| Előszó | 5 |
| A búza világ- és nemzetgazdasági jelentősége | 13 |
| Származás - elterjedés | 20 |
| Írásos emlékek | |
| Képzőművészeti emlékek | |
| A »cölöpbúza« | |
| Alakor sorozat | |
| Tönkre sorozat | |
| Tönköly sorozat | |
| A filogenetika jelentősége a búzanemesítésben | |
| Irodalom | |
| Rendszertan, rokonság és alakkör | 50 |
| Rendszertani hely | |
| Családfák | |
| Rokonság | |
| A búzafajok meghatározó kulcsa | |
| Változatok | |
| Természetes rendszer | |
| Irodalom | |
| Alaktan | 74 |
| Külső alaktan | |
| A gyökérrendszer | |
| A szár | |
| A levél | |
| A virágzat | |
| A szem | |
| Belső alaktan | |
| Az érett szemtermés | |
| A csíra | |
| Az elsődleges gyökér | |
| A járulékos gyökér | |
| A szikcsomó, az első és a második szártag | |
| A szár | |
| A levél | |
| A hajtás differenciálódása | |
| A virág fejlődése | |
| A pollen fejlődése | |
| A magkezdemény fejlődése | |
| A petesejt és az embriózsák fejlődése | |
| Az embrió fejlődése | |
| Az endospremium kialakulása | |
| Az integumentumok kialakulása | |
| A terméshéj kualakulása | |
| Irodalom | |
| A búzaszem kémiai összetétele | 97 |
| A búzaszem anyagai | |
| Fehérjék | |
| Aminosavak | |
| Szénhidrátok | |
| Lipodok | |
| Enzimek | |
| Vitaminok | |
| Ásványi anyagok | |
| Irodalom | |
| Ökológia | 101 |
| Ökológiai típusok, csoportok | |
| A fajok ökológiai igényei | |
| Az elterjedés ökológiai határai | |
| Magyarország búza-ökológiai viszonyai | |
| Időjárás | |
| Táplálóanyagok | |
| Irodalom | |
| Egyedfejlődés | 120 |
| Jarovizálódási szakasz | |
| A jarovizálódás időpontja és lokalizálódása | |
| A jarovizálódás tényezői | |
| A jarovizálódás hatásának megállapítása | |
| Jarovizálódási igény meghatározása | |
| A jarovizálódás genetikai jelentősége | |
| Jarovizálódás és a fagyállóság | |
| A jarovizálódás gyakorlata és agrotechnikai jelentősége | |
| A fényszakasz | |
| A fény minősége | |
| A világos és sötét periódus megoszlása | |
| A fényszakasz hosszúságának meghatározása | |
| A fényszakasz bekövetkezésének ideje és tartama | |
| Jarovizálódás és fotoperiódizmus | |
| A jarovizálódás és a fotoperiodizmus hatásmechanizmusa | |
| A fejlődést befolyásoló tényezők szerepe a búza elterjedésében | |
| A fejlődési folyamatok és a termés kialakulása | |
| A fázisok | |
| A virágzat és a virágok fejlődése | |
| Irodalom | |
| Szaporodásbiológia | 146 |
| A virágzás menete | |
| A virágzás napi menete | |
| Megporzás-megtermekényülés | |
| A szaporodószervek minősége | |
| Pollentárolás | |
| Xénia | |
| Apomixis polyembrionia | |
| Irodalom | |
| Genetika | 155 |
| Genotípus, fenotípus | |
| Haploid növények | |
| Nem teljes kromoszómaszámú növények | |
| Transzgressziók | |
| Korrelációk | |
| Genetikai korrelációk | |
| Citológiai korrelációk | |
| Fiziológiai korrelációk | |
| Komplexek | |
| Dominanciaviszonyok | |
| Szín | |
| Szőrözöttség | |
| Szálkázottság | |
| Kalászalak | |
| Minőség | |
| Élettani és rezisztencia-tulajdonságok | |
| Őszi-tavaszi jelleg | |
| Jarovizálódás és fotoperiodizmus | |
| Fagyállóság | |
| Koraiság | |
| Patológiai rezisztencia | |
| Rezisztencia állati kártevőkkel szemben | |
| Spontán mutációk | |
| A speltoid és compactoid kérdés | |
| Mesterségesen kiváltott mutációk | |
| Fizikai hatásokkal kiváltott mutációk | |
| Kémiai hatásokkal kiváltott mutációk | |
| Fiziológiai természetű hatásokkal kiváltott mutációk | |
| A mutációs nemesítés kilátásai | |
| Irodalom | |
| A nemesítés története és célkitűzései | 188 |
| A nemesítés története | |
| A magyar búzanemesítés | |
| A búzanemesítés célja | |
| Irodalom | |
| Kiindulási anyag | 203 |
| Tájfajták | |
| A tájfajták értékelése | |
| Termelőképesség | |
| Termésminőség | |
| Termésbiztonság | |
| Gépi arathatóság | |
| Mesterséges populációk | |
| Generatív keresztezés | |
| Vegetatív keresztezés | |
| Hőkezelés | |
| Indukált mutációk | |
| Nemesített fajták | |
| A szülők kiválasztása, a fajtagyűjtemény feldolgozása | |
| Ökológiai származás | |
| Alaktani tulajdonságok | |
| Élettani tulajdonságok | |
| A lisztminőség | |
| Generatív keresztezés | |
| Fajon belüli generatív keresztezés végrehajtása | |
| A generatív keresztezésnél alkalmazott eljárások | |
| Vegetatív keresztezés | |
| Kiindulási anyag előállítása hőkezeléssel | |
| Mesterségesen indukált mutációk | |
| Heterózis | |
| Rejuvenáció | |
| Irodalom | |
| Faj- és nemzetségkeresztezések | 271 |
| A hibridek létrehozásának főbb nehézségei | |
| Szülők virágzási ideje | |
| Magkötés | |
| Csírázóképesség | |
| F1 sterilitás | |
| Későbbi nemzedékek nagysága | |
| A hibridek fontosabb jellemzői | |
| F1 szemek | |
| Heterózis | |
| Dominancia-prevalencia | |
| Formaképződés | |
| Fertilitás a későbbi nemzedékekben | |
| Amphidipoloidok | |
| Fajkeresztezések sorozaton belül | |
| Amphidiploidok | |
| Fajkeresztezések sorozatok között | |
| Kereszteződés és F1 nemzedék | |
| F2 és további nemzedékek | |
| Amphidiploidok | |
| Gyakorlati eredmények | |
| Nemzetségkeresztezések | |
| A triticum és rokonnemzetségek kromoszómaszámai | |
| Irodalom | |
| A szelekció | 324 |
| Egyedszelekció | |
| Tömegszelekció | |
| A kiválogatás gyakorlata | |
| Anyagkiválasztás | |
| Az F1 nemzedék vizsgálata | |
| A későbbi nemzedékek vizsgálata | |
| Irányított nevelés | |
| Utódbírálat | |
| Irodalom | |
| A nemesítés célkitűzéseinek megvalósítása | 337 |
| Termőképesség | |
| A termőképesség fokozásának lehetősége | |
| Terméskomponensek | |
| Termésbiztonság | |
| Alkalmazkodás a szélsőséges talajokhoz | |
| Télállóképesség | |
| Szárazságtűrés | |
| Hőtűrőképesség | |
| Koraiság | |
| Idő előtti csírázás elleni védettség | |
| Patológiai rezisztencia: lisztharmat, szárrozsda (feketerozsda), levélrozsda (vörösrozsda), sárgarozsda, kőüszög, proüszög | |
| Rovarkártevők elleni rezisztencianemesítés | |
| Több irányú rezisztencia kifejlesztése | |
| Minőségjavító nemesítés | |
| Malomipari minőség | |
| Sütőipari minőség | |
| Tésztaipari minőség | |
| Fogyasztói minőség | |
| A minőségnemesítés metodikája | |
| Gépi arathatóság | |
| A megdőlés elleni védettség | |
| Nem pergő fajta nemesítése | |
| Állandó lisztminőség biztosítása | |
| Irodalom | |
| Fajtameghatározás | 456 |
| Tájfajták és nemesített fajták | |
| Fajtameghatározó bélyegek | |
| A szem bélyegei | |
| Csíranövény-bélyegek | |
| Őszi-tavaszi jelleg, növekedési típus | |
| Levél-alakulás | |
| Eligulata bélyeg | |
| A szár bélyegei | |
| Az érő és érett növény bélyegei | |
| Kalászbélyegek | |
| A pelyva bélyegei | |
| Élettani-fenológiai bélyegek | |
| Irodalom | |
| A magyar fajták leírása | 465 |
| Bánkúti 1201 őszi búza | |
| F 481 őszi búza | |
| Bánkúti 1205 őszi búza | |
| Betabánkúti őszi búza | |
| Lovászpatonai 160 őszi búza | |
| Karcagi (Alcsúti) 21 őszi búza | |
| Kompolti szálkás tavaszi búza | |
| U 130 tavaszi búza | |
| Külföldi fajták jellemzése | 475 |
| Vetőmagszaporítás és fajtafenntartás | 480 |
| Fajtaelismerés | |
| Vetőmagszaporítás | |
| Fajtafenntartás | |
| Irodalom | |
| Függelék: Búza-családfák | 485 |
| Orosznyelvű tartalomjegyzék és ismertetés | 499 |
| Angol nyelvű tartalomjegyzék és ismertetés | 505 |
| Latin növény- és állatnevek mutatója | 511 |
| Fajtanevek mutatója | 514 |
| Névmutató | 520 |
| Tárgymutató | 531 |
| Táblák | 545 |
