| Előszó | 15 |
| Szövegtan - textológia - szövegtudomány | 17 |
| A szövegtan fogalma | 17 |
| A szövegtanulmányozás általános elméletének elnevezései | 17 |
| A textológia anya és tárgya | 18 |
| A textológiai kutatás célja | 18 |
| A textológia feladata | 18 |
| A textológia gyökerei | 19 |
| A textológia kialakulása és fejlődése | 20 |
| A textológia elméleti keretei | 22 |
| A szövegtan ágai | 22 |
| A szövegtan a tudományok rendszerében | 23 |
| A szövegtan helye a nyelvleírás rendszerében | 23 |
| A szövegtan kapcsolata más nyelvészeti tudományxágakkal | 24 |
| A mondattan és a szövegtan kapcsolata | 24 |
| A szövegtan kapcsolata a stilisztikával | 24 |
| A szövegtan kapcsolata egyéb tudományágakkal | 25 |
| A magyar nyelvű textológia | 25 |
| A magyar nyelvű textológia elméletének kidolgozása | 25 |
| A magyar nyelvű textológia vázlatos tudománytörténete | 26 |
| Összefoglalás | 31 |
| Vitakérdés | 32 |
| Szakirodalom | 32 |
| A szöveg | 38 |
| A szöveg szó jelentése és eredete | 38 |
| Mi szöveg? | 39 |
| Mi egy szöveg? | 43 |
| Mi a szöveg? | 46 |
| A szöveg elhatárolása a mondathalmaztól | 46 |
| A szöveg szembeállítása a szövegmondattal | 48 |
| A szöveg az egyes elméleti keretek szemszögéből | 49 |
| A szöveg kapcsolódása a langage sz intjeihez | 52 |
| A szöveg és a nyelv viszonya | 52 |
| Összefoglalás | 53 |
| Alapfogalmak és fontos kifejezések | 53 |
| Vitakérdés | 53 |
| Szakirodalom | 54 |
| Textualitás | 55 |
| Textualitás | 55 |
| A szövegértékűség | 56 |
| A szövegértékűség fogalma | 56 |
| A szövegértékűséget mutató nyelvi és nem nyelvi jellemzők | 57 |
| A szövegösszefüggés | 57 |
| A szövegösszefüggés fogalma | 57 |
| A szöveg szintjei szerinti szövegösszefüggést eredményező szövegszervező erő fajtái | 58 |
| A szövegösszefüggés megvalósulásának foka, erőssége | 59 |
| A szövegösszefüggés az utalás iránya szerint | 62 |
| A szövegösszefüggés hatósugara | 64 |
| A szövegösszefüggés az utalás kiterjedése szerint | 66 |
| A szövegösszefüggés az utalás jellege szerint | 67 |
| A szövegösszefüggés az utalás mértéke szerint | 69 |
| A szövegösszefüggés szövegszintek szerinti eszközei | 69 |
| A szövegösszefüggés szövegtípus-függősége | 69 |
| Összefoglalás | 72 |
| Alapfogalmak és fontos kifejezések | 72 |
| Vitakérdés | 72 |
| Szakirodalom | 73 |
| A szöveg akusztikuma | 74 |
| Az élőbeszéd | 74 |
| A szövegfonetika tárgya | 75 |
| Az elhangzó szöveg fonetikai eszközei | 75 |
| A szöveg kötöttségének hatása akusztikumára | 76 |
| A beszélt nyelv kötetlen szdövegeinek akusztikus jellemzői | 76 |
| Az előadott kötött szövegek akusztikuma | 78 |
| A felolvasás akusztikus sajátságai | 81 |
| Az írott szöveg akusztikus tagolódását éreztető nyelvi elemek | 83 |
| A retorikus jellegű elemek tagoló szerepe | 83 |
| A szövegtagolás poétikai eszközei | 85 |
| A szövegszók akusztikuma | 86 |
| A szöveg ritmikai kohéziója | 89 |
| A szöveg artikulációs és intonációs kohéziója | 90 |
| A magyar akusztikus stílusideál | 90 |
| A tájnyelvi hangzás | 90 |
| Az archaikus ejtés | 91 |
| A magyaros intonálás megtörése | 92 |
| Idegenszerű beszéd | 92 |
| Idegen nyelvi hangzás magyar szövegben | 92 |
| Hangzáskeverés | 93 |
| Belső hallás | 94 |
| Összefoglalás | 94 |
| Alapfogalmak és fontos kifejezések | 97 |
| Vitakérdések | 97 |
| szakirodalom | 97 |
| A szöveg írott formája | 98 |
| Az íráskép | 98 |
| Írásforma | 99 |
| A nyomdatechnikai eljárások | 100 |
| Az írástípusok | 109 |
| A betűtípusok | 110 |
| Az írásjelhasználat | 112 |
| Összefoglalás | 123 |
| Alapfogalmak és fontos kifejezések | 124 |
| Vitakérdések | 124 |
| Szakirodalom | 124 |
| Multimediális szövegek | 125 |
| A multimediális szöveg | 125 |
| A szöveg és a különböző médiumok összefonódásának sajátosságai | 127 |
| A látható nyelv a költészetben | 128 |
| Betű- és sortipografizálás | 128 |
| Vizuális költészet | 128 |
| Multumediális szövegek a reklámban, a publicisztikában | 134 |
| A multimediális szövegek értelmezése | 134 |
| Összefoglalás | 135 |
| Alapfogalmak és fontos kifejezések | 135 |
| Vitakérdés | 135 |
| Szakirodalom | 135 |
| Szöveggrammatika | 137 |
| A szöveggrammatika fogalma | 137 |
| A mondat- és a szöveggrammatika szétválasztása | 138 |
| A szövegkonnexitás | 139 |
| A konnexitás szöveggrammatikai kifejezőeszközei | 140 |
| Egyes szófajok | 140 |
| Promondat | 151 |
| Anaforikus elemekkel bővített korreferens szavak | 152 |
| Utalás ragozással | 153 |
| Utalás jelezéssel | 154 |
| Az egyenes idézés | 155 |
| Összefoglalás | 156 |
| Alapfogalmak és fontos kifejezések | 159 |
| Vitakérdés | 159 |
| Szakirodalom | 159 |
| Szövegszemantika | 161 |
| A szövegszemantika | 161 |
| A szöveg jelentése | 161 |
| A szövegkohézió | 163 |
| Szövegkohéziót teremtő lehetőségek | 164 |
| A kohézió fajtái szemantikai hatókörük szerint | 165 |
| A szöveg globális kohéziója | 165 |
| A szöveg tematikus szöveghálója | 166 |
| A cím | 168 |
| A fókuszmondat | 172 |
| A tételmondat | 173 |
| A szöveg indító és záró mondata | 173 |
| A kulcsszó | 174 |
| A szemantikai kapcsolódás | 175 |
| Helyet jelölő szemantikai kötőelemek | 179 |
| Az időt jelölő szemantikai kötőelemek | 179 |
| A szöveg lineáris kohéziója | 181 |
| Korreferencia | 181 |
| Mezőösszefüggés | 185 |
| Asszociációs mező | 188 |
| Mellérendelő kötőszók | 189 |
| Szemantikai hiány | 192 |
| Összefoglalás | 195 |
| Alapfogalmak és fontos kifejezések | 198 |
| Vitakérdés | 198 |
| Szakirodalom | 198 |
| Szövegpragmatika | 200 |
| A szövegpragmatika fogalma | 200 |
| A szövegpragmatika fő elméleti forrásai | 201 |
| Kommunikációelmélet | 201 |
| Beszédaktus-elmélet | 204 |
| Grice interakcióelmélete | 206 |
| A sikeres kommunikáció leglényegesebb pragmatikai tényezői | 207 |
| A szövegértéshez szükséges nyelvi tényezők | 207 |
| A szövegértelmezéshez szükséges egyéb (alapvetően) nem nyelvi tényezők | 228 |
| Összefoglalás | 236 |
| Alapfogalmak és fontos kifejezések | 239 |
| Vitakérdés | 239 |
| Szakirodalom | 239 |
| A szöveg szerkezete | 242 |
| A szöveg szerkesztettségi típusai | 242 |
| A szövegszerkezet egységei | 242 |
| A szövegstruktúra fajtái | 243 |
| A szöveg szerkesztettségének általános jellemzői | 243 |
| A szöveg mikroszerkezeti egységei | 246 |
| A szövegszerkezet alapegysége: a szövegmondat | 246 |
| A szövegmondatok kapcsolódásának típusai | 248 |
| A mondattömb | 250 |
| A konstrukciótípus | 250 |
| A bekezdés | 251 |
| A szöveg makroszerkezeti egységei | 255 |
| A makroszerkezeti egységek funkciója | 255 |
| A makroszerkezeti egységek hírértéke | 257 |
| A makroszerkezeti egységek terjedelme, aránya | 258 |
| A makroszerkezeti egységek megléte vagy hiánya | 259 |
| A nyelvi szintektől függő szerkezeti struktúra | 260 |
| A szövegtípustól függő szövegszerkezeti egységek | 262 |
| A szónoki beszédek szokásos szerkezeti felépítése | 264 |
| Összefoglalás | 268 |
| Alapfogalmak és fontos kifejezések | 272 |
| Vitakérdések | 273 |
| Szakirodalom | 273 |
| Szövegtipológia | 275 |
| Intuitív szövegtípus-kompetencia | 275 |
| Szövegtipológia | 277 |
| Szövegtípus | 277 |
| A szövegtipológia elméleti keretei | 277 |
| A szövegtipológia-alkotás alapfeltételei | 278 |
| Szövegtipológia-fajták | 278 |
| Szövegtipizálás a szöveg belső jellemzői szerint | 279 |
| Szövegtipizálás a szövegen kívüli tényezők figyelembevételével | 280 |
| Szövegosztályozás a szöveg belső és külső tényezői alapján | 280 |
| A magyar szövegtipológia | 280 |
| Szövegtípus-szembenállások | 283 |
| A nyelvhasználat szabályozottsága | 283 |
| A közlemény közege | 284 |
| Az információ iránya | 287 |
| A közlemény jellege | 290 |
| A közlemény funkciója | 290 |
| A közlemény tárgya | 291 |
| A szövegtípus hatóköre | 292 |
| Szövegtípusok átalakulása | 292 |
| Szövegtipizálási gondok | 293 |
| Összefoglalás | 293 |
| Alapfogalmak és fontos kifejezések | 294 |
| Vitakérdés | 294 |
| Szakirodalom | 294 |
| A szöveg stílusa | 296 |
| A szöveg és a stílus viszonya | 296 |
| A szövegtan és a stilisztika kapcsolata | 296 |
| Stíluskohézió | 297 |
| A stíluskohézió legfőbb stiláris eszközei | 297 |
| A hangzáspárhuzamok és -ellentétek | 298 |
| A szöveg stílusára kiható szhó- és kifejezéskészlet | 299 |
| A mondatépítés mint szövegstílus-jellemző | 300 |
| A mondatkapcsolással összefüggő mondatalkotás | 302 |
| A mondatsorozatot vagy szövegegészt átfogó stilisztikai alakzatok | 304 |
| A képek | 309 |
| A stílus ökonómiája | 318 |
| A stylusárnyalat | 320 |
| A műfajiság | 321 |
| Egyetlen nyelvi-stiláris eszköz dominánssá válása | 323 |
| Összefoglalás | 325 |
| Alapfogalmak és fontos kifejezések | 328 |
| Vitakérdés | 328 |
| Szakirodalom | 328 |
| Szövegek közötti összefüggés | 329 |
| A szövegek közötti kapcsolat típusai | 329 |
| A radiális kohézió | 329 |
| Intertextuális kohézió | 330 |
| A szövegköziség | 332 |
| A szövegköziség jellemzőiu | 335 |
| A szövegköziség okai | 335 |
| A szövegköziség típusai | 339 |
| Az "intertextualitás" | 339 |
| Paratextualitás | 346 |
| Metatextualitás | 347 |
| Hypertextualitás | 348 |
| Architextualitás | 353 |
| Összefoglalás | 353 |
| Alapfogalmak és fontos kifejezések | 355 |
| Vitakérdés | 355 |
| Szakirodalom | 355 |
| Szövegalkotás | 357 |
| A szövegalkotás mibenléte | 357 |
| A szövegalkotás feltételei | 358 |
| A szövegalkotás körülményei | 358 |
| A szónoki beszéd kidolgozásának fázisai | 359 |
| A szövegalkotás szabályai | 359 |
| A szövegképző szabályok | 359 |
| A művészi szövegképzés | 370 |
| Szövegjavítás | 372 |
| Szövegkorrekció-típusok | 373 |
| Összefoglalás | 377 |
| Alapfogalmak és fontos kifejezések | 377 |
| Vitakérdés | 377 |
| Szakirodalom | 377 |
| Szövegbefogadás | 379 |
| A szövegbefogadás | 379 |
| A szövegbefogadás elméleti keretei | 379 |
| A szövegbefogadás (hallás-olvasás) fázisai | 380 |
| Befogadói magatartás a szóbeli és az írott szöveg értelmezésekor | 380 |
| A szövegértés | 381 |
| A szövegértés foka | 381 |
| A szövegek informativitása a befogadó számára | 381 |
| A szemantikai szövegértést meghatározó tényezők | 382 |
| A szöveg megértésének pragmatikai kerete | 382 |
| A szövegértés hatékonyságát segítő szövegalkotási tényezők | 383 |
| Szöveginterpretáció: szövegértelmezés - szövegmagyarázat | 384 |
| A szövegértelmezés folyamata | 384 |
| A szövegértelmezés módja | 385 |
| Szöveginterpretációs típusok az eljárás, a módszer alapján | 385 |
| A szövegtípusok szerinti szövegértelmezés | 386 |
| A szöveg hatása | 392 |
| Összefoglalás | 394 |
| Alapfogalmak és fontos kifejezések | 395 |
| Vitakérdés | 395 |
| Szakirodalom | 395 |
| Textológiai szempontú szövegelemzés | 397 |
| A nyelvészeti indíttatású textológiai elemzés mibenléte | 397 |
| Tárgya | 397 |
| Célja | 397 |
| Érvényességi köre | 397 |
| Területei | 398 |
| A textológiai elemzés módszerei | 398 |
| A textológiai elemzés típusai hatókörük szerint | 399 |
| A textológiai elemzésnek a szöveg szintjei szerinti főbb szempontjai | 400 |
| A textológiai elemzés módszeres lépései | 402 |
| Irodalmi szövegek textológiai elemzésének sajátossága | 403 |
| Szakirodalom | 403 |
| Textológiai szempontú szövegelemzési minták | 405 |
| Textológiai elemzések egyetlen kiemelt szempont szerint | 405 |
| Határozottság - határozatlanság | 405 |
| A párhuzam és az ellentét együttes szövegszervező szerepe | 414 |
| Textológiai elemzés két szempont együttes érvényesítésével | 416 |
| A szövegpragmatikai adekvátságot biztosító eszközök összefonódása egy reklámszövegben | 416 |
| A stiláris adekvátságot érvényre juttató korreferencia | 426 |
| Komplex textológiai elemzés | 438 |
| Egymondatos vers textológiai vizsgálata | 438 |
| Részszöveg szövegtani megközelítése | 443 |
| Leíró jellegű vers szövegtani elemzése | 451 |
| Vitakérdés | 460 |
| Szakirodalom | 460 |
| Textológiai fogalomtár | 463 |
| A textológiai szakirodalomból | 477 |
| Jelmagyarázat | 499 |
| Rövidítések feloldása | 499 |
| Név- és tárgymutató | 501 |
Folytatás Microsoft-tal