Leíró magyar szövegtan

Szerző

Lektor

'Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	509 oldal
Sorozatcím:	Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-379-422-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyv címe magyarázatra szorul, ugyanis szövegről többféle megközelítésben lehet beszélni. Ez a munka a nyelvész, a stiliszta szemszögéből vállalkozik erre. Ha úgy tetszik, egyfajta szövegtan ez,... Tovább

Tartalom

Előszó	15
Szövegtan - textológia - szövegtudomány	17
A szövegtan fogalma	17
A szövegtanulmányozás általános elméletének elnevezései	17
A textológia anya és tárgya	18
A textológiai kutatás célja	18
A textológia feladata	18
A textológia gyökerei	19
A textológia kialakulása és fejlődése	20
A textológia elméleti keretei	22
A szövegtan ágai	22
A szövegtan a tudományok rendszerében	23
A szövegtan helye a nyelvleírás rendszerében	23
A szövegtan kapcsolata más nyelvészeti tudományxágakkal	24
A mondattan és a szövegtan kapcsolata	24
A szövegtan kapcsolata a stilisztikával	24
A szövegtan kapcsolata egyéb tudományágakkal	25
A magyar nyelvű textológia	25
A magyar nyelvű textológia elméletének kidolgozása	25
A magyar nyelvű textológia vázlatos tudománytörténete	26
Összefoglalás	31
Vitakérdés	32
Szakirodalom	32
A szöveg	38
A szöveg szó jelentése és eredete	38
Mi szöveg?	39
Mi egy szöveg?	43
Mi a szöveg?	46
A szöveg elhatárolása a mondathalmaztól	46
A szöveg szembeállítása a szövegmondattal	48
A szöveg az egyes elméleti keretek szemszögéből	49
A szöveg kapcsolódása a langage sz intjeihez	52
A szöveg és a nyelv viszonya	52
Összefoglalás	53
Alapfogalmak és fontos kifejezések	53
Vitakérdés	53
Szakirodalom	54
Textualitás	55
Textualitás	55
A szövegértékűség	56
A szövegértékűség fogalma	56
A szövegértékűséget mutató nyelvi és nem nyelvi jellemzők	57
A szövegösszefüggés	57
A szövegösszefüggés fogalma	57
A szöveg szintjei szerinti szövegösszefüggést eredményező szövegszervező erő fajtái	58
A szövegösszefüggés megvalósulásának foka, erőssége	59
A szövegösszefüggés az utalás iránya szerint	62
A szövegösszefüggés hatósugara	64
A szövegösszefüggés az utalás kiterjedése szerint	66
A szövegösszefüggés az utalás jellege szerint	67
A szövegösszefüggés az utalás mértéke szerint	69
A szövegösszefüggés szövegszintek szerinti eszközei	69
A szövegösszefüggés szövegtípus-függősége	69
Összefoglalás	72
Alapfogalmak és fontos kifejezések	72
Vitakérdés	72
Szakirodalom	73
A szöveg akusztikuma	74
Az élőbeszéd	74
A szövegfonetika tárgya	75
Az elhangzó szöveg fonetikai eszközei	75
A szöveg kötöttségének hatása akusztikumára	76
A beszélt nyelv kötetlen szdövegeinek akusztikus jellemzői	76
Az előadott kötött szövegek akusztikuma	78
A felolvasás akusztikus sajátságai	81
Az írott szöveg akusztikus tagolódását éreztető nyelvi elemek	83
A retorikus jellegű elemek tagoló szerepe	83
A szövegtagolás poétikai eszközei	85
A szövegszók akusztikuma	86
A szöveg ritmikai kohéziója	89
A szöveg artikulációs és intonációs kohéziója	90
A magyar akusztikus stílusideál	90
A tájnyelvi hangzás	90
Az archaikus ejtés	91
A magyaros intonálás megtörése	92
Idegenszerű beszéd	92
Idegen nyelvi hangzás magyar szövegben	92
Hangzáskeverés	93
Belső hallás	94
Összefoglalás	94
Alapfogalmak és fontos kifejezések	97
Vitakérdések	97
szakirodalom	97
A szöveg írott formája	98
Az íráskép	98
Írásforma	99
A nyomdatechnikai eljárások	100
Az írástípusok	109
A betűtípusok	110
Az írásjelhasználat	112
Összefoglalás	123
Alapfogalmak és fontos kifejezések	124
Vitakérdések	124
Szakirodalom	124
Multimediális szövegek	125
A multimediális szöveg	125
A szöveg és a különböző médiumok összefonódásának sajátosságai	127
A látható nyelv a költészetben	128
Betű- és sortipografizálás	128
Vizuális költészet	128
Multumediális szövegek a reklámban, a publicisztikában	134
A multimediális szövegek értelmezése	134
Összefoglalás	135
Alapfogalmak és fontos kifejezések	135
Vitakérdés	135
Szakirodalom	135
Szöveggrammatika	137
A szöveggrammatika fogalma	137
A mondat- és a szöveggrammatika szétválasztása	138
A szövegkonnexitás	139
A konnexitás szöveggrammatikai kifejezőeszközei	140
Egyes szófajok	140
Promondat	151
Anaforikus elemekkel bővített korreferens szavak	152
Utalás ragozással	153
Utalás jelezéssel	154
Az egyenes idézés	155
Összefoglalás	156
Alapfogalmak és fontos kifejezések	159
Vitakérdés	159
Szakirodalom	159
Szövegszemantika	161
A szövegszemantika	161
A szöveg jelentése	161
A szövegkohézió	163
Szövegkohéziót teremtő lehetőségek	164
A kohézió fajtái szemantikai hatókörük szerint	165
A szöveg globális kohéziója	165
A szöveg tematikus szöveghálója	166
A cím	168
A fókuszmondat	172
A tételmondat	173
A szöveg indító és záró mondata	173
A kulcsszó	174
A szemantikai kapcsolódás	175
Helyet jelölő szemantikai kötőelemek	179
Az időt jelölő szemantikai kötőelemek	179
A szöveg lineáris kohéziója	181
Korreferencia	181
Mezőösszefüggés	185
Asszociációs mező	188
Mellérendelő kötőszók	189
Szemantikai hiány	192
Összefoglalás	195
Alapfogalmak és fontos kifejezések	198
Vitakérdés	198
Szakirodalom	198
Szövegpragmatika	200
A szövegpragmatika fogalma	200
A szövegpragmatika fő elméleti forrásai	201
Kommunikációelmélet	201
Beszédaktus-elmélet	204
Grice interakcióelmélete	206
A sikeres kommunikáció leglényegesebb pragmatikai tényezői	207
A szövegértéshez szükséges nyelvi tényezők	207
A szövegértelmezéshez szükséges egyéb (alapvetően) nem nyelvi tényezők	228
Összefoglalás	236
Alapfogalmak és fontos kifejezések	239
Vitakérdés	239
Szakirodalom	239
A szöveg szerkezete	242
A szöveg szerkesztettségi típusai	242
A szövegszerkezet egységei	242
A szövegstruktúra fajtái	243
A szöveg szerkesztettségének általános jellemzői	243
A szöveg mikroszerkezeti egységei	246
A szövegszerkezet alapegysége: a szövegmondat	246
A szövegmondatok kapcsolódásának típusai	248
A mondattömb	250
A konstrukciótípus	250
A bekezdés	251
A szöveg makroszerkezeti egységei	255
A makroszerkezeti egységek funkciója	255
A makroszerkezeti egységek hírértéke	257
A makroszerkezeti egységek terjedelme, aránya	258
A makroszerkezeti egységek megléte vagy hiánya	259
A nyelvi szintektől függő szerkezeti struktúra	260
A szövegtípustól függő szövegszerkezeti egységek	262
A szónoki beszédek szokásos szerkezeti felépítése	264
Összefoglalás	268
Alapfogalmak és fontos kifejezések	272
Vitakérdések	273
Szakirodalom	273
Szövegtipológia	275
Intuitív szövegtípus-kompetencia	275
Szövegtipológia	277
Szövegtípus	277
A szövegtipológia elméleti keretei	277
A szövegtipológia-alkotás alapfeltételei	278
Szövegtipológia-fajták	278
Szövegtipizálás a szöveg belső jellemzői szerint	279
Szövegtipizálás a szövegen kívüli tényezők figyelembevételével	280
Szövegosztályozás a szöveg belső és külső tényezői alapján	280
A magyar szövegtipológia	280
Szövegtípus-szembenállások	283
A nyelvhasználat szabályozottsága	283
A közlemény közege	284
Az információ iránya	287
A közlemény jellege	290
A közlemény funkciója	290
A közlemény tárgya	291
A szövegtípus hatóköre	292
Szövegtípusok átalakulása	292
Szövegtipizálási gondok	293
Összefoglalás	293
Alapfogalmak és fontos kifejezések	294
Vitakérdés	294
Szakirodalom	294
A szöveg stílusa	296
A szöveg és a stílus viszonya	296
A szövegtan és a stilisztika kapcsolata	296
Stíluskohézió	297
A stíluskohézió legfőbb stiláris eszközei	297
A hangzáspárhuzamok és -ellentétek	298
A szöveg stílusára kiható szhó- és kifejezéskészlet	299
A mondatépítés mint szövegstílus-jellemző	300
A mondatkapcsolással összefüggő mondatalkotás	302
A mondatsorozatot vagy szövegegészt átfogó stilisztikai alakzatok	304
A képek	309
A stílus ökonómiája	318
A stylusárnyalat	320
A műfajiság	321
Egyetlen nyelvi-stiláris eszköz dominánssá válása	323
Összefoglalás	325
Alapfogalmak és fontos kifejezések	328
Vitakérdés	328
Szakirodalom	328
Szövegek közötti összefüggés	329
A szövegek közötti kapcsolat típusai	329
A radiális kohézió	329
Intertextuális kohézió	330
A szövegköziség	332
A szövegköziség jellemzőiu	335
A szövegköziség okai	335
A szövegköziség típusai	339
Az "intertextualitás"	339
Paratextualitás	346
Metatextualitás	347
Hypertextualitás	348
Architextualitás	353
Összefoglalás	353
Alapfogalmak és fontos kifejezések	355
Vitakérdés	355
Szakirodalom	355
Szövegalkotás	357
A szövegalkotás mibenléte	357
A szövegalkotás feltételei	358
A szövegalkotás körülményei	358
A szónoki beszéd kidolgozásának fázisai	359
A szövegalkotás szabályai	359
A szövegképző szabályok	359
A művészi szövegképzés	370
Szövegjavítás	372
Szövegkorrekció-típusok	373
Összefoglalás	377
Alapfogalmak és fontos kifejezések	377
Vitakérdés	377
Szakirodalom	377
Szövegbefogadás	379
A szövegbefogadás	379
A szövegbefogadás elméleti keretei	379
A szövegbefogadás (hallás-olvasás) fázisai	380
Befogadói magatartás a szóbeli és az írott szöveg értelmezésekor	380
A szövegértés	381
A szövegértés foka	381
A szövegek informativitása a befogadó számára	381
A szemantikai szövegértést meghatározó tényezők	382
A szöveg megértésének pragmatikai kerete	382
A szövegértés hatékonyságát segítő szövegalkotási tényezők	383
Szöveginterpretáció: szövegértelmezés - szövegmagyarázat	384
A szövegértelmezés folyamata	384
A szövegértelmezés módja	385
Szöveginterpretációs típusok az eljárás, a módszer alapján	385
A szövegtípusok szerinti szövegértelmezés	386
A szöveg hatása	392
Összefoglalás	394
Alapfogalmak és fontos kifejezések	395
Vitakérdés	395
Szakirodalom	395
Textológiai szempontú szövegelemzés	397
A nyelvészeti indíttatású textológiai elemzés mibenléte	397
Tárgya	397
Célja	397
Érvényességi köre	397
Területei	398
A textológiai elemzés módszerei	398
A textológiai elemzés típusai hatókörük szerint	399
A textológiai elemzésnek a szöveg szintjei szerinti főbb szempontjai	400
A textológiai elemzés módszeres lépései	402
Irodalmi szövegek textológiai elemzésének sajátossága	403
Szakirodalom	403
Textológiai szempontú szövegelemzési minták	405
Textológiai elemzések egyetlen kiemelt szempont szerint	405
Határozottság - határozatlanság	405
A párhuzam és az ellentét együttes szövegszervező szerepe	414
Textológiai elemzés két szempont együttes érvényesítésével	416
A szövegpragmatikai adekvátságot biztosító eszközök összefonódása egy reklámszövegben	416
A stiláris adekvátságot érvényre juttató korreferencia	426
Komplex textológiai elemzés	438
Egymondatos vers textológiai vizsgálata	438
Részszöveg szövegtani megközelítése	443
Leíró jellegű vers szövegtani elemzése	451
Vitakérdés	460
Szakirodalom	460
Textológiai fogalomtár	463
A textológiai szakirodalomból	477
Jelmagyarázat	499
Rövidítések feloldása	499
Név- és tárgymutató	501