| A mondattan (szintaxis) tárgya és részei | 3 |
| A mondat fogalma, keletkezése és tagolódása | 6 |
| A mondatmeghatározások | 13 |
| A mondat nyelvi formája. A mondatalkotás eszközei, a mondattani kifejező eszközök | 21 |
| A mondatok osztályozása, a mondatok fajai | 32 |
| Szerkezeti osztályozás | 32 |
| A mondatok osztályozása tartalmi szempontból | 35 |
| Közlő mondatok | 35 |
| Kérdő mondatok | 39 |
| Minőség (alak) szerinti osztályozás | 43 |
| Szószerkezetek - mondatrészek | 46 |
| A szószerkezetek fogalma | 47 |
| A szószerkezetek fajai | 50 |
| A szószerkezetek szófaji és alaktani vonatkozásai | 52 |
| Az alany-állítmány (predikatív) szerkezet | 54 |
| A predikatív szerkezet állítmányi funkciójú tagja | 56 |
| A névszói állítmányi szerkezet | 57 |
| Az igés állítmányi szerkezet | 58 |
| Az összetett (névszói-igei) állítmányi szerkezet | 59 |
| Az állítmányi szerkezet alanyi funkciójú tagja | 60 |
| Egyeztetés a predikatív szerkezetben | 62 |
| A tárgyas (objectális) szerkezet | 66 |
| Kialakulása | 66 |
| A tárgyas szerkezet tagjai | 67 |
| A tárgyas szerkezet jelentéstani szempontból | 67 |
| A tárgyas szerkezet szófaji szempontból | 68 |
| A tárgyas szerkezet alaki vizsgálata | 69 |
| Az igei tag alaki vonatkozásai | 71 |
| A határozós szerkezetek | 75 |
| A határozós szerkezetek kialakulása és fogalma | 75 |
| A határozók rendszere | 82 |
| Az egyes határozófajták kialakulása | 82 |
| A határozók osztályozásának alapja | 86 |
| A magyar határozók rendszere | 87 |
| A határozók kifejező eszközei | 90 |
| A határozós szerkezetek bővített tagja | 93 |
| A magyar határozórendszer | 96 |
| A helyhatározók | 96 |
| Az időhatározók | 113 |
| Az állapothatározók | 119 |
| A módozathatározók | 127 |
| Az okhatározó | 132 |
| A célhatározó | 134 |
| Az állandó határozók | 135 |
| A jelzős szerkezetek | 141 |
| A jelzős szerkezetek kialakulása és fogalma | 141 |
| A jelzős szerkezetek mondatbeli szerepe | 143 |
| A jelzők rendszere | 144 |
| A minősítő jelzős szerkezet | 145 |
| A minősítő jelzős szerkezet alaki vonatkozásai | 145 |
| A jelzett szó szófaja és mondatbeli szerepe | 147 |
| Az elől álló, tulajdonképpeni minősítő jelző | 149 |
| A tulajdonságjelző | 149 |
| Fogalma és kérdései | |
| A tulajdonságjelző jelentésárnyalatai | |
| A tulajdonságjelző szófaja | |
| A számjelző | 156 |
| Fogalma és kérdései | |
| A számjelző jelentésárnyalatai | |
| A számjelző szófaja | |
| A kijelölő vagy meghatározó jelző | 157 |
| Fogalma és kérdései | |
| A kijelölő vagy meghatározó jelző alakja | |
| A kijelölő vagy meghatározó jelző szófaja | |
| Az utójelző vagy értelmező | 163 |
| Az értelmező fogalma és kialakulása | 163 |
| Az értelmezős szerkezet alaki sajátságai | 164 |
| Az értelmező jelzős szerkezet szófajai | 165 |
| A birtokos jelzős szerkezet | 167 |
| A birtokos szerkezet fogalma és kérdései | 167 |
| A birtokos szerkezet mondatbeli szerepe | 167 |
| A birtokos szerkezet jelentésvonatkozásai | 168 |
| A birtokos szerkezet alaki sajátságai | 170 |
| A szófajok szerepe a birtokos szerkezetben | 175 |
Folytatás Microsoft-tal