főkérdés	26
A szépség vizsgálata	27
A Kant-féle érdektelenség	28
Szeretni: ez bekebelezési vágyat is jelent	28
Kielégülés a szépségben	29
Mi az a tetszés?	29
A tetszés mint élettani jelenség	30
A stendhali meghatározás	30
A művészet eredetének melankóliás elemei	32
A szépség mint erkölcsi előzmény	33
A szépség intenzitása	33
A szépség önzésünknek is jót ígér	33
A valóság szépségei és a művészetéi	35
A művészet mai kritériumai	37
A művészet kritériumai az Újkorban	37
Az építészet, mint különös művészet	38
A szemlélet és a gondolat határtalansága	40
A világ megismerhetőségének határtalansága	40
Előlegezett konklúziók a gondolkodásban	41
Vélemény: stagnálás a gondolkodásban	41
Vegetatívánk szerepe a meggyőződés kialakulásában	42
A dedukció praktikuma	43
A praktikus szemlélet jogosultsága	44
A művészet célja: szórakoztat, mulattat, tükröz	44
Művészet és életismeret	45
Hitetlenség a képzelettel szemben	46
A művészet gyönyörködtessen	47
A művészet eredete: utánzás? tükröződés?	48
A testünk díszítése	48
A testi szépség feledteti a test használhatóságát	49
Lappangó fantáziák	50
Képzeletben kijavítjuk életünket	51
Képzelgések folytán való kielégülések	51
Tökéletlen élmények kijavítása	53
Az élmények feláldozása	53
Műkedvelők és riporterek élményhűsége	54
L'esprit d'escalier	54
Gyónás. A tények ereje	55
A művészet: határtalan korrektúra	56
Sérülteké a művészet	57
A művész és a nélkülözés	57
Művészet és elmúlás	58
Múlt és jövő: merő irracionalitás	59
A maradandóság illúziója	59
Emlékezet és maradandóság	59
Tiltakozás az elmúlás ellen	60
A közlés eredendő szükségessége	61
A funkckió öröme	62
Hiúság	62
Tolsztoj: a művészet mérges gyümölcs	63
Második előadás	65
Az első előadás összefoglalása	67
Élmény és művészet	67
Valóság és művészet nem keverhető össze	68
A világ nagy egysége és a kompozíció	69
A festmények kerete és a szobrok talpazata	72
A szobrászat és a valóság	73
Az élmény alkotó-elemei	73
Élmény és szóbeli előadás	73
A lét birtokolhatatlansága	74
A lélek jelene	75
A valóság a képzelet műve	76
A képzelet struktúra-kedvelő	76
A képzelet összefoglal	76
A képzelet élet-kedvelő, antropomorf, egocentrikus	77
A képzelet optimikus hajlamai	78
A valóság ingerei	79
A valóság rekonstrukciója élőszóban	79
Túlzás és mértékletesség az előadásban	80
Az előadó tárgyilagossága	80
A hazugok művészete	81
Kép és indulat	81
Az előadó személyisége a rekonstrukcióban	82
A szavak sorsa	82
Írásban való rekonstrukció	82
Szónoklat gyorsírásban	83
Gesztusok kifejezése szavakban	83
A valóság hatástalan a művészetben	84
Amit elhiszek, az még nem szép	84
A valóságot muszáj elhinni, a művészt is kényszerítsen erre	84
A valóságban más a meggyőző, mint a művészetben	86
Közbenső összefoglalás	86
Élményeink tükre-e művészet?	87
A valóság művészi kompozíciói	88
Az elhallgatások praktikája	88
A szobrászat külön világa	88
A képzelet szereti, ha maga teremt	91
Rejtélyességek	91
Illúziók	91
Egy érzéki részlet az egész helyett	91
Túl sok részlet elképzelhetetlen	92
Amit kevésbbé ismerünk, jobban megihlet	92
A képzelet szabad lengése	93
Káprázatainkat elhisszük	94
A káprázatban rosszul hatnak a valóság elemei	95
Káprázat egyes jelek alapján	96
Utánzás és művészi utánképzés	96
A képzelet ingerlése	97
A művészi ábrázolás túlzása	97
Kezdeti ellenállás a művel szemben	98
Az átélés erkölcsi okai	98
Az átélés attraktív okai	99
Önzés okozta átélés	99
Az átélés hatásai	99
"Te én vagyok" a művészetben	100
Váltakozó azonosulás	100
Ki kivel azonosítja magát?	101
A szép és jó összefüggései. Intrikusok	102
Önzés és erkölcsi parancs	103
Az erkölcsi parancs célszerűsége	104
A jónak és rossznak megkülönböztetése már maga is erkölcsi tény	105
Minden földi evangélium az elesetteket védi	106
Az isteni szózat, mint erkölcsi parancs	106
Önzésünk és erkölcsiségünk kapcsosatai	107
Az erkölcsi parancs és hiúságunk	107
Az erkölcsi parancs és a jutalom reménye	108
Az erkölcsi parancs öncélúsága	108
Az öncélú jóság irracionalitása	109
Az erkölcsi parancs kivitele	110
Bűnözőkkel való együttérzésünk	111
A világrend képzeletének fontossága	112
Rend után vágyunk a műalkotásban is	112
Alapvető erkölcsi tétel a műben	113
A Machbeth hidege	113
A kép szégsége és a bűn	113
A komikum és gúny, mint képcsökkentés	114
A nevetségesség művészetellenes pricípiumai	115
A "nevetséges" az értelem ingere	115
Humor és páthosz	117
Indulatos gúny, mint nagy művészet	117
Tragikum, mint a művészet legfőbb anyaga	118
A művészet keletkezésének tragikus ingerei	118
A boldogság rossz téma	119
A boldogság: veszteglés	120
A sérült váza példája	120
A szenvedély nagyobb felületet mutat	121
Harmadik előadás	123
A második előadás összefoglalása	125
Kultúra és civilizáció	127
Kultúra és műveltség	128
Nép és artificiális kultúra	128
A munkásság kultúrája	128
A kultúra tanításának szükségessége	129
Hamann a művészetek ősiségéről	129
A művészet kezdetei	130
Hamann az angyalok nyelvéről	130
A kifejezés a létezéshez képest hamisítás	131
A létezés beszéde az angyali nyelv	131
Hamann a jelenések hatalmáról	132
A látomás gyönyöre és a jelen idő	132
Vegetatív egzisztenciák és a látomás	133
Vegetatív egzisztenciánk és a zene	134
Vegetatív egzisztenciánk és a tánc	136
A költői művek, különösen a líra külön világa	137
A gondolat és a szív	140
Az értelem küzdelme az állattal	140
Az értelem tesz emberré	141
Az értelem küzdelme tesz emberré	141
Az értelem túlbecsülése	141
A logikai rend vágya	142
A rend vágya úgy a vegetatívában, mint az értelemben	142
A szépség ősi követelménye	143
Konkrétum: zűrzavar, - absztrakció: rend	143
Az absztrakciók logikus tisztasága	143
Az absztrakció anyagtalansága	144
A művészetben gondolatot keresni	144
Az állati és emberi figyelem örömei	145
A hallucinatív öröm más, mint az értelemé	146
Vegetatív szisztémák gyönyörei	146
A művészet becse	147
Művészet és naivitás	147
Konkrét legyen a kép	148
Poe Edgar a művész hatásvadászatáról	149
A részletek értéke	149
A képzelet autonómiája	150
Retrospektív értékelése a szukcesszív műnek	150
Igéző részletek	151
Sok részlet helyett egy-egy	151
Nem szükséges sokat látnunk egy alakból	152
Hamis ítélkezés a művészetről	153
Megint az élmény iránti hűségről?	155
A megfigyelések túlértékelése	155
Lélekanalízis határai az irodalomban	157
A lélek indulatmeneteinek kifejezése	158
A szív idézete: líra	159
A mások érzéseinek kifejezése	159
Meghatottságunk nem a mű értéket dicséri	159
Meghatottságunk rászed minket	160
Átélni más, mint elhinni valamit	161
A tudományosan helyes lélekanalyzis a művészetben hamisan hathat	161
A lélek jelenjen meg testi formában	163
A mélységek, - die Tiefe	164
Nem feltárni, - külsőségekkel mélyre hatni	164
Mikor éli ki magát a kép?	165
Mi az életteljesség?	165
A művészet életet-igenlő tendenciája	166
A megfigyelések sora még nem élő szervezet	167
Ami és, az egységesen jön létre	167
A művész ihlete nagyrészben egységérzés	167
Negyedik előadás	169
A harmadik előadás összefoglalása	171
A vázlatkönyv jelentősége	172
Lélekzetvételi periódusok	172
Az elbeszélés tempója. Periódusok	173
A lavína példája és a lassúsági határ	174
Kűlső ingerek, mint az alkotás lendítői	175
A lendület struktúrát hoz létre	176
Egyéni példa a lendület szükségességéről	177
A kezdet lendületi jelentősége az alkotásban	178
Példa a lendülettelen és a lendületes előadásra	180
A szervezet beszéde több, mint az akaraté	181
A szervezet beszéde több, mint a kicsi	181
Dickens bőséges termése	182
Dosztojevszki bősége	182
A regény állítólagos aranykora	183
Utánozni csak a gyengeséget lehet	183
A pszichológizálás százada	184
A neo-flauberti iskola és a fogalmazás túlértékelése	184
Művészi mesterfogások	186
Puritanizmus a szépség halála	187
Puritanizmus és egyszerűség közti különbség	188
A szorgalom elfajzott regényei	188
Világnagyságok a riportázs szolgálatában	189
Kleopátra egy hisztériás kis mai cica volt	190
A művészet alapvető princípiumai efemer-jellegűek-e?	190
A szépség életkor szerinti változásai	191
A szépség-ideál változásainak egyéb okai	193
A torz iránt való hajlamunk	197
A torz iránt való hajlamunk eredete	198
A szép és csúnya változó koordinátái	199
A művészi látás irányító hatásáról	201
A torzítás helye a művészetekben	202
A mozgás csakugyan életet jelent-e?	203
Életet képzelünk bele az élettelenbe	203
Az életteljesség vágya a legmagasabbrendű kívánságunk	204
Ötödik előadás	207
A negyedik előadás összefoglalása	209
A gépiesség, mint ideál	210
Ami életteljes, abban a rend s avval ellentmondó princípiumok is benne foglaltatnak	211
A gépisség lelkesítő hatásai	212
Gépiesség az életformánkban	213
Az új építészet a szabályosság szolgálatában	213
A képzelet más struktúrát szeret, mint az értelem	214
A képzelet struktúrái	214
Az értelem struktúrái	215
A képzelet életteljes princípiumai	216
Amit a képzelet felvesz, annak új életet is ad	216
Aminek a képzelet új életet ad, abból új örömök is adódnak	216
Példák a szenzibilizációra	217
További példák a szenzibilizációra	218
A művészetben képzeletünket semmi se kötelezi	218
A valóság kötelezi képzeletünket	218
Szenzibilizáció és hiperesztézia	219
Mi a szenzibilizáció?	219
Praktikus tanácsok kezdő tanulmányírók számára	220
Művészet és értelem	221
Esszé-kultúra	222
A zenei tanulmányról	223
A képzőművészeti tanulmányról	224
Az irodalmi tanulmányról	225
Az érzékletesség hatása jobban jellemezhető, mint a formáé	226
A szépséget képpel lehet legjobban kifejezni	226
A lélek alighanem mindent élővé változtat át	227
A szavak hallucinatív hatásánk fokozása	227
A rózsa példája: hogy mint fokozható a kép hallucinatív ereje	228
Nem hinni kell a szót: átélni	228
Ami dallamos, az jobban átérezhető	228
Ami gazdagabb asszociációt kelt, az jobban átélhető	229
A szó érzéki ereje környezetétől is függ	229
Az egységes kompozíció hatása a részletre	231
Az élmény és műalkotás kapcsolata	231
Riporter, műkedvelő, művész	231
Fell kell áldozni az élményt a szépség javára	232
Életrajzok és önéletrajzok	232
Az élményből esetleg semmi se marad	233
A művészet önkénye	233
A természet utánzása-e a művészet?	234
A művészet, mint öncél	235
A művész számra minden létező a művészetért van	235
"Költő hazudj, csak rajt' ne fogjanak"	236
"Nem a való hát: annak égi mása"	237
A valóság megszépítése	237
A hős rokonszenves-e?	238
Az író rokonszenves-e?	239
Ha a mű tárgya keserű is: életörömöt adjon	239
Ami csúnya, élvezetesen legyen ábrázolva	240
Hatodik előadás	243
Az ötödik előadás összefoglalása	245
A kompozíció szükségessége a művészet másnemű szépségeit bizonyítja	246
A művészetben való örömeink behatóbb vizsgálata	246
Pieter Breugel szörnyetegei	246
Az önző képzelet tematikus attrakciói	247
A szörnyűségek tamatikus határai	248
Dürer kínzó látományai és Mattia Grűnewald monumentalitása	249
A mű szépsége különválik-e a témájától?	251
Tibeti lélektan	252
Irodalmi példák az önző képzelet attrakcióira	257
Egyéb attraktív elementumok	258
Szörnyűségek attraktív elemek nélkül	259
A leggyötrőbb olvasmány példája	259
Raszkolnyikov álma a lovacskáról	260
A realizmusról általában	261
Naturalizmus és verizmus	264
Az érdekeségről általában	267
Az akció érdekességéről	268
A valóság és művészet egyforma érdekessége	268
Az érdekesség durva pillérei	269
Ami csak érdekes, az még nem szép	269
A ponyva és a műalkotás érdekessége	270
A Lear kiály érdekessége	270
Az érdedesség voltakép szintén az életteljességet szolgálja	271
Naiv és nem naiv-költészet	272
A naiv elbeszélés és a mese édessége	273
Naiv intrikusok, naiv bonyodalom	274
Erkölcsi tétel a naiv művészetben	274
Szórakozás a naiv művészetben	274
A nem-naiv irodalmi művek bonyodalma és vég-kifejlete	275
A naivitás egyes ismérveiről	277
A nem-naiv művészet témáinak intenzívebb átélése	279
A lovacska halálának érdekessége	280
A valóság rendetlensége s a művészet rendezettsége	281
Az indulatok természetéről	281
Gyötrelmes történet feszültségek nélkül	283
A valóság jelensége mindenkor jelenésként hasson a művészre	285
A megszokás veszedelme	285
A csoda lelki előfeltételeiről	285
A gyermek számára a jelenség: jelenés	286
Renenerálódó figyelem	286
Az észrevétel frisseségénél kezdődik a művészet	287
A szavak csengésének hiperesztéziája	288
A nyelvek fejlődése az absztrakciók felé vezet	288
A szavak érzéki képeinek és eredeti értelmének kopoása	288
Eredetileg gyönyörű szóképek elkopása	289
Új hasonlat, vagy új szókép erő ad a szónak	290
A hasonlatokról	290
A hasonlat mozgalmat hoz létre a képzeletben	290
A hasonlat, mint lendületi periódus	291
A hasonlatnak erénye a tökéletlenség	292
Ajánlható pongyolaság a hasonlatban s viszont egy csodálatos pontosság példája	292
Hetedik előadás	293
A hatodik előadás összefoglalása	295
Még további példák a hasonlatosság erejéről	297
A beszédszerű írói előadás jelentősége	297
Az improvizációról	299
Példa a végleges modellálásra	299
Példa a bizonytalanabb modellálásra	299
További példák a habozó, bizonytalan előadásra	300
A figyelem ritmikus és szünetes dinamikája	301
Képzelet és ideiglenesség	303
A status nascendi nagyobb hatásáról	303
A lélek változó és mozzanatos természete	304
A képzelet rendre törekszik, de a rend eredetére is kiváncsi	305
Amorf emlékjelek a struktúrákon	305
Pongyolaság - A kezdet és vég amorf pontjai	306
Vázlatosak és tökéletesítők	308
A dionűzoszi és apollóni művészet	309
Rögtönzés az akusztikus művészetekben	310
Újdonságok a művészetben	310
A látomás újdonságairól	311
A meglepetés mint újdonság	312
A hirtelenség hatásai	313
A régi szóképek eredetéről	313
Asszociációs távolságok egymás mellé helyezése	314
Az újdonság múlékony hatása	314
Az újdonság, mint művészettörténeti érték	315
Iskolát csinálni: ez is művészettörténeti jelenség	315
A mindenáron való eredetiség vágya	316
Az újítés érdeme elenyészik	317
A mű fennmaradásához szerencse is kell	317
A mű fennmaradása mégis értékei mellett bizonyít	318
Nagy művészek, akik nem voltak újítók	318
Epigonizmus	319
Újdonság az életszemléletben	319
A festészetben kifejeződő világszemléleti újdonság	320
A szónak érzéi és értelmi határairól	321
Tipikus kép és fogalmi kép	322
Szimbolum és allegoria	323
Nyolcadik előadás	325
A hetedik előadás összefoglalása	327
Világszemléletünknek művészet által való befolyásolása	329
Az államfenntartók és a művészet hatalma	329
Új szemlélet új látomás nélkül	330
Szokatlan világszemlélet szokatlan látomásokon	331
Az egyéni forradalom revíziót jelent	332
A gyerekkor emlékei, mint a konzervatív érzések eredete	332
A konzervatizmusról	333
Az ideális konszervatizmus érték-védelme	334
A konszervatizmus önző motívumai	334
Az öregség konszervatizmusa	335
A revízió átértékelései	337
Amit destrukciónak neveztek el	339
A megalkuvások szükségszerűsége	340
Ismétlés: A művészi újítás és új világszemlélet koindenciája	340
Új világszemlélet mint kaland	341
Értelmi elemek a művészetben	343
Példa a direkt jellemzésre	343
Az értelmi jellemzésről	344
A vélemény: értelmi jellemzés	345
Véleményünket közölni: nem művészet	345
Száműzve van-e az értelem szava az irodalomból?	346
Az állandó jelenítés kibírhatatlan	347
A novellista állandó jelenítési vágya	347
Az értelem szava néha pihentetően hat a műben?	348
Az írónak és hőseinek értelmisége	349
Shakespeare gondolati periódusai	350
Kilencedik előadás	353
A nyolcadik előadás összefoglalója	355
Hosszabb időszak összefoglaló előadása az irodalomban	357
Michael Kohlhaas	357
Megint az érdekességről. Olasz elbeszélők	358
A népi elbeszélők tempója és rejtett jelenítése a Michael Kohlhaasban	359
A szóbeli jelenítés korlátai	360
Az érzéki észlelet és értelmi ítélet érintkezési pontja	361
A művészek értelmiségéről	362
Az okosság és ostobaság mint gyűjtő-fogalmak	362
Az értelmiség kritériumai s ebben: logikai, érzelmi és erkölcsi elemek	364
Tolsztoj és a törvény	366
A Kreutzer-szonáta	367
A művész figyelme konkrétumokra irányul	368
Figurák	369
Az író kíváncsiságának szkematikus képe	369
Az író és a gondolkodó figyelmének különbségei	370
Tolsztoj konkrétumokból levont törvényei	371
A gondolkodó szkematikus képe	372
A gondolkodás és víziók emberének alkati különbségei	372
A vízió és gondolat antagonizmusa	373
Az absztrakcióra való képesség és a vízió együttes adománya	374
Újra Shakespeara gondolatairól	375
Shakespeara a társadalmi erkölcs szolgálatában	375
Tolsztoj jósága vízióban	376
Az ideák művészete	377
Stilizálás és szimbólika	377
Az ideát konkréten megmutatni	378
Az ideát újból vérrel itatni	378
Konkrétumok, amelyek az ideára tesznek figyelmesség	379
Esztéta-lelkek a stilizálás világában	380
Képzőművészeti stilizáció	380
Külső és belső szemlélet	381
Tizedik előadás	383
A kilencedik előadás összefoglalása	385
Az elképzelés határairól	386
A végtelen elképzelés lehetetlen	387
A matematikusok képzelete	387
Hipotézis és képzelet	387
A gyászoló színésznő és a modellje	388
A gyászolók színészete	389
A művészi teremtés lelki feltételeiről	389
Kedv nélkül létezik-e művészi teremtés?	389
Fájdalmas élményekkel élettejesen hatni	391
A levertség nem teremt	391
Az élményen művészi célból változtatni: ehhez distancia kell	391
Az élmény közelsége árt a műnek. A túl nagy távolság is	393
"Túlságosan fáj. Nem megy."	394
A tudatos akarat árt az alkotásnak	394
Feladatok a művészetben	395
A művész erőfölöslege	395
Gyermeki kedély és a művészet	396
A naivitás princípiuma úgy a művészben mint a műélvezőben	397
A nem-tragikus élmények szükséges távlata	398
Az életképesség szükséges távlata	399
Az emlékezés optimális távlata	400
A múlt nagy távolságai	401
A történelmi művészetről	402
Történelmi hűség	403
A történelmi rekonstrukció módjai	403
A régmúltak legendái	405
Kellemes élmények túlságos közelsége	406
A káosz és elrendeződése	406
Latens emlékezés	407
Élményeink elrendeződése és újabb zűrzavara	407
Az ihlet és a latens emlékezés	407
Tizenegyedik előadás	411
A tizedik előadás összefoglalása	413
Az indulatokról és indulatmenetekről általában	414
Az indulatok robbantóhullámszerű indítékai	416
Az indulat megjelenési formái indulatot keltenek	417
Az indnulatok automatizmusa	417
A mi néger zenéink jellemzése	420
Az indulatok szeretik az ismétlődést	422
Az indulatok lefolyása	423
Gazdátlan indulatok	426
A periódus forma-alkotó	427
Az indulat dalol	428
Mi szeretjük indulatainkat	430
Indulat és érzelem	431
Az indulati készség polarizációja	432
Indulatmenetek látomás nélkül	433
Látomás nélkül az indulat nem hoz létre művészetet	434
A dal melodikája	442
Periodicitás és préformáció	444
Periodicitás és ritmus	449
Szabad vers és indulat	451
Tizenkettedik előadás	453
A tizenegyedik előadás összefoglalója	455
Az indulatmenet és ábrázolás együttesének szemléltető levezetése	457
Az illusztráció jelentősége	458
A rossz vers mint jó zenei szöveg	459
Elbeszélő művek megzenésítésének lehetetlensége	460
Gondolatok zene útján való kifejezése	461
A pátoszról általában	461
Értelem és indulat	462
A szillogizmus eredete	463
Dal-forma és szillogizmusz	464
Az egész anyag bölcseleti összegolalása	467
A világ egységéről részeinek összefolalásáról	468
A gondolat és művészet rendjének közös eredete	471
A művészet és a rend	472
Az értelem és indulat együttes rendje	473
Az élő-beszéd periódusai	473
Az elbeszélő próza periódusai	475
A gondolat-ritmus rotációja	476
Az északi elbeszélők ritmikai tonalitása	479
Mikor bánik tehetségével jól a művész?	479
A művész legsajátosabb hangvételéről	480
Mi a "recul"? És mi a prolongált ihlet?	481
Ki a művész elképzelt olvasója?	482
A tizenkettedik előadás összefoglalója	483
Utóhang	485
Kis Pintér Imre: Néhány megjegyzés az új kiadáshoz	489