Magyar lovagkönyv

Tartalom

ELSŐ RÉSZ
1. A magyarországi feudális társadalom fejlődésének szerkezeti vázlata 1848-ig 11
2. Habár a magyar feudalizmus szerkezete, mint majd a későbbiekben láthatjuk, nem teljesen azonos a nyugati, hűbéri feudalizmussal, ámde mégiscsak nyugati mintára épült fel, ezért először tekintsük át a nyugati társadalom felépítését és annak előzményeit! Ezzel egyidejűleg pedig ismerjük meg a lovagság és a királyság intézményét, korai hagyományait, mint a királykoronázás és a lovagavatás szertartásait! 14
3. Az európai feudalizmus kezdete, A frank birodalom területén a Nyugati Római Szent Birodalom újraéledése, majd ebből Franciaország és a régi nyugati római császárság jogutódjaként tovább folytatódó Német Nemzeti Római Szent birodalom létrejötte, A pápai állam megalapítása, császári hűbérként 19
4. Visszaugorva a Nyugati Római Szent Birodalom létrejöttének előzményeihez! 24
5. Róma vázlatos története 27
6. Visszatérve Constantinus császár idejébe, a 325 utáni időbe 35
7. A király az Egyház által felkent uralkodó 39
8. Ismerkedjünk meg a koronázás lényegével! 42
9. A koronának, mint hatalmi szimbólumnak az eredete 48
10. Visszatekintés a kora-középkori koronázásokra Európában A keresztény koronázás eredete, koronázási ceremóniák 53
11. A király egyház által felkent személy és lovag is! 77
12. A nyugati feudális hierarchia így épül fel 91
13. Mielőtt folytatnánk, az összefüggések áttekinthetősége végett nézzük meg a korai Árpád-kor hierarchikus szerkezetének összefoglalását! 104
14. A főrend kialakulása és fejlődése az Árpád-kortól 115
15. A XIII. századtól a bárói rend alakulása 118
16. A Bárók feladata hadszervezés és országkormányzás, részvétel a királyi tanácsban 119
17. A XIV. századtól a bárói rend alakulásának részletes áttekintése, Miként jöttek létre az óriásbirtokok? A honor és zálogbirtok fogalma, A társadalmi előzmények 123
18. A bárói rang és cím Magyarországon 135
19. A grófi rang Magyarországon 138
20. A hercegi rang és cím Magyarországon 145
21. Mi a hitbizomány? 158
22. A Római Szent Birodalmi grófi cím megjelenése Erdélyben 160
23. Az örökös főispánság megjelenése Magyarországon 162
24. A XVI. századtól, gyakorlatilag az alispán irányította a vármegyét. A vármegyei „főurak" 165
25. A XV. században és a XVI. század első felében szereplő fogalmak: úri rend, szegénynemesi rend 167
26. A lovagi tisztség és méltóság kettős értelmezése 169
27. Valakit többször is lovaggá lehet avatni! Példánk most is Nagy-Britannia 171
28. Most tekintsük át még egyszer a hűbéri társadalom szerkezetét! 174
29. Egy német krónikában Walter lovag így lett hűbérese Kopasz Károlynak 182
30. A feudális láncolatban végül az egyház is helyet kapott 185
31. A feudális társadalmi szerkezet részeként tekintsük át az egyházi hierarchiát is, a kezdeti állapottól! 187
32. Visszaugorva az egyháztörténethez 193
33. A pápa, mint Isten földi helytartója, a Cluny reform 198
34. A lovagság méltósága 203
35. Európa térképe az első keresztes hadjáratok idején 210
36. A három nagy egyházi lovagrend: a Templomosok, a Johanniták és a Teuton (német) lovagrend 223
37. A keresztes háborúk folytán a sajátságos viszonyok sajátságos rendeknek adtak életet: 251
39. A Sárkányos Társaság 257
40. A szabadkőművesség 270
41. Egy kis heraldika 273
MÁSODIK RÉSZ
1. A magyar uralkodók névsora, időrendi táblázata és trónöröklési jogcíme 312
2. Az erdélyi fejedelmek névsora, időrendben (Magyarázó jegyzetekkel ellátva) 389
3. A Római pápák és a római császárok névsora 413

Témakörök