Fülszöveg
Az író tanulmányainak, hírlapi cikkeinek, visszaemlékezéseinek, vallomásainak gyűjteményét kapja kézhez az olvasó ebben a kötetben.
A közölt írások nagy része irodalommal, filmmel, tehát a művészettel foglalkozik. De Lengyel József számára a művészet nem zárt világ, különálló sziget: a közélet, a mindennapi élet dolgaihoz, a művészeti alkotásokhoz ugyanazokkal az elvi és morális igényekkel közelít, hiszen ebben is, abban is a társadalmi értelemben vett jó és rossz kerül szembe és ütközik meg egymással. Regényírói ars poeticájában az igazságot tartja a legfőbb értéknek, s mint tanulmány- és cikkírónak is ez az irányadó szempontja. Indulatosan józan.
Irodalmi tanulmányaiban klasszikus és mai alkotók és alkotások "titkait" elemzi - olyan nevekkel a névsorban, mint Lev Tolsztoj, Franz Kafka, Hemingway, Tvardovszkij, Lawrence Durrell; a magyarok közül: József Attila, Kassák Lajos, Weöres Sándor és Tersánszky Józsi Jenő; vagy akár a fiatal, sőt legfiatalabb nemzedékhez tartozó Moldova...
Tovább
Fülszöveg
Az író tanulmányainak, hírlapi cikkeinek, visszaemlékezéseinek, vallomásainak gyűjteményét kapja kézhez az olvasó ebben a kötetben.
A közölt írások nagy része irodalommal, filmmel, tehát a művészettel foglalkozik. De Lengyel József számára a művészet nem zárt világ, különálló sziget: a közélet, a mindennapi élet dolgaihoz, a művészeti alkotásokhoz ugyanazokkal az elvi és morális igényekkel közelít, hiszen ebben is, abban is a társadalmi értelemben vett jó és rossz kerül szembe és ütközik meg egymással. Regényírói ars poeticájában az igazságot tartja a legfőbb értéknek, s mint tanulmány- és cikkírónak is ez az irányadó szempontja. Indulatosan józan.
Irodalmi tanulmányaiban klasszikus és mai alkotók és alkotások "titkait" elemzi - olyan nevekkel a névsorban, mint Lev Tolsztoj, Franz Kafka, Hemingway, Tvardovszkij, Lawrence Durrell; a magyarok közül: József Attila, Kassák Lajos, Weöres Sándor és Tersánszky Józsi Jenő; vagy akár a fiatal, sőt legfiatalabb nemzedékhez tartozó Moldova György, Szakonyi Károly, Vámos Miklós.
Izgalmasak vitaírásai, nemcsak azért, mert mindig időszerű problémák sűrűjében vágnak utat, hanem mert szokatlanul élesek, mégsem személyeskedők. Filmről és televízióról írt cikkei a saját műveiből írt filmek forgatása közben szerzett tapasztalatairól is beszámolnak. Megkülönböztetett figyelmet érdemel az utolsó ciklus anyag: visszaemlékezései, írásban és élőszóban tett vallomásai értékes forrásanyagok a szocialista-kommunista mozgalom, az irodalom és a filmművészet története számára.
Vissza