| Bóka László: Füst Milán tanítása | 25 |
| Előszó | 43 |
| Előszó a második kiadáshoz | 49 |
| Első előadás | |
| Filozófia és naivitás | 53 |
| A három filozófiai főkérdés | 55 |
| A szépség vizsgálata | 56 |
| A Kant-féle érdektelenség | 57 |
| Szeretni: ez bekebelezési vágyat is jelent | 58 |
| Kielégülés a szépségben | 59 |
| Mi az a tetszés? | 60 |
| A tetszés mint élettani jelenség | 61 |
| A stendhali meghatározás | 62 |
| A művészet eredetének melankóliás elemei | 64 |
| A szépség mint erkölcsi előzmény | 66 |
| A szépség intenzitása | 66 |
| A szépség önzésünknek is jót ígér | 67 |
| A valóság szépségei és a művészetéi | 69 |
| A művészet mai kritériumai | 72 |
| A művészet kritériumai az Újkorban | 73 |
| Az építészet, mint különös művészet | 75 |
| A szemlélet és a gondolat határtalansága | 77 |
| A világ megismerhetőségének határtalansága | 78 |
| Előlegezett konklúziók a gondolkodásban | 79 |
| Vélemény: stagnálás a gondolkodásban | 80 |
| Vegetatívánk szerepe a meggyőződés kialakulásában | 81 |
| A dedukció praktikuma | 82 |
| A praktikus szemlélet jogosultsága | 83 |
| A művészet célja: szórakoztat, mulattat, tükröz | 84 |
| Művészet és életismeret | 86 |
| Hitetlenség a képzelettel szemben | 87 |
| A művészet gyönyörködtessen | 89 |
| A művészet eredete: utánzás? tükröződés? | 90 |
| A testünk díszítése | 91 |
| A testi szépség feledteti a test használhatóságát | 92 |
| Képzeletben kijavítjuk életünket | 93 |
| Képzelgések folytán való kielégülések | 95 |
| Tökéletlen élmények kijavítása | 96 |
| Az élmények feláldozása | 98 |
| Műkedvelők és riporterek élményhűsége | 98 |
| L'esprit d'escalier | 99 |
| Gyónás. A tények ereje | 100 |
| A művészet: határtalan korrektúra | 101 |
| Sérülteké a művészet | 104 |
| A művész és a nélkülözés | 104 |
| Művészet és elmúlás | 105 |
| Múlt és jövő: merő irracionalitás | 106 |
| A maradandóság illúziója | 107 |
| Emlékezet és maradandóság | 108 |
| Tiltakozás az elmúlás ellen | 108 |
| A közlés eredendő szükségessége | 109 |
| A funkckió öröme | 112 |
| Hiúság | 113 |
| Tolsztoj: a művészet mérges gyümölcs | 114 |
| Második előadás | |
| Az első előadás összefoglalása | 119 |
| Élmény és művészet | 120 |
| Valóság és művészet nem keverhető össze | 120 |
| A világ nagy egysége és a kompozíció | 123 |
| A festmények kerete és a szobrok talpazata | 128 |
| A szobrászat és a valóság | 128 |
| Az élmény alkotó-elemei | 129 |
| Élmény és szóbeli előadás | 130 |
| A lét birtokolhatatlansága | 131 |
| A lélek jelene | 132 |
| A valóság a képzelet műve | 133 |
| A képzelet struktúra-kedvelő | 134 |
| A képzelet összefoglal | 134 |
| A képzelet élet-kedvelő, antropomorf, egocentrikus | 135 |
| A képzelet optimikus hajlamai | 136 |
| A valóság ingerei | 138 |
| A valóság rekonstrukciója élőszóban | 139 |
| Túlzás és mértékletesség az előadásban | 140 |
| Az előadó tárgyilagossága | 141 |
| A hazugok művészete | 142 |
| Kép és indulat | 142 |
| Az előadó személyisége a rekonstrukcióban | 143 |
| A szavak sorsa | 144 |
| Írásban való rekonstrukció | 144 |
| Szónoklat gyorsírásban | 144 |
| Gesztusok kifejezése szavakban | 145 |
| A valóság hatástalan a művészetben | 146 |
| Amit elhiszek, az még nem szép | 146 |
| A valóságot muszáj elhinni, a művészt is kényszerítsen erre | 147 |
| A valóságban más a meggyőző, mint a művészetben | 149 |
| Közbenső összefoglalás | 150 |
| Élményeink tükre-e művészet? | 151 |
| A valóság művészi kompozíciói | 152 |
| Az elhallgatások praktikája | 153 |
| A szobrászat külön világa | 153 |
| A képzelet szereti, ha maga teremt | 157 |
| Rejtélyességek | 157 |
| Illúziók | 158 |
| Egy érzéki részlet az egész helyett | 158 |
| Túl sok részlet elképzelhetetlen | 158 |
| Amit kevésbbé ismerünk, jobban megihlet | 159 |
| A képzelet szabad lengése | 160 |
| Káprázatainkat elhisszük | 162 |
| A káprázatban rosszul hatnak a valóság elemei | 164 |
| Káprázat egyes jelek alapján | 165 |
| Utánzás és művészi utánképzés | 166 |
| A képzelet ingerlése | 168 |
| A művészi ábrázolás túlzása | 168 |
| Kezdeti ellenállás a művel szemben | 169 |
| Az átélés erkölcsi okai | 169 |
| Az átélés attraktív okai | 170 |
| Önzés okozta átélés | 171 |
| Az átélés hatásai | 171 |
| "Te én vagyok" a művészetben | 171 |
| Váltakozó azonosulás | 172 |
| Ki kivel azonosítja magát? | 174 |
| A szép és jó összefüggései. Intrikusok | 175 |
| Önzés és erkölcsi parancs | 177 |
| Az erkölcsi parancs célszerűsége | 178 |
| A jónak és rossznak megkülönböztetése már maga is erkölcsi tény | 180 |
| Minden földi evangélium az elesetteket védi | 181 |
| Az isteni szózat, mint erkölcsi parancs | 182 |
| Önzésünk és erkölcsiségünk kapcsosatai | 183 |
| Az erkölcsi parancs és hiúságunk | 183 |
| Az erkölcsi parancs és a jutalom reménye | 184 |
| Az erkölcsi parancs öncélúsága | 186 |
| Az öncélú jóság irracionalitása | 186 |
| Az erkölcsi parancs kivitele | 189 |
| Bűnözőkkel való együttérzésünk | 190 |
| A világrend képzeletének fontossága | 191 |
| Rend után vágyunk a műalkotásban is | 192 |
| Alapvető erkölcsi tétel a műben | 192 |
| A Machbeth hidege | 193 |
| A kép szégsége és a bűn | 193 |
| A komikum és gúny, mint képcsökkentés | 195 |
| A nevetségesség művészetellenes pricípiumai | 196 |
| A "nevetséges" az értelem ingere | 197 |
| Humor és páthosz | 199 |
| Indulatos gúny, mint nagy művészet | 200 |
| Tragikum, mint a művészet legfőbb anyaga | 200 |
| A művészet keletkezésének tragikus ingerei | 201 |
| A boldogság: veszteglés | 204 |
| A sérült váza példája | 205 |
| A szenvedély nagyobb felületet mutat | 206 |
| Harmadik előadás | |
| A második előadás összefoglalása | 209 |
| Kultúra és civilizáció | 213 |
| Kultúra és műveltség | 214 |
| Nép és artificiális kultúra | 214 |
| A munkásság kultúrája | 215 |
| A Szovjet a nép kultúráért | 216 |
| A kultúra tanításának szükségessége | 216 |
| Hamann a művészetek ősiségéről | 217 |
| A művészet kezdetei | 218 |
| Hamann az angyalok nyelvéről | 218 |
| A kifejezés a létezéshez képest hamisítás | 219 |
| A létezés beszéde az angyali nyelv | 220 |
| Hamann a jelenések hatalmáról | 221 |
| A látomás gyönyöre és a jelen idő | 221 |
| Vegetatív egzisztenciák és a látomás | 223 |
| Vegetatív egzisztenciánk és a zene | 225 |
| Vegetatív egzisztenciánk és a tánc | 227 |
| A költői művek, különösen a líra külön világa | 229 |
| A gondolat és a szív | 234 |
| Az értelem küzdelme az állattal | 234 |
| Az értelem tesz emberré | 235 |
| Az értelem küzdelme tesz emberré | 235 |
| Az értelem túlbecsülése | 236 |
| A logikai rend vágya | 237 |
| A rend vágya úgy a vegetatívában, mint az értelemben | 237 |
| A szépség ősi követelménye | 238 |
| Konkrétum: zűrzavar, - absztrakció: rend | 238 |
| Az absztrakciók logikus tisztasága | 239 |
| Az absztrakció anyagtalansága | 240 |
| A művészetben gondolatot keresni | 240 |
| Az állati és emberi figyelem örömei | 242 |
| A hallucinatív öröm más, mint az értelemé | 243 |
| Vegetatív szisztémák gyönyörei | 243 |
| A művészet becse | 244 |
| Művészet és naivitás | 244 |
| Konkrét legyen a kép | 246 |
| Poe Edgar a művész hatásvadászatáról | 248 |
| A részletek értéke | 248 |
| A képzelet autonómiája | 249 |
| Retrospektív értékelése a szukcesszív műnek | 249 |
| Igéző részletek | 250 |
| Sok részlet helyett egy-egy | 250 |
| Nem szükséges sokat látnunk egy alakból | 252 |
| Hamis ítélkezés a művészetről | 254 |
| Megint az élmény iránti hűségről? | 257 |
| A megfigyelések túlértékelése | 258 |
| Lélekanalízis határai az irodalomban | 261 |
| A lélek indulatmeneteinek kifejezése | 262 |
| A szív idézete: líra | 263 |
| A mások érzéseinek kifejezése | 263 |
| Meghatottságunk nem a mű értéket dicséri | 264 |
| Meghatottságunk rászed minket | 265 |
| Átélni más, mint elhinni valamit | 267 |
| A tudományosan helyes lélekanalyzis a művészetben hamisan hathat | 267 |
| A lélek jelenjen meg testi formában | 270 |
| A mélységek, - die Tiefe | 272 |
| Nem feltárni, - külsőségekkel mélyre hatni | 272 |
| Mikor éli ki magát a kép? | 273 |
| Mi az életteljesség? | 274 |
| A művészet életet-igenlő tendenciája | 275 |
| A megfigyelések sora még nem élő szervezet | 276 |
| Ami és, az egységesen jön létre | 276 |
| A művész ihlete nagyrészben egységérzés | 277 |
| Negyedik előadás | |
| A harmadik előadás összefoglalása | 281 |
| A vázlatkönyv jelentősége | 283 |
| Lélekzetvételi periódusok | 284 |
| Az elbeszélés tempója. Periódusok | 285 |
| A lavína példája és a lassúsági határ | 286 |
| Kűlső ingerek, mint az alkotás lendítői | 288 |
| A lendület struktúrát hoz létre | 290 |
| Egyéni példa a lendület szükségességéről | 291 |
| A kezdet lendületi jelentősége az alkotásban | 293 |
| Példa a lendülettelen és a lendületes előadásra | 296 |
| A szervezet beszéde több, mint az akaraté | 297 |
| A szervezet beszéde több, mint a kicsi | 297 |
| Dickens bőséges termése | 299 |
| Dosztojevszki bősége | 299 |
| A regény állítólagos aranykora | 300 |
| Utánozni csak a gyengeséget lehet | 301 |
| A pszichológizálás százada | 301 |
| A neo-flauberti iskola és a fogalmazás túlértékelése | 302 |
| Művészi mesterfogások | 304 |
| Puritanizmus a szépség halála | 306 |
| Puritanizmus és egyszerűség közti különbség | 308 |
| A szorgalom elfajzott regényei | 309 |
| Világnagyságok a riportázs szolgálatában | 310 |
| Kleopátra egy hisztériás kis mai cica volt | 311 |
| A művészet alapvető princípiumai efemer-jellegűek-e? | 312 |
| A szépség életkor szerinti változásai | 314 |
| A szépség-ideál változásainak egyéb okai | 317 |
| A torz iránt való hajlamunk | 324 |
| A torz iránt való hajlamunk eredete | 325 |
| A szép és csúnya változó koordinátái | 327 |
| A művészi látás irányító hatásáról | 329 |
| A torzítás helye a művészetekben | 331 |
| A mozgás csakugyan életet jelent-e? | 333 |
| Életet képzelünk bele az élettelenbe | 334 |
| Az életteljesség vágya a legmagasabbrendű kívánságunk | 335 |
| Ötödik előadás | |
| A negyedik előadás összefoglalása | 339 |
| A gépiesség, mint ideál | 341 |
| Ami életteljes, abban a rend s avval ellentmondó princípiumok is benne foglaltatnak | 342 |
| A gépisség lelkesítő hatásai | 344 |
| Gépiesség az életformánkban | 345 |
| Az új építészet a szabályosság szolgálatában | 346 |
| A képzelet más struktúrát szeret, mint az értelem | 347 |
| A képzelet struktúrái | 348 |
| Az értelem struktúrái | 349 |
| A képzelet életteljes princípiumai | 350 |
| Amit a képzelet felvesz, annak új életet is ad | 351 |
| Aminek a képzelet új életet ad, abból új örömök is adódnak | 351 |
| Példák a szenzibilizációra | 352 |
| További példák a szenzibilizációra | 353 |
| A művészetben képzeletünket semmi se kötelezi | 354 |
| A valóság kötelezi képzeletünket | 355 |
| Szenzibilizáció és hiperesztézia | 355 |
| Mi a szenzibilizáció? | 356 |
| Praktikus tanácsok kezdő tanulmányírók számára | 357 |
| Művészet és értelem | 358 |
| Esszé-kultúra | 360 |
| A zenei tanulmányról | 362 |
| A képzőművészeti tanulmányról | 363 |
| Az irodalmi tanulmányról | 365 |
| Az érzékletesség hatása jobban jellemezhető, mint a formáé | 367 |
| A szépséget képpel lehet legjobban kifejezni | 368 |
| A lélek alighanem mindent élővé változtat át | 368 |
| A szavak hallucinatív hatásánk fokozása | 369 |
| A rózsa példája: hogy mint fokozható a kép hallucinatív ereje | 370 |
| Nem hinni kell a szót: átélni | 371 |
| Ami dallamos, az jobban átérezhető | 371 |
| Ami gazdagabb asszociációt kelt, az jobban átélhető | 371 |
| A szó érzéki ereje környezetétől is függ | 373 |
| Az egységes kompozíció hatása a részletre | 375 |
| Az élmény és műalkotás kapcsolata | 375 |
| Riporter, műkedvelő, művész | 376 |
| Fell kell áldozni az élményt a szépség javára | 376 |
| Életrajzok és önéletrajzok | 378 |
| Az élményből esetleg semmi se marad | 378 |
| A művészet önkénye | 379 |
| A természet utánzása-e a művészet? | 380 |
| A művészet, mint öncél | 381 |
| A művész számra minden létező a művészetért van | 382 |
| "Költő hazudj, csak rajt' ne fogjanak" | 383 |
| "Nem a való hát: annak égi mása" | 384 |
| A valóság megszépítése | 385 |
| A hős rokonszenves-e? | 387 |
| Az író rokonszenves-e? | 387 |
| Ha a mű tárgya keserű is: életörömöt adjon | 388 |
| Ami csúnya, élvezetesen legyen ábrázolva | 390 |
| Hatodik előadás | |
| Az ötödik előadás összefoglalása | 395 |
| A kompozíció szükségessége a művészet másnemű szépségeit bizonyítja | 397 |
| A művészetben való örömeink behatóbb vizsgálata | 397 |
| Pieter Breugel szörnyetegei | 398 |
| Az önző képzelet tematikus attrakciói | 399 |
| A szörnyűségek tamatikus határai | 1401 |
| Dürer kínzó látományai és Mattia Grűnewald monumentalitása | 402 |
| A mű szépsége különválik-e a témájától? | 405 |
| Tibeti lélektan | 406 |
| Irodalmi példák az önző képzelet attrakcióira | 415 |
| Egyéb attraktív elementumok | 417 |
| Szörnyűségek attraktív elemek nélkül | 418 |
| A leggyötrőbb olvasmány példája | 419 |
| Raszkolnyikov álma a lovacskáról | 420 |
| A realizmusról általában | 422 |
| Naturalizmus és verizmus | 427 |
| Az érdekeségről általában | 432 |
| Az akció érdekességéről | 433 |
| A valóság és művészet egyforma érdekessége | 433 |
| Az érdekesség durva pillérei | 434 |
| Ami csak érdekes, az még nem szép | 435 |
| A ponyva és a műalkotás érdekessége | 436 |
| A Lear kiály érdekessége | 437 |
| Az érdedesség voltakép szintén az életteljességet szolgálja | 438 |
| Naiv és nem naiv-költészet | 439 |
| A naiv elbeszélés és a mese édessége | 441 |
| Naiv intrikusok, naiv bonyodalom | 442 |
| Erkölcsi tétel a naiv művészetben | 443 |
| Szórakozás a naiv művészetben | 443 |
| A nem-naiv irodalmi művek bonyodalma és vég-kifejlete | 444 |
| A naivitás egyes ismérveiről | 4447 |
| A nem-naiv művészet témáinak intenzívebb átélése | 451 |
| A lovacska halálának érdekessége | 453 |
| A valóság rendetlensége s a művészet rendezettsége | 454 |
| Az indulatok természetéről | 455 |
| Gyötrelmes történet feszültségek nélkül | 457 |
| A valóság jelensége mindenkor jelenésként hasson a művészre | 460 |
| A megszokás veszedelme | 461 |
| A csoda lelki előfeltételeiről | 461 |
| A gyermek számára a jelenség: jelenés | 462 |
| Renenerálódó figyelem | 463 |
| Az észrevétel frisseségénél kezdődik a művészet | 464 |
| A szavak csengésének hiperesztéziája | 465 |
| A nyelvek fejlődése az absztrakciók felé vezet | 466 |
| A szavak érzéki képeinek és eredeti értelmének kopoása | 466 |
| Eredetileg gyönyörű szóképek elkopása | 467 |
| Új hasonlat, vagy új szókép erő ad a szónak | 468 |
| A hasonlatokról | 469 |
| A hasonlat mozgalmat hoz létre a képzeletben | 469 |
| A hasonlat, mint lendületi periódus | 471 |
| A hasonlatnak erénye a tökéletlenség | 472 |
| Ajánlható pongyolaság a hasonlatban s viszont egy csodálatos pontosság példája | 472 |
| Hetedik előadás | |
| A hatodik előadás összefoglalása | 477 |
| Még további példák a hasonlatosság erejéről | 480 |
| A beszédszerű írói előadás jelentősége | 481 |
| Az improvizációról | 483 |
| Példa a végleges modellálásra | 484 |
| Példa a bizonytalanabb modellálásra | 484 |
| További példák a habozó, bizonytalan előadásra | 486 |
| A figyelem ritmikus és szünetes dinamikája | 487 |
| Képzelet és ideiglenesség | 490 |
| A status nascendi nagyobb hatásáról | 491 |
| A lélek változó és mozzanatos természete | 492 |
| A képzelet rendre törekszik, de a rend eredetére is kiváncsi | 493 |
| Amorf emlékjelek a struktúrákon | 494 |
| Pongyolaság - A kezdet és vég amorf pontjai | 495 |
| Vázlatosak és tökéletesítők | 498 |
| A dionűzoszi és apollóni művészet | 501 |
| Rögtönzés az akusztikus művészetekben | 501 |
| Újdonságok a művészetben | 503 |
| A látomás újdonságairól | 503 |
| A meglepetés mint újdonság | 505 |
| A hirtelenség hatásai | 506 |
| A régi szóképek eredetéről | 507 |
| Asszociációs távolságok egymás mellé helyezése | 508 |
| Az újdonság múlékony hatása | 509 |
| Az újdonság, mint művészettörténeti érték | 510 |
| Iskolát csinálni: ez is művészettörténeti jelenség | 510 |
| A mindenáron való eredetiség vágya | 511 |
| Az újítés érdeme elenyészik | 513 |
| A mű fennmaradásához szerencse is kell | 513 |
| A mű fennmaradása mégis értékei mellett bizonyít | 514 |
| Nagy művészek, akik nem voltak újítók | 515 |
| Epigonizmus | 516 |
| Újdonság az életszemléletben | 517 |
| A festészetben kifejeződő világszemléleti újdonság | 518 |
| A szónak érzéi és értelmi határairól | 520 |
| Tipikus kép és fogalmi kép | 521 |
| Szimbolum és allegoria | 522 |
| Nyolcadik előadás | |
| A hetedik előadás összefoglalása | 527 |
| Világszemléletünknek művészet által való befolyásolása | 530 |
| Az államfenntartók és a művészet hatalma | 531 |
| Új szemlélet új látomás nélkül | 532 |
| Szokatlan világszemlélet szokatlan látomásokon | 534 |
| Az egyéni forradalom revíziót jelent | 535 |
| A gyerekkor emlékei, mint a konzervatív érzések eredete | 536 |
| A konzervatizmusról | 537 |
| Az ideális konszervatizmus érték-védelme | 538 |
| A konszervatizmus önző motívumai | 539 |
| Az öregség konszervatizmusa | 541 |
| A revízió átértékelései | 544 |
| Amit destrukciónak neveztek el | 547 |
| A megalkuvások szükségszerűsége | 548 |
| Ismétlés: A művészi újítás és új világszemlélet koindenciája | 549 |
| Új világszemlélet mint kaland | 551 |
| Értelmi elemek a művészetben | 554 |
| Példa a direkt jellemzésre | 556 |
| Az értelmi jellemzésről | 557 |
| A vélemény: értelmi jellemzés | 558 |
| Véleményünket közölni: nem művészet | 559 |
| Száműzve van-e az értelem szava az irodalomból? | 560 |
| Az állandó jelenítés kibírhatatlan | 561 |
| A novellista állandó jelenítési vágya | 562 |
| Az értelem szava néha pihentetően hat a műben? | 563 |
| Az írónak és hőseinek értelmisége | 565 |
| Shakespeare gondolati periódusai | 565 |
| Kilencedik előadás | |
| A nyolcadik előadás összefoglalója | 571 |
| Hosszabb időszak összefoglaló előadása az irodalomban | 575 |
| Michael Kohlhaas | 575 |
| Megint az érdekességről. Olasz elbeszélők | 577 |
| A népi elbeszélők tempója és rejtett jelenítése a Michael Kohlhaasban | 578 |
| A szóbeli jelenítés korlátai | 579 |
| Az érzéki észlelet és értelmi ítélet érintkezési pontja | 581 |
| A művészek értelmiségéről | 583 |
| Az okosság és ostobaság mint gyűjtő-fogalmak | 583 |
| Az értelmiség kritériumai s ebben: logikai, érzelmi és erkölcsi elemek | 586 |
| Tolsztoj és a törvény | 590 |
| A Kreutzer-szonáta | 592 |
| A művész figyelme konkrétumokra irányul | 594 |
| Figurák | 595 |
| Az író kíváncsiságának szkematikus képe | 595 |
| Az író és a gondolkodó figyelmének különbségei | 596 |
| Tolsztoj konkrétumokból levont törvényei | 598 |
| A gondolkodó szkematikus képe | 599 |
| A gondolkodás és víziók emberének alkati különbségei | 600 |
| A vízió és gondolat antagonizmusa | 602 |
| Az absztrakcióra való képesség és a vízió emberének alkati különbségei | 603 |
| Újra Shakespeara gondolatairól | 604 |
| Shakespeara a társadalmi erkölcs szolgálatában | 605 |
| A mondanivaló improvizációs mozzanatossága | 606 |
| Tolsztoj jósága vízióban | 607 |
| Az ideák művészete | 607 |
| Stilizálás és szimbólika | 608 |
| Az ideát konkréten megmutatni | 609 |
| Az ideát újból vérrel itatni | 610 |
| Konkrétumok, amelyek az ideára tesznek figyelmesség | 611 |
| Esztéta-lelkek a stilizálás világában | 613 |
| Képzőművészeti stilizáció | 613 |
| Külső és belső szemlélet | 614 |
| Tizedik előadás | |
| A kilencedik előadás összefoglalása | 617 |
| Az elképzelés határairól | 619 |
| A végtelen elképzelés lehetetlen | 620 |
| A matematikusok képzelete | 621 |
| Hipotézis és képzelet | 621 |
| A gyászoló színésznő és a modellje | 622 |
| A gyászolók színészete | 623 |
| A művészi teremtés lelki feltételeiről | 624 |
| Kedv nélkül létezik-e művészi teremtés? | 624 |
| Fájdalmas élményekkel élettejesen hatni | 626 |
| A levertség nem teremt | 627 |
| Az élményen művészi célból változtatni: ehhez distancia kell | 627 |
| Az élmény közelsége árt a műnek. A túl nagy távolság is | 630 |
| "Túlságosan fáj. Nem megy." | 632 |
| A tudatos akarat árt az alkotásnak | 633 |
| Feladatok a művészetben | 633 |
| A művész erőfölöslege | 634 |
| Gyermeki kedély és a művészet | 635 |
| A naivitás princípiuma úgy a művészben mint a műélvezőben | 637 |
| A nem-tragikus élmények szükséges távlata | 639 |
| Az életképesség szükséges távlata | 639 |
| Az emlékezés optimális távlata | 641 |
| A múlt nagy távolságai | 642 |
| A történelmi művészetről | 644 |
| Történelmi hűség | 646 |
| A történelmi rekonstrukció módjai | 647 |
| A régmúltak legendái | 649 |
| Kellemes élmények túlságos közelsége | 651 |
| A káosz és elrendeződése | 652 |
| Latens emlékezés | 653 |
| Élményeink elrendeződése és újabb zűrzavara | 653 |
| Az ihlet és a latens emlékezés | 654 |
| Tizenegyedik előadás | |
| A tizedik előadás összefoglalása | 661 |
| Az indulatokról és indulatmenetekről általában | 664 |
| Az indulatok robbantóhullámszerű indítékai | 666 |
| Az indulat megjelenési formái indulatot keltenek | 668 |
| Az indnulatok automatizmusa | 669 |
| A mi néger zenéink jellemzése | 673 |
| Az indulatok szeretik az ismétlődést | 676 |
| Az indulatok lefolyása | 678 |
| Gazdátlan indulatok | 682 |
| A periódus forma-alkotó | 684 |
| Az indulat dalol | 686 |
| Mi szeretjük indulatainkat | 689 |
| Indulat és érzelem | 691 |
| Az indulati készség polarizációja | 692 |
| Indulatmenetek látomás nélkül | 694 |
| Látomás nélkül az indulat nem hoz létre művészetet | 695 |
| A dal melodikája | 708 |
| Periodicitás és préformáció | 710 |
| Periodicitás és ritmus | 717 |
| Szabad vers és indulat | 721 |
| Tizenkettedik előadás | |
| A tizenegyedik előadás összefoglalója | 725 |
| Az indulatmenet és ábrázolás együttesének szemléltető levezetése | 729 |
| Az illusztráció jelentősége | 731 |
| A rossz vers mint jó zenei szöveg | 732 |
| Elbeszélő művek megzenésítésének lehetetlensége | 733 |
| Gondolatok zene útján való kifejezése | 735 |
| A pátoszról általában | 735 |
| Értelem és indulat | 736 |
| A szillogizmus eredete | 739 |
| Dal-forma és szillogizmusz | 741 |
| Az egész anyag bölcseleti összegolalása | 745 |
| A világ egységéről részeinek összefolalásáról | 746 |
| A gondolat és művészet rendjének közös eredete | 752 |
| A művészet és a rend | 754 |
| Az értelem és indulat együttes rendje | 755 |
| Az élő-beszéd periódusai | 756 |
| Az elbeszélő próza periódusai | 759 |
| A gondolat-ritmus rotációja | 760 |
| Az északi elbeszélők ritmikai tonalitása | 764 |
| Mikor bánik tehetségével jól a művész? | 765 |
| A művész legsajátosabb hangvételéről | 766 |
| Mi a "recul"? És mi a prolongált ihlet? | 768 |
| Ki a művész elképzelt olvasója? | 770 |
| A tizenkettedik előadás összefoglalója | 772 |
| Utóhang | 775 |
