Regionális gazdaságtan

Tartalom

Ábrajegyzék 9
Táblázatok jegyzéke 11
Előszó 13
I. REGIONÁLIS TUDOMÁNY 17
1. A regionális tudomány tartalma és célja 19
1.1. A regionális tudomány tárgya és intézményei 19
1.2. A regionális tudomány alkotóelemei 21
1.3. A regionális tudomány vizsgálati dimenziói 26
1.3.1. A régió fogalma és típusai 26
1.3.2. A tér és az idő 39
1.3.3. A területi rendszerek és működésük 43
1.3.4. A térszervezés 46
1.4. Új kihívások előtt a regionális tudomány 47
1.5. Regionális tudomány Magyarországon 50
2. A regionális gazdaságtan új kihívásai és vizsgálati területei 53
2.1. A „térbeliség" szerepének felértékelődése 54
2.2. Globalizációs folyamatok és térszerveződés 57
2.2.1. A gazdaság újabb térfolyamatai és térszerveződése 60
2.2.2. A globális-lokális paradoxon 64
2.2.3. Az újjászerveződő regionális specializáció 67
2.3. A közgazdaságtan viszonya a „térbeliséghez" 71
2.3.1. „ Egy pont" gazdaság és térbeli gazdaság 72
2.3.2. Térgazdaságtan: az új gazdasági földrajz 74
2.4. A regionális gazdaságtan tárgya és részterületei 80
2.4.1. A regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszai 80
2.4.2. A regionális gazdaságtan részterületei 83
II. REGIONÁLIS MIKROÖKONÓMIA 87
3. A regionális mikroökonómia alapkérdései 89
3.1. A telephelyelméletek főbb jellemzői 90
3.1.1. A telephelyelméletek fejlődése 91
3.1.2. A telepítési döntések főbb szempontjai 98
3.2. A regionális mikroökonómia alapkérdései 105
3.2.1. A „szentháromság-modell" 107
3.2.2. A regionális mikroökonómia „ alapkövei" 110
3.2.3. Lokális és transzferálható javak 111
3.3. A mikroszervezetek gazdasági egységei 113
3.4. A telepítési döntések szempontjai 116
4. Szállítási költségek minimalizálása 119
4.1. A szállítás fontosabb jellemzői 119
4.1.1. A távolság eltérő értelmezései 120
4.1.2. A szállítási módok szempontjai 121
4.2. Transzferálható input és output 125
4.2.1. A telepítési döntések alaptípusai 125
4.2.2. A telephely körüli költségtér 128
4.3. Két inputforrás és egy piac 130
4.3.1. Weber telephelyelmélete 130
4.3.2. A tényezőarányok módosulása 135
4.4. Többféle input, egyféle output 137
4.4.1. Weber becslési eljárása 137
4.4.2. Launhardt-Weber modell 139
5. Térbeli piacszerkezetek 141
5.1. A piacterületek térbelisége 141
5.1.1. A térbeli monopólium piacterülete 142
5.1.2. Versengő cégek piacterületei 146
5.2. Térbeli árdiszkrimináció 149
5.2.1. Térbeli árdiszkrimináció monopólium esetén 150
5.2.2. Térbeli árdiszkrimináció verseny esetén 152
5.3. Lösch térgazdasági elmélete 153
6. Térbeli koncentrálódás, agglomerációk és klaszterek 159
6.1. A lokális extern hatások jelentősége 159
6.2. Az iparági versenyelőnyök lokális koncentrálódása 166
6.2.1. A vállalati tartós versenyelőnyök koncentrálódása 167
6.2.2. Az agglomerációs előnyök tipizálása 168
6.2.3. Hazai és térségi bázis 172
6.3. Rombuszmodell és regionális klaszter 174
6.3.1. Rombuszmodell: a vállalati/iparági versenyelőnyök
forrásai 175
6.3.2. Regionális klaszterek 178
6.3.3. A klaszterek tipizálása 181
6.3.4. A klaszterek általános elméleti modellje 183
6.4. A regionális mikroökonómia általános elmélete 183
6.4.1. Externáliák és tranzakciós költségek 187
6.4.2. Termelési lánc és klaszterek 189
III. REGIONÁLIS MAKROÖKONÓMIA 193
7. A termelési tényezők regionális mobilitása 195
7.1. Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban 195
7.2. A munkaerő mobilitása 201
7.2.1. A távolság és a vándorlás 205
7.2.2. A migráció hatása a regionális fejlődésre 210
7.3. A tőkemobilitás 215
7.3.1. A tőkemobilitásra ható tényezők 216
7.4.. A termelési tényezők kölcsönös kapcsolata 220
7.4.1. A régiók közötti kereskedelem 223
8. A neoklasszikus regionális növekedési modellek 231
8.1. Az alapmodell: növekedés technikai haladás nélkül 233
8.2. Növekedés és a technikai haladás 234
8.3. Regionális konvergencia és divergencia 236
8.4. A neoklasszikus modell kiterjesztése 243
8.4.1. Humántőke 243
8.4.2. Endogén források, regionális potenciál 245
9. A technikai haladás és a regionális fejlődés 249
9.1. Az innovációk 249
9.2. A termékéletciklus és a térségfejlődés 252
9.3. Az innovációk térbeli terjedése 257
10. A regionális fejlődés elméletei 269
10.1. Exportbázis-elmélet 269
10.2. A polarizációs elméletek 273
10.3. A területi gazdasági növekedés szakaszai 278
10.4. A növekedési pólusok 285
10.5. Centrum- és perifériamodellek 289
10.6. Kompetitív fejlődéselmélet 290
10.7. A Kondratyev-ciklusok és a regionális fejlődés 296
11. A regionális makroökonómia elemzési módszerei 301
11.1. A regionális gazdaság elvi működési modellje 301
11.2. A regionális multiplikátor 306
11.2.1. A regionális multiplikátor alkalmazásának korlátai 312
11.3. A regionális input-output modell 313
11.3.1. A regionális gazdasági szerkezet elemzése input-output
modellel 317
11.4. A regionális ökonometriai modellek 320
IV. ALKALMAZOTT REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN 325
12. Föld- és területhasználat 327
12.1. Az erőforrások alaptípusai 327
12.2. A területhasználat alapkérdései 330
12.2.1. A termőföld hasznosítása 330
12.2.2. Lokális extern hatások és ingatlanpiac 332
12.2.3. A földterület optimális hasznosítása 333
12.3. Thünen mezőgazdasági telephelyelmélete 338
12.3.1. A területhasználat rendje 338
12.3.2. Thünen modelljének gyakorlati alkalmazása 341
13. Városi területhasználat 345
13.1. A területhasználat alapkérdései 345
13.1.1. A városi területhasználat alapmodelljei 345
13.1.2. A monocentrikus városmodell kiindulópontjai 348
13.2. A vállalatok területhasználata 350
13.2.1. A vállalati ajánlati bérleti díj függvény 350
13.2.2. A vállalati telephelyek városi eloszlása 353
13.3. A háztartások területhasználata 355
13.3.1. A háztartások ajánlati bérleti díj függvényei 355
13.3.2. A lakosság városi területhasználata 357
13.3.3. Népsűrűségi gradiens 359
13.4. A városszerkezet modellezése 360
13.4.1. A monocentrikus modell 360
13.4.2. A policentrikus modell 363
Jegyzetek 367
Irodalomjegyzék 368
Tárgymutató 383
Névmutató 390

Témakörök