Előszó
A helyiségek, terek, épületek levegője különféle szennyeződések következtében mindig tartalmaz egészségre káros anyagokat, így friss levegővel való kicserélése szükségszerű. Szellőzés alatt a helyiség szennyezett levegőjének eltávolítását és külső levegővel való pótlását értjük, mely megvalósulhat kezeletlen vagy kezelt levegővel.
Ez a folyamat létrejöhet spontán, véletlenszerűen, természetes mozgatóerők, mint a levegő sűrűségkülönbségéből adódó gravitációs felhajtóerő, szél torlónyomása, ill. ezek együttes hatása által. Amennyiben csukott nyílászárókon, réseken játszódik le, filtrációról, amennyiben erre tervezett nyílászárókon, zsalukon át valósul meg, természetes szellőzésről beszélünk.
Létrejöhet a szellőzés tudatos, szabályozott formában is, ez esetben a légmozgást elektromos energia felhasználásával, ventillátorok alkalmazásával tartjuk fenn. A szellőzésnek ezt a formáját mesterséges szellőzésnek nevezzük.
A kívánt levegőparaméter értékeket a helyiség funkciója, míg a légcsere mértékét a behozott és a helyiségben felszabaduló légszennyeződések összessége határozza meg. A belső tér megkívánt mikroklíma paraméterei különböző épülettípusoknál - lakó-, köz-, ipari-, állattartási - általában eltérőek, ezeket a benntartózkodók komfortigényei, technológiai követelmények, optimális takarmányhasznosítás, illetve ezek együttes jelentkezése esetén kölcsönös engedmények alakítják.
A légtechnikával kapcsolatos ismeretanyag igen fontos az építészmérnökök számára, mivel műszaki, gazdasági, esztétikai szempontokat egyaránt szem előtt tartó megoldás csak kölcsönös engedmények során valósulhat meg.
Az épület konfigurációja, választott szerkezetei lényegesen befolyásolják a légtechnikai rendszerek kialakítását, és viszont, ezáltal a beruházási- és üzemköltségeket is. A várható kiadások viszont már a feladat kitűzésénél megfogalmazódnak, kialakulnak, így kívánatos, hogy a folyamatos egyeztetés a tervezés első lépéseinél megkezdődjön.
A légtechnikai rendszerek az építész tervkoncepciót nagymértékben, olykor alapvetően befolyásolják, helyfoglalásuk, nagy keresztmetszetű légcsatornák, fal- és födémáttöréseik, szabadba telepített hűtőtornyok, léghűtéses kondenzátorok, homlokzati képet befolyásoló rácsok, álmennyezetek, álpadlók, statikus és dinamikus födém- és falterhelés, zajterhelés, befúvó és elszívó rácsok elhelyezése, enteriőr, komplett klímatechnikai szerelőszintek révén.
Ugyanígy szükséges figyelembe venni, hogy az épületek telepítése, tájolása, az uralkodó szélirány, alaprajzi elrendezés, az opaque és transzparens szerkezetek mérete, tagoltsága, alakja, napsugárzás elleni védelme, mind olyan tényező, mely számottevő hatást gyakorol légtechnikai rendszer kialakítására, ezáltal költségeire.
Vissza