Leigázott föld

Fülszöveg

Wasilewska a legismertebb lengyel írónő. Magyarul most először megjelenő regényében egy Bug-menti falu életét ábrázolja az első világháború előtti időből. E parasztok legtöbbje néhány hold rosszul művelt, kiszikkadt földön gazdálkodik, kiszolgáltatva az időjárás szeszélyeinek. Nyomorúságuk legfőbb oka mégis a falu határát fojtogató és egyre jobban összeszűkítő hatalmas grófi uradalom. Sóvárogva tekintenek a gróf hatalmas erdeire és jóltáplált földjeire, a gyűlölet a szívtelen és zsarnok gróf iránt egyre inkább elhatalmasodik bennük. A gróf az uralmon lévő földbirtokos arisztokrácia tipikus képviselője, telhetetlen és mohó. Fogcsikorgatva teszi a legkisebb - egyébként jogos - engedményt is a falu parasztjainak, a család - néhai jobbágyainak. Egyetlen gallyat, egyetlen szem vadontermő szamócát nem enged a hatalmas erdőségekből elvinni, egyetlen sovány keszeget sem kifogni a folyóból, pedig a parasztokat szárazság idején sokszor ez mentené meg az éhhaláltól. A nép jogos haragja bosszúvá érik ; a regény utolsó, felejthetetlen jelenetében, a regény egyik főszereplőjével, az ingadozó tanítóval együtt az olvasó végigéli, amint a falu egész népe felvonul a kastély elé és az eget rövidesen az égő kastélyból áradó fekete füst borítja el. A kastély pusztulása az egész rothadó lengyel arisztokrácia pusztulását jelképezi. - A kitűnő regény Mészáros István gondos fordításában jelenik meg. Vissza