Lébény könyve

Előszó

Lébény könyve című terjedelmes munkája a figyelmünket lekötő, élvezetes olvasmány. Egy életen át gyűjtötte össze mindazt, amit szeretett falujáról talált olvasmányaiban. Persze az anyag összehordása nem csak a szándékkal vagy véletlenül kezébe került olvasmányokból történt, hanem tudatos gyűjtés révén is, hiszen az ember különösebb cél nélkül nem ül be a levéltárba, múzeumba és könyvtárba, hogy több ezer oldalnyi ügyiratot, kéziratokat és újságokat lapozzon át. Minden érdekessége és változatossága mellett maga a keresgélés, olvasgatás is fárasztó, hát még ezek betűhív lemásolása/másoltatása, számítógépre vitele és a rengeteg évszám, név, korabeli helyesírással írt mondatok ellenőrzése. Embert próbáló feladat.
A szerző mégis vállalkozott rá, és becsületére legyen mondva, nem sajnálta a fáradságot. Mint a méhek, kaptárba hordott minden méznek valót: az időszámításunk előtti V. évezredtől 2006 végéig hétezer év eseményeit és adatait Lébényről és környékéről. Bármennyire szigorúan válogatott is, néha ki kellett tekintenie a falu környékére, Moson megyébe, sőt az országos történésekre is, hogy az összefüggések láthatóvá váljanak. Nem volt számára elhanyagolható adat a nagy nemzeti összefoglalásokban, adattárakban, statisztikákban, összeírásokban, helyismereti tanulmányokban, levéltári anyagokban és újságokban.
Pontosan nem is tudom megmondani, hogy mi Kiszeli Lajos könyvének a műfaja, mert egyszerre helytörténeti adatbázis, kronológia, falutörténet, krónika és szöveggyűjtemény. Találunk benne ásatási eredményt; történeti és hadi eseményeket; természeti csapásokról szóló beszámolót; birtok- és adóösszeírást; egyházlátogatási jegyzőkönyveket; szabadságharcok, zendülések és világháborúk áldozatainak névsorait; iskolai tanrendeket; a település fejlődésére, gyarapodására vonatkozó adatokat és még ezernyi mást, többek között azt a szenzációt is, hogy 1931-ben Lébény fölött átrepült egy Zeppelin léghajó. A legfőbb rendező elv az időrend, néha utalásokat találunk korábbi vagy későbbi eseményekre. S bár a nagy történelmi sorsfordulók (1848/49, 1918/19, 1945, 1956, 1989/90) Lébényben is okoztak izgalmakat, változásokat, a könyv 90%-a - nagyon helyesen - a hétköznapi történelemről, az aktuális mindennapi életről szól. Szép példája ennek - sok más mellett - az óvári uradalomhoz tartozó helységek számára 1635-ben kiadott rendtartás érdemi teljességű közlése a falvak életének szabályozásáról. De örömünkre találkozunk e műben úrbéri szabályozással, céhszabályzatokkal, periratokból, végrendeletekből, jegyzőkönyvekből, hagyatéki leltárakból, összeírásokból stb. közölt részletekkel, amelyek amellett, hogy szövegükben őrzik a korabeli életmódot, hagyományokat, szokásokat, erkölcsi elveket és gazdasági szabályokat, egyúttal értékes nyelvemlékek is. Élvezettel olvastam a helyi Hudy István segédjegyző 1861-ből Lébényről szóló versét, Boldini Rezső millenniumra írt lírai művét, Kreskay Antal plébános emlékbeszédét a meggyilkolt Erzsébet királynéról, a Lébényi Kaszinó Alapszabályát és Erdő Péter bíborosnak a falu büszkeségét jelentő templom 800 éves évfordulóján (2006. aug. 13.) az ünnepi szentmisén mondott beszédét. A munkát végül a település vezetőinek (bírák, jegyzők, plébánosok, iskolaigazgatók, polgármesterek stb.) névsorai zárják.
Kiszeli Lajos a forrásokban lévő 96 kiváló történeti művön kívül a mosonmagyaróvári levéltárban, múzeumban és könyvtárban, valamint a helyi irattárakban folytatott gyűjtést. Szöveg közben jelezte szóbeli adatközlőit és a periodikák címeit, egyéb esetekben a forrásmű sorszámára utalt. Vissza