Bányászati felszínek növényzete, talajai és újrahasznosítási lehetőségei a Mecsek térségében

Fülszöveg

A természeti környezet legnagyobb és legradikálisabb károsítója az ipar, amelyhez a kitermelő iparág, vagyis a bányászat is tartozik. Jelen munkában a Föld kőzetburkából (a litoszférából) történő anyagkitermelés környezetre gyakorolt hatását igyekszem bemutatni hazánk egy nem nagy kiterjedésű kistájának, a Mecsek hegységnek a példáján. A kötet anyagát közel 40 év kutatómunkájából született publikációimból állítottam össze. Bár a bányászati tevékenység a földfelszínnek csak viszonylag kis részére terjed ki, de az ágazat - felszínátalakító jellege miatt - nagyon sok helyen idéz elő radikális környezeti változásokat, károsodásokat. A könyv első része ezekkel a károsodásokkal és a nyomukban létrejött további hatásokkal foglalkozik. Ehhez kapcsolódóan kerül sor a Mecsek területén található bányászati felszínek morfológiai, klimatikus, hidrológiai, edafikus és biológiai sajátosságainak ismertetésére, átfogó képet nyújtva az egyes felszínek növényzetéről és talajairól. A mű második felében - a bányászati felszínek termőhelyi adottságainak értékelését követően - a bányászat által okozott károk enyhítésének lehetőségeivel, vagyis a terület rekultivációjával megoldható rehabilitációjának módjaival ismertetem meg az olvasót. Ezek között kiemelt hasznosítási lehetőségként ajánlható a fásítás, az erdősítés, valamint a különféle gyógynövényfajták termesztése, aminek a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése révén kedvező gazdasági hatásai is lehetnek. Vissza