kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 540 oldal |
| Sorozatcím: | A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Az 1903-dik évi illetmény negyedik kötete. Nyomatta: Hornyánszky V. cs. és kir. udvari könyvnyomdája, Budapesten. |
| Előszó | |
| Le Play élete | 1 |
| Le Play módszere | 18 |
| Le Play tanítása | 20 |
| A munkásviszonyok reformja. A szerző tájékoztatója a harmadik kiadáshoz | 129 |
| 1877-ki utóirat | 136 |
| A jó és a rossz megkülönböztetése | |
| Miért szükséges a jót a rossztól jóelőre megkülönböztetni? | 137 |
| A jó és a rossz a műhelyben | 140 |
| A munkás-személyzet s a vezető osztályok | 142 |
| A műhelybeli hayomány s a tízparancsolat | 147 |
| A társadalmi tekintélyek a hagyományos szokások őrei | 148 |
| A hagyományos szokás a család háromféle formája mellett | 151 |
| A boldogulás vagy a hanyatlás a műhelyben s a nemzetben | 155 |
| A jó és a rossz a kényszer és a szabadság rendszere mellett | 157 |
| A jó és a rossz földrajza | 165 |
| A jó és a rossz a történelemben | 171 |
| A történelem hat korszaka Francziaország földjén | 179 |
| Első időszak (1600-300. Kr. e.): a pásztorkodó és földmívelő gallok boldogulása | 180 |
| Második időszak (300. Kr. e.-496. Kr. u.) Gallia hanyatlása a nagy városok uralma s a római központosítás alatt | 183 |
| Harmadik időszak (496-1270.): a két keresztény papság versenyének köszönhető boldogulás a hűbéri intézmények uralma alatt | 186 |
| Negyedik időszak (1270-1589): a papság s a királyság romlottsága által előidézett hanyatlás az utolsó Valois-k alatt | 195 |
| Ötödik időszak (1589-1661.) a két keresztény egyház versenye következtében beállott boldogulás a két első Bourbon alatt | 202 |
| Hatodik időszak (1661 óta): a hitetlenség által előidézett hanyatlás az önkényes királyság romlottsága s a forradalom erőszakosságai alatt | 209 |
| A közeli reform tünetei | 222 |
| A jó gyakorlata, vagyis a hagyományos szokás | |
| A hagyományos szokás a jót hat lényeges eszközzel tartja fenn | 231 |
| Első szokás: hogy a munkaadó és a munkás között a kölcsönös szegődség állandó | 234 |
| Második szokás: a teljes egyetértés a munkabér megállapítására nézve | 237 |
| Harmadik szokás: a műhelybeli munka kapcsolata a házi, mezei vagy kézműiparral | 240 |
| Negyedik szokás: a takarékosság megszokása, mely a család fenmaradását s a sarjak elhelyezését biztosítja | 244 |
| Ötödik szokás: a feloldhatatlan egység a család és tűzhelye közt | 246 |
| Hatodik szokás: a nő tisztelete és oltalmazása | 252 |
| A rossz beözönlése, vagyis a romlottság | |
| A rossz eredete | 257 |
| A jelenlegi időszak bajainak különös sajátságai | 261 |
| A rossz beözönlésének két főalakja | 264 |
| Angliában a baj a hagyományos szokás elhagyásából eredt | 265 |
| Francziaországban a baj a tízparancsolat elfeledéséből származott | 268 |
| Miként veszett ki Francziaországban Isten, az atya s a nő tisztelete? | 270 |
| Mikép rombolta szét a tisztelet kiveszése a hat hagyományos szokást? | 277 |
| A jóhoz való visszatérés vagy a reform | |
| A tisztelet három alakjához s a hat hagyományos szokáshoz való visszatérés | 281 |
| Hogy állítható helyre Francziaországban Isten tisztelete? | 283 |
| Hogy áll majd helyre az atyai tekintély? | 291 |
| Mindent egybevetve, a megújhodás feltételei: a vallás visszaállítása, a végrendelkezési jog visszaadása s a csábítás korlátozása | 295 |
| Az ellenvetések s a válaszok | |
| Válasz a vallást illető ellenvetésekre | 299 |
| Első ellenvetés: Isten eszméjét a természettudomány megczáfolja | 300 |
| Második ellenvetés: a vallások előnyeit a papi romlottságból eredő hátrányok megsemmisítik | 311 |
| Harmadik ellenvetés: a katholiczizmus a népek szabadságával s a modern szellem legjobb törekvéseivel összeférhetetlenné vált | 313 |
| Felelet a végrendelkezési szabadságot illető ellenvetésre | 324 |
| Negyedik ellenvetés: természet szerint az örökséghez mindegyik gyermeknek egyforma joga van | 325 |
| Ötödik ellenvetés: a végrendelkezési szabadságot úgy az 1789-iki elvek, mint az első császárság hagyományai elítélték | 328 |
| Hatodik ellenvetés: a gyermekek örökösödési joga meggátolja az atyákkal szemben gyakorolt botrányos örökségmegkaparítást | 329 |
| Hetedik ellenvetés: a végrendelkezési szabadságot a franczia nemzet erkölcse is visszautasítja | 335 |
| Felelet a csábítás megtorlására vonatkozó ellenvetésekre | 346 |
| Nyolcadik ellenvetés: a csábítás nem bűn, mert két egyenlőn szabad akarat megegyezése | 347 |
| Kilenczedik ellenvetés a csábítás dolgában való felelősség a gazdagokat szorongatásnak és igazságtalanságnak tenné ki | 349 |
| A nehézségek s a megoldás | |
| A reformot főképp a jóról s rosszról való téves felfogás késlelteti | 355 |
| A reform késése hat főakadályra vezethető vissza | 357 |
| Első nehézség: a forradalmi szellem s a nemzeti szokások megvetése | 358 |
| Második nehézség: a társadalmi tekintélyek összezsugorodása | 362 |
| Harmadik nehézség: a törvényhozók s a hivatalnokok túlságos beavatkozása | 367 |
| Negyedik nehézség: a szónokok és írók szertelen befolyása | 372 |
| Ötödik nehézség: a nyelv megromlása s négy szóval való visszaélés | 375 |
| A szabadság szóval való visszaélés | 378 |
| A haladás szóval való visszaélés | 382 |
| Az egyenlőség szóval való visszaélés | 384 |
| A demokráczia szóval való visszaélés | 390 |
| Hatodik nehézség: a kormányformáknak tulajdonított túlzott fontosság | 404 |
| A hat nehézség megoldása mintanépek követése s a boldogulás időszakainak szokásaihoz való visszatésér által | 407 |
| A minták megválasztása a népek összehasonlító megfigyelése alapján | 411 |
| A természetes feltételek, melyek a népekre nézve Isten s a közbéke tiszteletbentartását megkönnyítik | 414 |
| Az Isten tisztletét legjobban fentartó vallásos intézmények | 416 |
| A közbékét leginkább fenntartó polgári intézmények | 421 |
| A magánélet mintái a családban, a műhelyben, az egyházközségekben s a testületekben | 423 |
| A helyi kormányzat mintái a vidéki megyékben s a városi községben | 429 |
| A központi kormányzat mintái a tartományban és az államban | 440 |
| Korunk egy nagy minta-nemzete | 463 |
| A reform elvének s gyakorlati kivitelének összefoglalása | 469 |
| A magánosok s a kormányzók szerepe a reform kezdetén | 475 |
| Függelék | 480 |
| Tiszamenti jobbágy | |
| Előleges megfigyelések a különböző családtagokat illetőleg | 495 |
| A talaj, az ipar s a nép állapota | 495 |
| A család polgári állapota | 497 |
| Vallás és erkölcsi szokások | 498 |
| Közegészségügy | 498 |
| A család rangja | 499 |
| Vagyona (bútor és ruházat nélkül) | 499 |
| Segítség | 500 |
| Munka és ipar | 501 |
| Eledel és étkezés | 502 |
| Lakás, bútor, ruházat | 503 |
| Szórakozások | 506 |
| Az élet főbb időszakai | 506 |
| A család anyagi és erkölcsi jólétét biztosító szokások és intézmények | 508 |
| Az évi jövedelem költségvetése | 509 |
| A társadalmi szervezetre vonatkozó fontos tények | 512 |
| A magyar Alföld egy falusi községnek alkata | 512 |
| A jobbágy robotja | 513 |
| A kisgazdaságok osztatlan megtartásának előnyeiről s a szertelen elaprózódás hátrányairól | 515 |
| Mily módon szerzi meg a jobbágy-család a még szükséges földet? | 515 |
| A Magyarország társadalmi szervezetében 1846 és 1855 közt beállott változások | 516 |
| Név- és tárgymutató | 517 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.