Lengyel katonai menekülttábor Magyarcsanádon 1939-1940

Előszó

Buzás Péter polgármester
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink!
Meleg szeretettel köszöntöm Önöket Makó városában. Köszöntöm Grzegorz Lubczyk urat, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét és kedves feleségét; Gyimóthy Géza urat, az Országgyűlés alelnökét; Marek Lisiak ezredes urat, Lengyelország budapesti katonai attaséját; Végh Ferenc vezérezredes urat; dr. Dán János és dr. Martonosi György országgyűlési képviselő urakat; dr. Molnár Imre urat, a Külügyminisztérium lengyel referensét és kedves feleségét; Marosvári Attila urat, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnökét; Andrzej Czernecki urat, Jaslo város polgármesterét; Farkas Jánosné asszonyt, Magyarcsanád polgármesterét; dr. Karol Biernacki urat, a Szegedi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökét; dr. Halmágyi Pál urat, a makói múzeum igazgatóját és a 21. Lengyel Hegyivadász Dandár jelenlévő tisztjeit. Üdvözlöm továbbá a megjelent makói polgárokat, a rendezvényünk iránt érdeklődő sajtó képviselőit és minden kedves vendégünket!
Tisztelt Hallgatóim!
Az ezeréves lengyel-magyar barátság valamennyiünk előtt ismert tény. Néhány perccel ezelőtt a városi zászlónál jasloi polgármester kollegámmal együtt beszéltünk már arról, hogy ennek a mai alkalomnak az aktualitását egyrészt egy szomorú tény a II. világháború kitörése - teremti meg, másrészt pedig ehhez kapcsolódik egy olyan esemény, amire ma is szívesen lehet emlékezni. A 60 évvel ezelőtti lengyelországi háborús eseményekből következett, s erre emlékezünk ma, hogy akkor Magyarország segíteni tudott a lengyel népnek.

Vissza