1.160.368

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Légtechnika

Egyetemi jegyzet az Építészmérnöki Kar hallgató részére

Szerző
Budapest
Kiadó: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 155 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A helyiségek, terek, épületek levegője különféle szennyeződések következtében mindig tartalmaz egészségre káros anyagokat, így friss levegővel való kicserélése szükségszerű. Szellőzés alatt a... Tovább

Előszó

A helyiségek, terek, épületek levegője különféle szennyeződések következtében mindig tartalmaz egészségre káros anyagokat, így friss levegővel való kicserélése szükségszerű. Szellőzés alatt a helyiség szennyezett levegőjének eltávolítását és külső levegővel való pótlását értjük, mely megvalósulhat kezeletlen vagy kezelt levegővel.
Ez a folyamat létrejöhet spontán, véletlenszerűen, természetes mozgatóerők, mint a levegő sűrűségkülönbségéből adódó gravitációs felhajtóerő, szél torlónyomása, ill. ezek együttes hatása által. Amennyiben csukott nyílászárókon, réseken játszódik le, filtrációról, amennyiben erre tervezett nyílászárókon, zsalukon át valósul meg, természetes szellőzésről beszélünk.
Létrejöhet a szellőzés tudatos, szabályozott formában is, ez esetben a légmozgást elektromos energia felhasználásával, ventillátorok alkalmazásával tartjuk fenn. A szellőzésnek ezt a formáját mesterséges szellőzésnek nevezzük.
A kívánt levegőparaméter értékeket a helyiség funkciója, míg a légcsere mértékét a behozott és a helyiségben felszabaduló légszennyeződések összessége határozza meg. A belső tér megkívánt mikroklíma paraméterei különböző épülettípusoknál - lakó-, köz-, ipari-, állattartási - általában eltérőek, ezeket a benntartózkodók komfortigényei, technológiai követelmények, optimális takarmányhasznosítás, illetve ezek együttes jelentkezése esetén kölcsönös engedmények alakítják.
A légtechnikával kapcsolatos ismeretanyag igen fontos az építészmérnökök számára, mivel műszaki, gazdasági, esztétikai szempontokat egyaránt szem előtt tartó megoldás csak kölcsönös engedmények során valósulhat meg.
Az épület konfigurációja, választott szerkezetei lényegesen befolyásolják a légtechnikai rendszerek kialakítását, és viszont, ezáltal a beruházási- és üzemköltségeket is. A várható kiadások viszont már a feladat kitűzésénél megfogalmazódnak, kialakulnak, így kívánatos, hogy a folyamatos egyeztetés a tervezés első lépéseinél megkezdődjön.
A légtechnikai rendszerek az építész tervkoncepciót nagymértékben, olykor alapvetően befolyásolják, helyfoglalásuk, nagy keresztmetszetű légcsatornák, fal- és födémáttöréseik, szabadba telepített hűtőtornyok, léghűtéses kondenzátorok, homlokzati képet befolyásoló rácsok, álmennyezetek, álpadlók, statikus és dinamikus födém- és falterhelés, zajterhelés, befúvó és elszívó rácsok elhelyezése, enteriőr, komplett klímatechnikai szerelőszintek révén.
Ugyanígy szükséges figyelembe venni, hogy az épületek telepítése, tájolása, az uralkodó szélirány, alaprajzi elrendezés, az opaque és transzparens szerkezetek mérete, tagoltsága, alakja, napsugárzás elleni védelme, mind olyan tényező, mely számottevő hatást gyakorol légtechnikai rendszer kialakítására, ezáltal költségeire. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 3
1. ALAPFOGALMAK 5
1.1. A levegő 5
1.1.1. Száraz levegő 5
1.1.2. Nedves levegő 5
1.1.3. Levegő állapotjelzői 5
1.2.Természetes szellőztetés 6
1.2.1. Filtrációs levegőforgalom 7
1.2.2. Természetes szellőztetés 7
1.2.3. A természetes szellőzés méretezése 7
1.3. Mesterséges szellőztetés 9
1.3.1. Szellőztető berendezés 9
1.3.2. Szellőztető légfűtés 16
1.3.3. Ködtelenítés 17
1.3.4. Szellőző léghűtés 18
1.3.5. Klímatizálás 22
1.3.6. Ipari szellőzés 26
1.3.7. Pneumatikus anyagszállítás 27
1.4. Légtechnikai rendszerekkel kapcsolatos általános elvek 27
1.4.1. Szellőző légáram meghatározása légcseretényezővel 27
1.4.2. Szellőző légáram és befuvási hőmérséklet összefüggése 28
1.4.3. Légtechnikai rendszer folyamatos, szakaszos üzeme 29
1.4.4. Épületszerkezetek átszellőztetése, passzív hűtés 30
2. LEVEGŐ ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI A LÉGTECHNIKAI RENDSZEREKBEN 31
2.1. Az i-x diagram felépítése 31
2.2. Állapotváltozások irányjelzője az i-x diagramban 32
2.3. Különböző állapotú légáramok keverése 36
2.4. A levegő melegítése 38
2.5. A levegő hűtése 39
2.6. Vízgőz bevezetése a levegőbe 39
2.7. Víz keverése a levegővel 42
3. LÉGVEZETÉS AZ ÉPÜLETBEN/HELYISÉGBEN 51
3.1. Légtechnikai rendszer nyomásdiagramja 51
3.2. Nyomásviszonyok a helyiségekben 52
3.2.1. Túlnyomásos szellőzés 52
3.2.2. Depressziós szellőzés 53
3.2.3. Kiegyenlített szellőzés 54
3.3. Levegő bevezetése a helyiségbe 55
3.4. Levegő elszívása a helyiségből 57
3.5. Légvezetési rendszerek a helyiségben 57
3.5.1. A kiszorításos légvezetési rendszer 58
3.5.2. Indukciós légvezetési rendszer 59
4. LÉGTECHNIKAI BERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI 63
4.1. Ventilátorok 63
4.2. Légszűrők, porleválasztók 69
4.3. Léghevítők, léghűtők (kaloriferek) 76
4.4. Hővisszanyerők 78
4.5. Nedves hőcserélő kamrák 81
4.6. Levegőkezelő központok 82
4.7. Légcsatornák 85
4.8. Külső levegő vétel, elhasznált levegő kifúvás szerkezetei 90
4.9. Levegő befúvó és elszívó szerkezetek 94
5. LÉGTECHNIKAI BERENDEZÉSEK KIALAKÍTÁSA 101
5.1. A légtechnikai berendezések felosztása 101
5.2. A légtechnikai berendezés elvi kapcsolása 102
5.3. Szellőztető berendezések 102
5.3.1. Szellőztető berendezés kiegészítő légkezelés nélkül 103
5.3.2. Szellőztető-léghűtő berendezés 104
5.3.3. Szellőztető-léghűtő berendezés 105
5.3.4. Szellőztető-légfűtő-léghűtő berendezés 105
5.3.5. Szellőztető berendezés nedvesítéssel 105
5.3.6. Szellőztető berendezés szárítással 105
5.3.7. Szellőztető berendezés nedvesítéssel és szárítással 106
5.4. Klímaberendezések 107
5.4.1. Központi klímaberendezések 107
5.4.2. Primer levegős klímaberendezések 113
5.5*. Az ipari technológiát kiszolgáló berendezések 117
5.5.1. Helyi elszívó berendezések 117
5.5.2 Por- és forgácselszívás 120
5.5.3. Légfüggönyök 122
5.5.4. Tisztatér berendezések 126
5.5.5. Szárító berendezések 131
6. KÜLÖNBÖZŐ ÉPÜLETEK ÉS HELYISÉGEK LÉGTECHNIKAI RENDSZEREI 133
6.1. Színházak, mozik 134
6.2. Uszodák 138
6.3. Üzemcsarnokok 142
6.4. Áruházak 145
6.5. Istállók 148
6.6. Szellőző gépházak kialakítása 151
6.6.1. A szellőző gépház kialakítása 152
6.6.2. Szellőző gépházak helyigénye 153
6.6.3. A szellőző gépház elhelyezése 154
6.6.4. Szellőző gépház a pincében 154
6.6.5. Szellőző gépház a tetőn 154
6.6.6. Szellőző gépház elhelyezése közbenső szinten 154
6.6.7. Szellőző gépház a pincében és a tetőn 155
IRODALOMJEGYZÉK
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem